Honnan hová jutott a magyar zsidóság 25 év alatt – ezt a kérdést tettük fel a  Szombat áprilisi számában a magyar zsidó közélet néhány szereplőjének illetve jó ismerőjének.

Avi Shavit, a Haarec újságírójának magyarul is megjelent könyve (Hazám, az ígéret földje) alábbi részlete egy Harod-völgyi kibuc példáján mutatja be az államalapítás előtt érkezett első zsidók életét.

Évtizedeken át a tel-avivi Új Kelet volt a Kárpát-medencén túl az egyetlen magyar nyelvű napilap, amely fénykorában, a hatvanas években példányszámában olykor a legnagyobb izraeli lapokkal, a Máárivval és a Jediot Ahronottal is versengett.

2015. szeptember 2-án indul a XI. Szegedi Őszi Zsidó Kulturális Fesztivál koncertekkel, kiállításokkal, könyvbemutatókkal.

Orbán Viktor szerint ez egyhatodára csökkenti majd az országba érkező migránsok számát.

„Munkácson még voltak igazi zsidók…ott még voltak nagy haszid rebék, ott még volt zsidó élet.” Ilyen és ehhez hasonló nosztalgikus mondatok sokaságát hallottam a múlt század ötvenes éveinek Kisvárdáján, a holokauszt után megmaradt ortodox és haszid zsidó közösség tagjaitól, akik számára Munkács, a „kis Jeruzsálem”, s a többi, vallási központnak számító kárpátaljai város: Ungvár, Beregszász, Huszt, s a szomszédos Máramarossziget még élő valóság volt. A nosztalgia jelzi, hogy az innen kiinduló kisugárzás révén egy jóval nagyobb térség, egész Északkelet-Magyarország zsidósága gazdagodhatott spirituálisan.

Az 1936-os berlini olimpia magyar zsidó sportolóiról nyílt kiállítás szombaton a német fővárosban működő magyar nagykövetségen a Berlinben zajló 14. Európai Maccabi Játékok (EMG) alkalmából.

A nyíregyházi polgármesteri hivatal épülete az újkori magyar történelem és jogtörténet egyik legsötétebb büntetőperének helyszíne volt: 1883-ban itt zajlott le a tiszaeszlári Solymosi Eszter rituális meggyilkolásával hamisan megvádolt zsidók pere, amelyről az akkori világ összes nagy lapja beszámolt, saját tudósítót küldve Nyíregyházára.

Mégis, kinek a médiuma?

De a túlnyomó többség szerint csak Németországban volt Holokauszt, Romániában nem.

Romániában a 15 év feletti lakosság kétharmada hallott a holokausztról, többségük pedig a “zsidók németek általi kiirtását” érti alatta – derült ki az Elie Wiesel Nemzeti Holokausztkutató … Tovább »

Nem. A háború után nem nosztalgiázott senki szülőföldje után. Azért hagyták el Magyarországot, Európát, hogy végre a saját hazájukban élhessenek. 

Martine Gozlan, Szenes Hanna életrajzának szerzője.

A 2014-es Holokauszt Emlékév akár jó esély is lehetett volna arra, hogy változtasson valamennyit. Nehéz eldönteni, kinek a hibája, hogy ez nem, vagy csak nyomokban sikerült. Sikerülhetett-e egyáltalán?

Az Európai Maccabi Játékokat ebben az évben a nácik által épített olimpiai létesítményekben rendezik meg Berlinben. 

– mondja a szír és iraki keresztényeket mentő zsidó lord.

Sir George Weidenfeld, osztrák zsidó származású brit filantróp, könyvkiadó és cikkíró, számos rangos elismerés kitüntetettje, brit keresztények segítségével menekült el szülőhazájából a náci megszállás … Tovább »

Futballmágusok és labdazsonglőrök itthon és a nagyvilágban címmel nyílt kiállítás a magyar-zsidó, illetve zsidó-magyar labdarúgókról és edzőkről csütörtökön, a Bálna Budapest kulturális központban.

Fotó: Kovács Tamás / MTI
Az augusztus 16-ig megtekinthető, interaktív … Tovább »

Tegnap a Falk Miksa utcában helyezett el egy újabb botlatókövet Gunter Demnig német művész, a botlatókő-projekt “ötletgazdája”.

A kövön Heller Pál neve olvasható, akit 1944 áprilisában hurcoltak el  házának kapujából egy csepeli internálótáborba, majd onnan, két hónappal … Tovább »

Alija 60 év fölött

Minden idők legsikeresebb női sakkozója tavaly nyáron jelentette be visszavonulását, azóta leginkább a képességfejlesztő oktatási programjára koncentrál. Polgár Judit élete a férjével és két gyermekükkel teljes – Olivér és Hanna természetesen tud sakkozni, de inkább a nyelvtudásra … Tovább »

A Magyar Tudományos Akadémia a következő egy évben nem kíván foglalkozni a márciusban jogilag rehabilitált Hóman Bálint, egykori kultuszminiszter akadémiai tagságának visszaállításával