Összesen 7,383 találat (6581 - 6600) : Magyar Hang.
avagy miért nem megy, ami jár?
Mire e sorok megjelennek, talán végre megvan a döntés arról, végül is ki alapít (köz)alapítványt a zsidó közösségi vagyon működtetésére; talán végre eldől, kikből és kinek a vezetése alatt működik valamilyen kuratórium. Épp ideje volt … Tovább »
(Kornis Mihály: Napkönyv, Pesti Szalon Könyvkiadó, 1994, 195 oldal, 429 Ft)
Azt mondta egy interjúban Kornis Mihály, hogy neki elemi szükséglete naponta négyszer-ötször felnézni az égre, látni, hogy milyen. Ahogyan régi fényképek között is imád bogarászni, keresni azt a világot, … Tovább »
A mai negyvenesek-ötvenesek közül sokan a 60-70-es években talán maguk is ott leselkedtek a Gerlóczy-klub elhíresült E épületében. Ott játszott valamiféle sajátos soult és dzsesszzenét egykor az Atlas. Vezetője Flamm Ferenc rekedtes, lélekbe ható hangú énekes, „mellékesen” … Tovább »
Talán huszonöten lehetünk a világ négy sarkán, akiknek a kettős évforduló eszébe jutott.
Emlékeznem és emlékeztetnem kell rá. Költő volt, aki rövid útján is jelentős életművet hagyott ránk; mindannyiunk vesztesége lenne, ha végképp megfeledkeznénk róla.
Mérhetetlenül … Tovább »
Csehovtól tudjuk, hogy az író feladata kérdéseket feltenni és nem megoldásokat találni. Vajon mi vállalkozhatunk-e itt többre? Aligha. Az elmúlt hónapokban sokat töprengtem a magyar-zsidó irodalom fogalmán. Eszembe jutott az a szellemes megállapítás, amit az Újság című lap … Tovább »
Nem egy, nem kettő, nem három…
Így szokta egykoron Edik nagymamája kiszámolni, hogy hány tányért kell tennie az asztalra. A tányérok száma mindig változott – előfordult, hogy a fiúk közül néhány nem volt otthon. No meg a vendégek. Akkoriban, az ötvenes években normális volt … Tovább »
Egyenlőség, 1896. március 6.
Nem kérünk az új hazából
Válasz dr. Herzel Tivadar röpiratára
Lapunk más helyén egész terjedelmében közöljük az ösmertetést, melyet dr. Herzel Tivadar, a modem német írók egyik legkiválóbbja, minap megjelent s különösen zsidó … Tovább »
„Mezítlábasok” – így nevezte magát (pontosabban: így nevezte őket Wahrmann Mór) az a kis csoport, amely 1890 körül zsidó részről mozgalmat indított a recepció kivívására, amely szervezte és maga is végezte a propagandát – persze a magyar liberális politikával való szoros … Tovább »
Hetvenöt éves volna? Hiszen ma is kamaszos-kíváncsi érdeklődéssel figyel a világra, egy új könyvre vagy arcra vagy hangra, itt és akárhol, ahol értéke van könyvnek és szónak és kultúrának, mintha az üdvössége múlna ezen. S talán valóban az üdvössége múlik rajta. Éppen … Tovább »
Alexandriai Philón: Mózes élete
Örvendetes tény, hogy az Atlantisz Könyvkiadó megjelentette Philón értekezését Mózesről, hiszen Philón művei hosszú ideje hiányoznak már a magyar könyvkiadók kínálatából1. A kötet jelentősége igen nagy, mivel jelenleg ez az egyetlen … Tovább »
Interjú Ámosz Oz jeruzsálemi íróval fanatikus rabbikról és a kétséges pacifizmusról
Ámosz Ozt „Izrael lelkiismeretének” nevezik. Orosz cionisták gyermeke, eredeti családi neve Klausner. Jeruzsálem egyik külvárosában született, és tizenöt éves korában kibucba ment. A ma 56 … Tovább »
Kedves János,
engedd meg, hadd könnyítsék személyes felelősséged terhén. Könyvemet egy megbecsülésnek örvendő kiadó jelentette meg, kiadását a Soros Alapítvány és a Mozgókép-alapítvány támogatta, sok könyvesboltban forgalmazták/forgalmazzák. H. M.-hez tehát személyes … Tovább »
A „német szellemiség” kihívása
Személyes felelősség terhel a Hernádi Miklós és Földényi F. László, valamint Márton László között a Szombat hasábjain zajló, rosszízű polémiáért. Hagy kár, hogy a résztvevők kíméletlenül vagdalkoznak, holott szellemi életünk lényeges … Tovább »
A tanévben a Bálint Zsidó Közösségi Ház ad otthont a Lauder-Javne, az Anna Frank és a Mszoret Avot iskolák 28 gimnazistájának. Miért laknak ott? Honnan jöttek? Hová tartanak?
A kérdésekre adott nyolc válasz nem csak egyéni sorsokkal ismerteti meg az olvasót. Valamelyest kirajzolódik … Tovább »
Interjú Naftali Lavival a WJRO elnökhelyettesével
Maram Stern, a World Jewish Congress külügyi osztályának vezetője úgy tájékoztatott, hogy a magyar kormánnyal megállapodás született egyebek közt a felállítandó alapítvány kuratóriumának összetételéről. Eszerint két … Tovább »
A Mazsihisz képviselő-testületi ülése
Az írásba foglalt napirend szerinti nyitóima elmaradt. És majdnem elmaradt e tudósítás is, ugyanis Heisler András budapesti küldött a következőt javasolta: „Tekintettel arra, hogy éles viták is lesznek, ne széles körű nyilvánosság … Tovább »
A címbeli kérdés – természetesen – arra az egy fecskére vonatkozik, amely a közmondás szerint nem csinál nyarat. Pedig – igenis! – megteszi. Hogyan? Úgy, ahogyan Sivinger György Kisbéren egymaga „meghonosítja” a zsidóságot.
A negyvenkét éves, jó kiállású, dinamikus férfi nyílt … Tovább »
Minél hevesebb az íróban az indulat, annál fontosabb, hogy pontos legyen (mert az, ugye, röhej, ha valakit, akinek mondandója lenne, nem mondandójának érvénye vagy érvénytelensége, hanem a pontatlansága okán csípnek galléron), tehát, hogy pontos legyek: a Szombat szerkesztősége … Tovább »
Akár csörgedező patak
A klasszikus zene télen piacra került CD-lemezei között a legnagyobb sikert az angol EMI cég által kiadott Antonio Vivaldi hét hegedűversenye aratta. A hegedűszólamokat egy izraeli művész, Itzhak Perlman játssza.
Köztudomású, hogy a világ legjobb hegedűművészei … Tovább »
„…a zsidó szellem kétezer év óta sok nyelven nyilatkozott meg és létrehozott egy soknyelvű irodalmat, amelyet azonban a soknyelvűség miatt a zsidó irodalom egységes megjelölésétől megfosztani nem szabad.”
(Bacher Vilmos, 1911)
A magyar-zsidó irodalom létformái című konferencia … Tovább »