Olvasóink írják

 Közvéleményünk előtt már nyilvánvaló, hogy a legutóbbi hetek, hónapok belpolitikai hullámverései társadalmunk problémáit tovább növelték.

Demokratikus átalakulásunk során a szólásszabadság megteremtésével felszínre kerültek és nyilvánosságot … Tovább »

(Hernádi Miklós: Ottó. Magvető Kiadó, 1990. 427. oldal, 86 Ft)

„A zsidóknak előbb a zsidóságot le kell győzniük, csak aztán érettek a cionizmusra” (Otto

Weininger: Geschlecht und Charakter)

„Magukban a nőkben minden személyes hiúság mögött még mindig ott van a személytelen … Tovább »

Szomorú ismertségre, mondhatni hírhedtségre tett szert a múlt század végén és századunk első évtizedeiben egy zsidóellenes gúnydal, az ún. „Erger-Berger”. Refrénjéről – Erger-Berger Schossberger (Minden zsidó gazember…) – nyerte közkeletű elnevezését.

Különösen a 20-as … Tovább »

Az itthoni hanglemezek kiadását figyelemmel kísérve egyre gyakrabban találkozhatunk a zsidó kultúra valamely kevéssé ismert szegmensével. A nemrégiben alakult Duo-Sound kiadó igazi nagyünnepi zenei csemegét kínál az érdeklődőknek a következő címen: Zsidó kántorművészet Magyarországon. … Tovább »

Jézus születése hét évvel a Dionysos Exiguus által kiszámított szimbolikus évszám előtt volt – legalábbis Kepler számításai óta többször is ezt az évszámot erősítették meg a csillagászok, akik az Evangéliumban említett Saturnus-Uranus csillagállás idejét veszik alapul. Külön … Tovább »

 Pest legrégibb zsidó templomegyesülete a „Sász Chevra”, a Talmud Egylet. 1842-ben alapították a Király utcában, és ahogy a nevéből is kitűnik, itt rendszeres Talmud-tanulás folyt reggel és este. Később a Budapesti Talmud Egylet nevet vette fel a közösség, amikor a Vasvári Pál … Tovább »

Let’s face it (nézzünk szembe vele, mondjuk ki nyíltan), Krassó Miklós ambíciója egy páratlan ambíció volt. (Volt? Nagy és fojtott szomorúság a „volt” mögött.) Most, hogy halála után három és fél évvel egy Miklós-jegyzetet tartalmazó bőröndöt kinyitottam és a British Museum-i … Tovább »

1992Él ezen a világon egy David Irving nevű ember, aki – saját meghatározása szerint – revizionista történész; a brit újságok Hitler elsőszámú apologétájának nevezik. Mintegy harminc évvel ezelőtt Irving úr nekifogott a második világháború történetének átírásához, főleg … Tovább »

Antiszemita atrocitások 1956-ban

Az alábbiakban egy magyar nyelven eddig meg nem jelent dokumentumot adunk közre: A Magyar Izraeliták Országos Irodájának (MIOI) 1957 januárjában a World Jewish Congresshez (WJC) írt, eredetileg német nyelvű levelét, melyben felsorolják azokat a szóban … Tovább »

A kiszorítottak lázadása

 Beszélgetés Engländer Tiborral

-Hogyan zajlott a te 56-os forradalmad?

Elöljáróban el kell mondanom, hogy én októberben még nyaraltam, a forradalomról az üdülőben értesültem és november 1-jén jöttem fel Pestre gyalog autóra, teherautóra felkéredzkedve. … Tovább »

A magyar zsidók, akik mintegy 5 százalékát, 1945 után pedig alig 1 százalékát adták az ország lakosságának, fontos, néha aránytalanul nagy szerepet játszottak az ország XX. századi történelmében.

Manapság számos antiszemita úgy összegzi az 1945 utáni magyar történelmet, … Tovább »

A visszhang

Magyarország: fajgyűlölő áramlatok vádja alatt

Magyarország politikai fordulatot él át. 1990 tavasza, az első demokratikus választások óta Antall József miniszterelnöknek sikerült jól-rosszul megőriznie a kormányzó konzervatív koalíció legfőbb pártjának, az … Tovább »

Ötödik alkalommal emlékeznek meg a város elhurcoltjairól. Zalaegerszeg gyászolt, mert a harminchárom túlélő és leszármazottjaik mellett a hajdani zsinagógában és temetőben velük voltak a város vezetői, közéleti személyei, egyházai, a parlamenti és a parlamentbe nem jutott pártok … Tovább »

1964-ben az Ingatlankezelő Vállalat tataroztatta a budai Várnegyedben levő lakóházakat, és ez alkalomból a Műemlék-felügyelőség előírásai szerint falkutatásokat is kellett végezni. Ez azt jelentette, hogy a homlokzati falak alsó részén egy sávban végig leverték a vakolatot, hátha … Tovább »

Amíg Vargán laktunk, az őszi nagyünnepeket mindig Felsőmindszenten töltöttük. Valamikor nagyszüleim is odajártak, de amíg állt a zsúpfedelű zsinagóga, a jeles napokon abban imádkozott úgy a közeli, mint a megye távolabbi kis falvak zsidó lakóinak jelentős része. Elsősorban a rokonainkra … Tovább »

Magyarországon, a 19. század folyamán, de még inkább a 20. század kezdetén, a zsidó értelmiség aktív részt vállalt a modern zeneélet megteremtésében.1* Az 1929-ben kiadott Magyar Zsidó Lexikon több, mint 400 nemzetközileg elismert zsidó-ma- gyár zenészt sorol fel.2 Ez a szám, bármily … Tovább »

1. Hadd kezdjem 1930-cal.* Apám, aki az Egyenlőség főszerkesztője volt, emlékirataiban felidézi ezt az idő- pontot, a magyarországi asszimilációs zsidóság háború utáni konszolidációjának csúcspontját. Az általa szerkesztett Egyenlőség 1930-ban ünnepelte 50. évfordulóját. „Elkövetkezett … Tovább »

פרק א

מישנה א

T ! „

ארבעה ראשי שנים הם. באחד

TV: „ יי T „ T T. T Í “

בניסן ראש השגה למלכים

T : „ T T – It•:

ולמלים; באחד 3אלול ראש

השנה למעשר בהמה׳ רבי

„־ • T ־־:־” : … Tovább »

Hogy a gondolat honnan és miért jött, fogalmam sincs. Párizs kutyaszaros járdáit róva, a szürke ég alatt az emberkavalkádból kikecmeregni nem könnyű dolog.

Ugyanez vonatkozik Franciaországban a televíziós műsorokra is. Ahhoz, hogy egy szerkesztőt meggyőzzön az ember, hogy kifizessen … Tovább »

Öt fiatalkori fényképével illusztrált egész oldalas interjút közölt a közelmúltban az Új Magyarország M. Szabó Imre tollából az USA-ban élő Szeleczky Zitával. A színésznő művészi pályája kezdetén tehetségével és szépségével nagy népszerűséget szerzett. A háborús … Tovább »