Mindennek, ami Izraelben történt velem, ez a másnaponta ismétlődő lótrágya-takarítás adja a hátterét, az istálló ugródeszkaként szolgált kalandjaimhoz, egyúttal erős vár is volt, amelybe bármikor visszatérhettem. A kibuc ma az új bevándorlók lábtörlője, egy másik kornak azonban alapmítosza.

“Filmcsillag Ádám” interjút készített vasárnap Heller Ágnessel a filozófusokat ért támadásokról. A filozófussal folytatott beszélgetés egy részét közöljük, szerkesztett változatban.
 

20 év. 200 lapszám. Három szerkesztő. Ennyien nézik át két évtized közleményeit, hogy néhányat – a lehető legnagyobb tárgyilagossággal és a lehető legnagyobb szubjektivitással – válasszanak a válogatásszámhoz. Szempont ezernyi, a feladat lehetetlen. Bármit hagyunk ki, frusztráltak vagyunk, mintha – mint mondják – az egyik kezünket vágnánk le.

Elsőként Ungváry Krisztián A titkos kapcsolat című írását adjuk közre, mely a Szombat 2002 márciusi számában jelent meg.

Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH)szerint a nemrég felújított óbudai zsinagóga lenne alkalmas arra, hogy ott tartsák január 18-án a megemlékezést a budapesti gettó felszabadításának 66. évfordulója alkalmából – mondta Bodnár Dániel, az EMIH vezetőségi tagja kedden az MTI-nek.

Valószínűleg nem véletlenül most indított támadást a jobboldali sajtó és Budai Gyula kormánybiztos az MTA Filozófiai Kutatóintézet korábbi vezetősége, így például Gábor György korábbi igazgatóhelyettes és több munkatárs ellen. A közeljövőben ugyanis Boros Jánosnak és Demeter Tamásnak, az intézet jelenlegi igazgatójának és igazgatóhelyettesének több olyan pere lesz, amelyeknek épp a lejáratni kívánt filozófusok az érintettjei.
 

Legkésőbb jövő év január 1-jétől életbe lép a magyar világörökség-törvény, tudtuk meg hétfőn egy tízóraiszünetben rendezett sajtótájékoztatón Réthelyi Miklós erőforrás-minisztertől és Tamási Judittól, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnökétől.
 

Vita alakult ki a zsidó vallási szervezetek között, a budapesti gettó felszabadításának 66. évfordulójára tervezett megemlékezés kapcsán.
 

Herzl sikeresen megalkotta a nyilvánosságnak szánt arcképét. Kétségtelen, hogy míg bizonyos vonásokat szándékosan kiemelt, másokat homályban hagyott, sőt teljesen elrejtett. Ez valamennyire megmagyarázhatja, hogy noha felnőtt életének döntő eseményei megismerhetők, de a Magyarországról és Budapestről tett meglehetősen gyakori megjegyzései felett sokáig elsiklottak, vagy egyszerűen figyelmen kívül hagyták azokat. Bizonyos kérdéseket azonban fel kell tennünk. 

Tamáskám! Tudd – semmit sem értettem félre. Nem szoktam. Csak unni kezdtem, hogy az utóbbi időben kizárólag más faszával vered a csalánt. Sajnos többnyire az enyémmel. Mi közöd ehhez az ügyhöz? És ha van is, miért nem számtalan saját, jó nevű, tudtommal elég befolyásos ismerősödet, netán barátodat – bár az rajtam kívül nincs oly sok – baszogatod?

1992 egy derűs tavaszi napján futótűzként terjedt a lakóházban a hír: Fritz Józsika négy küzdelmes év után abbahagyta a hegedülést. Az emberek fellélegeztek, a folyosókra tódultak, egymás hátát lapogatták: hát ennek is vége! Amúgy maga Fritz József is elismeri, hogy a hegedűhöz szemernyi tehetsége sem volt. A zeneiskola előkészítő évfolyamában lényegében nem produkált semmit, az elsőben kicsit még ehhez képest is visszaesett, ezért a másodikban az elsőt ismételte meg, a harmadikban pedig már csak felejtett, úgyhogy nem lehetett leosztályozni. Pedig nagypapája az Aranyszarvas étterem prímása volt, örökölhetett volna némi tehetséget is, de csak egy legendát örökölt, amely a zeneművészi pályához aránylag kevés.
 

Újabb állomásához érkezett az újpogányság ellen indított keresztény kampány. A híveknek immáron fotókkal illusztrált tanulmánykötet is segít felismerni (és kiszűrni) az antiszemitizmussal vegyített eretnek tanokat.
 

A Szombat húsz évfolyamából készült, 2010 decemberében megjelent válogatásszáma kapcsán néhány írásról, terjedelmi okokból, le kellett mondanunk. Az 1996-ban A magyar zsidó irodalom létformái című konferenciánkon elhangzott Heller Ágnes előadás is ezek közé tartozott. A sokszor idézett, vitákat generáló írás interneten mindeddig nem volt hozzáférhető.  

Nincsenek meg a feltételei annak, hogy az Európai Unióban egységes jogi szabályozást vezessenek be a kommunista rendszerek által elkövetett bűnökről, egyebek között egy szintre helyezve ezeket a náci rezsimek bűneivel, állapította meg az Európai Bizottság egy szerdán Brüsszelben kiadott jelentésében.
 

A Művészetek Palotája 2008 óta rendezi meg újévi koncertjét, melyen minden alkalommal Haydn 1798-ban bemutatott csodálatos oratóriuma csendül fel.

Az emberek azonban nem érzik magukhoz igazán közelinek a régi,
megkövesedett hitközségi struktúrát, ezért sokan nem is vesznek igazán
részt annak mindennapjaiban: hacsak lehet, kerülik a jobbára idős
hitközségi funkcionáriusok által benépesített, szegényes és
barátságtalan irodákat.

Hét színpadi produkció, megszámlálhatatlan mennyiségű koncert itthon és külföldön, DVD-k, CD-k jelzik, hogy két évtizede szerves része a magyar kultúrának a Budapest Klezmer Band. Az együttes alapító vezetője, Jávori Ferenc, azaz Fegya idézi fel az együttes, és saját munkássága fordulópontjait abból az alkalomból, hogy az együttes alapításának 20 éves évfordulóján a BKB a Művészetek Palotájában adott két ünnepi koncertet.
 

Budapesten is bemutatták a Zsinagóga.com projektum keretében létrejött szabadkai zsinagógáról készült kisfilmek egy részét. A bemutatót a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület szervezte, a Határtalan – Egyszerre magyar (és) zsidó, kultúrák vonzásában című programsorozatuk első állomása volt ez, amelyet négy éven át szeretnének megvalósítani. A program a tervek szerint eljut majd Szabadkára, és a Felvidékre, Erdélybe, Kárpátaljára is.
 

Húszéves a Budapest Klezmer Band. Ebből az alkalomból a zenekarral együttműködve a Szombat különszámot jelentetett meg, melyet a Művészetek Palotájában, a jubileumi koncert közönsége kapott kézhez. A koncerten folyóiratunk főszerkesztője köszöntötte az együttest. Az alábbiakban a beszéd írott változatát közöljük.

Izrael Állam két nemzetközi születési anyakönyvi kivonattal jött a világra, mindkettő a zsidó nép eljövendő nemzeti otthonáról, avagy a zsidó államról beszélt. A Népszövetség 1922-ben törvénybe iktatta a zsidó állam létrehozásának nemzetközi támogatását, melyet az ENSZ felosztási terve 1947-ben megerősített.