Matolcsy György a jövő évi adótörvényekről szóló parlamenti expozéjában
megpendítette, hogy szabad vállalkozási zónákat hozna létre a kormány a
hátrányos helyzetű régiókban, hogy így teremtsen új munkahelyeket. A
fogalmat nem definiálta, a hvg.hu megpróbált utánajárni, hogy mire
gondolhatott. 

Nagyot tévednek azok, akik úgy gondolják, hogy Orbán Viktor most a jó
viszony fenntartása érdekében az Új Színházat egykori
polgárikör-társának, Vonának, illetve pártjának ajándékozta oda.

Az idei október 23-a az ellenzéké volt, Orbán Viktor Brüsszelbe utazott,
a Fidesz nagygyűlése és a szép idő is elmaradt. A hol szemerkélő, hol
szakadó esőben tízezrek mentek el az egymilliósok tüntetésére
megmutatni, hogy nem tetszik nekik a rendszer, a Jobbik pedig
rendszerváltó programot hirdetett.
 

“Magyarországon száz százalékig demokrácia van” – fogalmazott a Die
Presse című konzervatív napilapnak nyilatkozva az államfő azzal
kapcsolatban, hogy a riporter olyan véleményeket idézett a külföldi
sajtóból, amelyek a kormánynak “a fasizmushoz való vonzódást” róttak
fel.

 Mindkét darab központi kérdése a társadalmi együttélés és az identitás mibenléte. Vajon miképpen tud békében együtt élni cigány és magyar, muzulmán, keresztény és zsidó a kicsiny, de történelmileg annál terheltebb Magyarországon. És a válasz keresése során mindkét … Tovább »

A Szim Salom Progresszív Zsidó Hitközség a 2012. január 1-én életbelépő
új egyházi törvény ellenére továbbra is hitközségnek, vagyis vallási
szervezetnek és nem egyesületnek tekinti magát, és bízik benne, hogy a
Parlament döntése alapján jövőre is egyházi státuszban tud majd működni.
 

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének delegációja (Deutsch
Róbert Főrabbi a Rabbitestület vezetője, dr. Feldmájer Péter MAZSIHISZ
elnök, Zoltai Gusztáv Ügyvezető Igazgató, Zeév Paskesz az Orthodox
Izraelita Hitközség főtitkára, Streit Sándor a MAZSIHISZ
elnökhelyettese, a BZSH elnöke) 5772. Tisri hó 13-án megbeszélést
folytatott az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség Köves Slomó
rabbi által vezetett küldöttségével a Budapest, Síp u. 12. szám alatti
székházban.

A Nagyfuvaros utcai zsinagóga az egyik legrégibb a negyedben, s ma is
mindennap többször összegyűlnek imádkozni a hívek. A közösség szilárdan
áll az időben, bár az utánpótlás gondjai jelen vannak.

A Mazsike zsidó oktatásért alapított Várhegyi György díját idén az
1922-ben az erdélyi Dés városában született Randolph L. Braham, a New
York-i City University érdemes professzora, a Rosenthal Intézet
igazgatója, a Holokauszt-kutatás ma élő egyik legnagyobb tudósa vehette
át az Egyesület vezetőitől.

A Szombathelyi Zsidó Hitközség saját erőből építtette újjá a már
balesetveszélyessé vált székházát, ebben kapott helyet a központ. Új
tereket alakítottak ki, megerősítették a szerkezetet, és a nyílászárókat
is kicserélték az épületen. Az avató ünnepségen beiktatták a közösség
új vallási vezetőjét is.

Hosszas vita folyt arról, hogy legyen-e feltüntetve a vallási hovatartozás a népszámlálás kérdőívein, és ha igen, milyen részletezettséggel. Végül is egy szégyenlős kis rubrikányi hely jutott ennek a jelentős kérdésnek. Azóta vallási közösségek sokasága – magunkat is beleértve – folytat kampányt azért, hogy híveik vallják meg eme kérdőíveken is vallási hovatartozásukat.

Mintegy 40 ezer kiképzett kérdezőbiztos özönlötte el Magyarországot
azért, hogy a hírek szerint vagy 19 milliárd forintba kerülő, kb. 400
tonna papírt felemésztő népszámlálás sikeres legyen. A válaszadás a
kérdésekre kötelező, eltekintve olyan szenzitív adatoktól, mint a
vallás. Feltűnő, hogy az egyházak a vallási hovatartozás megvallása
mellett kampányolnak.

A két évvel ezelőtti sikerszéria után ismét műsorra tűzték Párizsban
Michel Jonasz közkedvelt sanzonékes Abraham című zenés darabját,
amelyben Lengyelországból Magyarországra emigrált, később a
holokausztban elpusztult zsidó nagyapjának állít emléket. A címszerepet
maga a szerző alakítja, s rendezőként is ő jegyzi az egyszemélyes
darabot. 

Életének 80. évében, 2017. október 5-én elhunyt Giorgio Pressburger, magyar zsidó származású olasz író. Korábbi riportunkkal emlékezünk rá, melyben nyilatkozva felidézte saját és ikertestvére-írótársa, Nicola élettörténetét és pályaképét.

Hátország Színháznak nevezné át az Új Színházat Dörner György, az
intézmény csütörtökön kinevezett igazgatója, mert ez a név szerinte
jobban kifejezi “a szociálliberális iga alatt nyögő magyarságot”.

Az 1941. szeptember 29-30. között a náci megszállók és ukrán
kollaboránsaik által a Babij Jar-i vízmosásba lőtt csaknem 34 ezer zsidó
áldozat emlékművénél Viktor Janukovics ukrán államfő, Mikola Azarov
miniszterelnök és Avigdor Lieberman izraeli miniszterelnök-helyettes,
külügyminiszter helyezte a megemlékezés virágait. 

2011. szeptember 23-25 közt rendezte meg a Debreceni Zsidó Hitközség a
XII. Magyarországi és Határontúli Hitközségek és Szervezetek
találkozóját, melyen a résztvevőkön túl számos közéleti és politikai
vezető személyiség jelent meg.

Húsz művészt hívott meg a Zsidó Múzeum kiállítására Beke László
művészeti vezető és Rusznák Rita kurátor. Annyit kértek tőlük, hogy
gondolják át és jelenítsék meg, milyen hangulatok, képek és képzetek
élnek 2011-ben a magyar közvéleményben a zsidókról. 

Biztos vagyok benne, hogy a magyar kormány jó döntést hoz majd – mondta
bemutatkozó sajtóreggelijén Ilan Mor, Izrael új budapesti nagykövete a
palesztin államiságról szóló ENSZ-szavazat kapcsán.
 

Kisebb vihart kavaró könyv jelent meg Izraelben 2008-ban. A zsidó nép és
Izrael legitimitását kétségbevonó mű nálunk a Kairosz kiadó
gondozásában jelent meg. Jó tudni előre, mire fognak hivatkozni a
szélsőjobboldalon, amikor Izrael történelmi létjogosultságát kívánják
majd kétségbe vonni.