“Asszonyok, rabszolgák és kiskorúak nem mondanak smát, valamint imaszíjjal sem imádkoznak. De az ámidá, a mezuzá[5] és az ételáldás számukra is kötelező.”

„Mint folyó mentén a kertek” – Mózes 4. könyvéből vett idézettel világítja meg a kötet néprajzos és építész szerzője kutatási tárgyát: a zsidók harmadik betelepedési hullámát és migrációját a mai Északkelet-Magyarországon.

Az Élet Menete két zenés rendezvényt szervez novemberre, mely több mint koncert.

Saul Friedländer holokauszt-története az elmúlt évtizedek egyik leggyakrabban hivatkozott, legrészletesebben elemzett és legtöbbet méltatott szintézise. A holokauszt hatalmas és szerteágazó szakirodalmának szerény a magyarországi recepciója és kontextusában különösen üdvözlendő, hogy a kortárs történetírás e kétkötetes klasszikusa legalább az Orna Kenan által lerövidített változatában immár magyar fordításban is olvasható. E monumentális mű megközelítésmódját (a holokauszt integrált története), narratív technikáit (egyidejűségek és léptékváltások) és ambícióit (az értetlenség, sőt kifejezetten a döbbenet fenntartása) tekintve is jelentős újdonságokat hordoz. Megítélésem szerint eközben középutas értelmezői ajánlattal szolgál.

Vári György Az emberiség végnapjai címmel megjelent, irodalomkritikákat tartalmazó kötete nagy és fontos munka.

Polkorrekt cenzúra? – Frölich Róbert, Nádasdy Ádám, Pécsi Katalin, Ruff Tibor és Tatár György írásai; A menekültek és a holokauszt képe; Dés Mihály, Hegedűs D. Géza, Ungvári Tamás írásai; interjú Szántó Erika filmrendezővel; Zsidó fesztiválok itthon és külföldön.

“Nem akarok arról hallani, hogy az Ég Királyságát akár egy órára is elhagyjam.”

Az ENSZ-közgyűlés hetén New Yorkban tartózkodó Mikola István, a KKM egyházdiplomáciai ügyekért is felelős államtitkára szeptember 28-án meglátogatta brooklyni házában Moshe Leib Rabinovich munkácsi főrabbit.

Az egyszázalékos adófelajánlások piacát a zsidó közösségben továbbra is a Mazsihisz uralja, közel négyötödös arányban.

Az egyszázalékos adófelajánlások előzetes adatainak tükrében már első ránézésre is levonhatjuk a következtetést, hogy valamiféle, a közbeszédben gyakran hangoztatott zsidó reneszánsz valóban kibontakozni látszik, bármit jelentsen is ez. A felajánlók száma viszonylag dinamikusan nőtt a tavalyi évhez képest több, mint 5%-kal, ami 452 fős bővülést jelent. A grafikonon jól látható, hogy a hosszabb távú trend is egyértelműen felfelé ível, 7 év alatt több, mint harmadával nőtt azok száma, akik valamelyik zsidó hitközségnek ajánlották fel adójuk 1%-át. Ha ez így megy tovább, nincs kizárva, hogy 1-2 éven belül áttörjük a lélektani tízezres határt is.

A több mint ötszáz éves múltra visszatekintő törökországi zsidó közösségnek egyaránt osztályrésze a harmonikus együttélés és a durva antiszemitizmus.

100 évvel ezelőtt élte meg az egyik legsúlyosabb menekülthelyzetet Magyarország. Az első világháborús galíciai menekültek komoly kihívás elé állították a hatóságokat, melyek hiába próbálták áttolni a háború elől érkezőket a határon túlra. A menekültválság miatt kiütköztek … Tovább »

Vas István manapság az elfeledett írók népes táborába tartozik, szinte már a bölcsészek sem olvassák. Pedig egy nehéz korszak szemtanúja és krónikása volt, aki letehetetlenül izgalmas emlékiratokban írta meg tapasztalatait és elemzését. Most itt az alkalom, hogy emlékezzünk rá: ma 105 éve született.

Magyar zsidó napok a Kincses városban Európa Ifjúsági Kulturális Fővárosában

A jeruzsálemi Al-Aksza-mecset imámja, Muhammad Ajed sejk felszólította az Európába menekült muszlimokat, hogy csináljanak sok-sok gyereket az „eljövendő kalifátus” nevében, hogy így hódítsák meg a kontinenst.

Elfogásakor hét különböző útlevelet találtak Ahmed H.-nál, s mindben volt schengeni vízum. A röszkei határátkelő elleni támadás egyik irányítója a rendőrség közlése szerint tagja a Tablighi Jamaat iszlám fundamentalista szervezetnek. Elfogása óta a titkosszolgálat vizsgálja a magyarországi migránsmegmozdulások hangadóit. Terrorszervezetek „küldötteit” keresik köztük.

Iratok nélkül, kiszolgáltatottan

A menekültvitáknak sehogy sem akar vége szakadni. Helyi, aktuális szempontjaink, rokon- és ellenszenveink, ahogy várható is volt, persze taroltak. Fontos összefüggések pedig figyelmen kívül maradtak. Talán nem írják felül, ami eddig elhangzott, de nem lenne helyes hallgatni róluk.

Hogy jelent meg zsidó téma, karakter, vagy karakterek a művében? Miért tartotta fontosnak a témát, vagy, hogy zsidó karaktert szerepeltessen? Milyen szerepet töltenek be könyveiben e karakterek, ha a téma nem közvetlenül érinti a zsidóságot, mi a dramaturgiai jelentősége figurájuknak, illetve zsidóságuknak a művekben? Miben látja e figurák sajátosságait, és hogyan próbálta érzékeltetni? – kérdeztünk írókat. Ezúttal Ménes Attila válaszol.

Irodalmi veszteségeink című sorozatában a Tevan Könyvtár a Magyar Zsidó Kulturális Egyesülettel együttműködve három könyvvel emlékezik a Holokauszt áldozatául esett írókra, költőkre, újságírókra. A három könyv ismert és kevésbé ismert írók, költők újságírók műveiből áll össze, amelyekben a közös a történelmi háttér, hasonlóak a sorsok, a megpróbáltatások. A szorosan vett irodalmi tematikájú kötetek, A valóság valószínűtlen lett. Szemelvények a magyar Holokauszt-irodalomból I. és Lépés a képtelenség sötétjébe. Szemelvények a magyar Holokauszt-irodalomból II. mellett Oly korban éltek. A vészkorszak újságíró-áldozatainak almanachja címmel jelent meg a harmadik. Ennek Murányi Gábor által írt előszavát közöljük.

A napokban tölti be 85. születésnapját Ungvári Tamás, akit barátai, tisztelői ma köszöntenek. Mi friss írása közlésével csatlakozunk hozzájuk.