Összesen 7,383 találat (6721 - 6740) : Magyar Hang.
(Franz Rosenzweig: Nem hang és füst. Válogatott írások. Fordította, válogatta és az utószót írta Tatár György. Holnap Kiadó, 1990, 227 oldal, 95 Ft)
A könyv válogatást nyújt az 1886-1929 között élt német-zsidó gondolkodó leveleiből, rövidebb írásaiból. Az asszimilált … Tovább »
Rafael Seligmann a budapesti Goethe Intézetben
IRODALMI EST a budapesti Goethe Intézetben az itteni rendezvények szokásos közönségével: néhány tucat szellemi ínyenc, mondom inkább őket a helyhez illően Feinschmeckernek… Akiért eljöttek, az Izraelben született Rafael Seligmann. Szülei … Tovább »
Zsidó Híradó, 1895. január 4.
Egy kis összahasonlítás
Az orthodox rabbi soha be nem telik a thora és a szent tudományok mívelésével, a nappalt és estét tanítással és tanulással tölti be, ah a neológok hitszónoka a drága időt praktikusabban osztja be. Ő élvezeteit osztja … Tovább »
Interjú Aczél Györggyel 1989-ből
„Tépd le a sárga csillagot” címmel Vámos György kollégámmal interjúkötetet jelentettünk meg 1990-ben a Pallas Kiadónál. Cionisták mondták el a könyv lapjain 1944-es akcióikat.
Az illegalitásban működő sómérok olykor együttműködtek … Tovább »
Az almában, odabenn
Eljössz hozzám az alma belsejébe.
Együtt halljuk a kést,
ahogy körbejár hámozni,
körbe, óvatosan: maradjon egyben a héj.
Beszélsz hozzám, a hangod meghitt nekem,
mert kemény fájdalom van benne
– mint a csurgatott mézben is
ott a lépes méz … Tovább »
A HOMOSZEXUÁLISOK egyenjogúságot követelő mozgalmai, a nőkön elkövetett nemi erőszak teljesen eddiginél sokkal szigorúbb szankcionálása, az AIDS rémképének hatása a szexuális életre: a 60-as évek szexuális forradalma után ezek a problémák is nagyságrendileg hasonló horderejű … Tovább »
ÍGY IS NEVEZHETNÉNK az amerikai zsidóság konzervatív* ága által készített tanulmányt, amely arra szólít fel, hogy alapjaiban kell újra vizsgálni a homoszexualitással kapcsolatos meglévő tiltásokat, hogy Isten szemében mi számít és mi nem „ utálatosnak”. Az egy tucat rabbiból … Tovább »
A Zsidó Közösségek Európai Tanácsa kétnapos tanácskozást tartott Budapesten. Először néhány előadótól idézünk egy-egy érdekesnek tartott gondolatot, majd egy hosszabb interjút közlünk a tanácskozáson szintén résztvevő Alexander Frenkellel, a szentpétervári zsidó közösség … Tovább »
Gadó Györggyel beszélget Szántó T. Gábor
A vastapstól az elszigetelődésig – így foglalható össze elmúlt fél évtizede, amióta megadatott neki a nyilvános közszereplés lehetősége. Bolsevikké szomorú törvényszerűség tette, tudatos demokratává tapasztalatai és az idő érlelték. … Tovább »
BUDAPESTEN, a Kosztolányi Dezső téren, nem messze a buszpályaudvaron egy pavilon található.* A kis építmény arra szolgál, hogy a forgalmas közlekedési csomópont levegőjének szennyezettségét mérésekkel dokumentálja. A falain látható graffitik sokkal inkább a társadalom szociálpszichológiai … Tovább »
Epizódok egy filmszemléből
A fenti címmel filmhetet rendeztek a budapesti Örökmozgóban Surányi Vera szerkesztésében. Az etnikai kisebbségekről, a faji megkülönböztetés hátrányaitól szenvedőkről, az emigrációba kényszerülőkről szóló filmek bemutatósorozatát a budapesti … Tovább »
FRANZ KAFKA ÍRÁSAIT VALAKI HOMÁLYOSNAK és rejtett értelműnek találhatta, ezért értelmezni kezdte azokat. Az, hogy egy műben mi tűnik homályosnak és rejtettnek, meglehetősen viszonylagos. A homály forrása lehet az író írás- művészetének hiányossága, de az olvasó olvasási készségének … Tovább »
„Az átváltozás” és a zsidó humor
Egy zsidó azt kérdezi a másiktól:
Magát ugye Dávid Goldbergnek hívják?
Igen – válaszolja a másik. Az első erre pofon vágja. A másik elkezd nevetni.
Miért nevet, Goldberg úr? – csodálkozik az első zsidó.
Azért, mert nem is Dávid … Tovább »
„Nagyapáink jiddis nyelven beszéltek, szüleink németül, és mi, akik megmaradtunk, szülőföldünk nyelvét használjuk.”
EGY PRÁGAI ZSIDÓTÓL származik fenti megjegyzés, az európai zsidóság nagy részének nyelvi és kulturális történetét foglalja össze, a tizennyolcadik század … Tovább »
Előadás a 275-ös kódszámú angol irodalmi kurzus hallgatóinak Pennsylvania Egyetem, 1972. őszi félév
Egyre csak azt akartam, hogy csodálják éhezésemet – mondta az éhezőművész.
Csodáljuk is – mondta készségesen a felügyelő.
Pedig nem kellene csodálnotok – mondta az éhezőművész.
… Tovább »
Dr. Binjámin Gát-Rimonnal beszélget Schőner Alfréd
Az Izraelben közismert személyiség Marton Benőként, 1913-ben született Budapesten. A Pázmány Péter Tudományegyetemen 1935-ben védte meg doktori értekezését. „Simon Ha-Cádik és kora” címmel. 1937-ben avatták rabbivá. Kora … Tovább »
A Jerusalem Post 1994. május 21-i számában riportot közölt a prágai Shalom rockzenekarról, melynek nemcsak neve héber, hanem sok daluk témája is zsidó vonatkozású. E cikk fordítása lapunk 17. oldalán olvasható. Gócza Anita megmutatta három ismert rockzenésznek, és véleményüket … Tovább »
A zsinagógamentés stációi
„NEM TUDOM, HÁNY TEMPLOMOT ADOTT EL AZ 1989 előtti vezetőség, de számuk a százas nagyságrend körül lehet” – mondta Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (MAZSIHISZ) ügyvezető igazgatója. Az „eladás” szón itt nagy … Tovább »
Németország és Magyarország volt az a két nagy terület, ahol, szerény kezdetek után, a 19. században a zsinagóga, sajátos építészeti műfajjá vált: más vallásfelekezetek templomaival azonos súllyal jelent meg a városok képében.
Gondoljunk csak a pesti Dohány utcai templomra … Tovább »
ERNST SCHNABEL Anna Frank-életrajza megemlíti, hogy Anna családfája anyai ágon anyakönyvekben a 17. századig vezethető vissza. A 17. században Frankfurtban a rabbi történetesen éppen Chájim ben Liva volt, a nagy prágai Lőw rabbinak, a Maharalnak a fia. Ha Anna Frank felnőhetett volna, … Tovább »