Borhi László Nagyhatalmi érdekek hálójában. Az Egyesült Államok és Magyarország kapcsolata a második világháborútól a rendszerváltásig címmel jelentetett meg új könyvet az Osiris Kiadó gondozásában. Várnai Pál erről kérdezte a történészt.

Párkeresés, érvényesülés, női hősök, divat… Az első női rabbi egy ortodox zsinagógában, Rotschild Klára legendái, interjú az Üvegplafon sorozat ötletgazdáival: Gát Annával és Réz Annával, pszichológiáról Hidas Judittal, menekültügyről dr. Mogyorós Judittal, képzőművészetről Zvolszky Zitával, Jablonczay Tímea Palotai Boris műveiről, Déri Szilvia és Fenákel Judit tárcái.

Seress Rezsőnél tragikusabb sorsú magyar zenész talán nem is létezett: az egyetlen magyar világsláger zeneszerzőjeként Amerikában dúsgazdag lehetett volna, ő mégsem ment, helyette inkább az itthoni nyomorgást választotta, fél vesével, a szeretett hetedik kerületben. A Szomorú vasárnap valóságos öngyilkossági hullámot indított szerte a világban, a dal korra és nemre való tekintet nélkül szedte áldozatait. Végül Seress Rezső maga is véget vetett életének.“Hol lesznek már a Beatlesek, mikor én még mindig itt leszek?” – tette fel a költői kérdést Seress Rezső, az egyetlen igazi magyar világsláger gazdája. A Szomorú Vasárnap több mint nyolcvan éve indult el hódító útjára, és Goethe Wertherje után ismét divatba hozta az öngyilkosságot.

Mindig megérezte a baljós történelmi fordulatokat: idejekorán figyelmeztetett a Hitler-veszélyre, ellenállt a zsidóüldözéseknek, nem tűrte a magyar kisebbség jogfosztását és a katolikus egyház szétverését. A kommunisták még a börtönben sem tudták megtörni Márton Áront, az emberséges püspököt. Nyáry Krisztián a BBC Historyban olvasható portrésorozatának legújabb cikke.

Aki mer az nyer? – 111 éve született Rejtő Jenő
Kiállítás a Holokauszt Emlékközpontban és emlékkötet Rejtő Jenő életművéről
Van egy kortársunk, aki foglalkozására nézve színpadi szerző, zsurnalista, regényíró, költő, színész, ’donhuán’, légiós, világcsavargó, öngyilkosjelölt, filozófus, librettista… és halott – legalábbis a maga módján.

Könyvbemutató 2016. március 4., péntek 16.00 órakor az  Örkény István Könyvesboltban (1137 Budapest, Szent István krt. 26.). A bemutatón Váradi Júliával és a film alkotóival László Ágnes, a könyv szerkesztője beszélget.

Nem szabad teret engedni olyan eszméknek, amelyek etnikai, vallási csoportok kiirtását, meghurcolását tűzik ki céljuknak – hangsúlyozta Takács Szabolcs, a Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelős államtitkára, a Nemzetközi Holokauszt Emlékezési Szövetség (IHRA) soros elnöke a romák elleni népirtásról rendezett szerdai budapesti konferencián.

Igazi amerikai történet ez; szerelem, szex, politika és botrány az Egyesült Államok etnikai és vallási olvasztótégelyében. És egyáltalán nincs kizárva, hogy a következő amerikai elnök közeli munkatársainak történetét olvassuk. 

Néhány hete, a rangos Sundance Film Fesztiválon … Tovább »

Kevés olyan könyv jelent meg az erdélyi magyar irodalomban – ha nem éppen Szilágyi Júlia könyve az egyetlen –, amelyik a románokhoz történő menekülésről szól az 1944-es Vészkorszakban. Erről a menekülésről valahogyan nem illett beszélni.

Az nagyon nagy dolog, nagyon nagy öröm, hogy az embernek van egy Oscar-díja, de az a következő filmnél nem segít, nem mondja meg a színészeknek, hogy mit csináljanak – emelte ki Szabó István Oscar-díjas filmrendező az M1 aktuális csatorna hétfő esti műsorában.

A magyarországi zsidó közösség él és erős, a holokauszt feldolgozásában viszont Magyarország még csak ott tart, ahol az egykori Nyugat-Németország a hetvenes években – mondta Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkára hétfőn Berlinben a magyar nagykövetség rendezvényén, amelyen bemutatták a Nem tűntem el – Richter Gedeon története című portréfilmet.

Nemes Jeles László filmje kapta a legjobb idegennyelvű filmért járó Oscar-díjat.

 Clara Royer-val beszélget Szentgyörgyi Rita

Orbán Viktor a Bild című német lapnak adott interjújában kiállt a bevándorlással kapcsolatos saját döntése mellett. Magyarország a kultúrák olvasztótégelye – mondta -, ahol keresztények és zsidók “együtt és nem egymás mellett élnek”. 

Kifejtette: nem lehet az emberek … Tovább »

„Székesfehérvár. Csak ennyit tudok magyarul. De ezt is csak azért, mert elég furcsán nézett ki ahhoz, hogy megjegyezzem.” És ezt egy Vlagyivosztokban született, Beloruszból Izraelbe települt főorvostól halljuk. Aki a szír háborúban megcsonkult sérülteket lát el. Pont annyira szürreális, mint amennyire annak hangzik.

A II. világháború óta, de főleg a hetvenes-nyolcvanas évektől kezdve Németország, történelmi komplexusa miatt az empátia és a társadalmi igazságosság eszményképét próbálja képviselni. Bevándorlás- és multikulti-pártinak lenni ma Németországban (és Európa-szerte) azonos a felvilágosult, kulturálisan kifinomult kozmopolita műveltséggel, életstílussal és világszemlélettel; ami szemben áll a migrációt ellenző – kulturálatlan, rasszista idegengyűlölőként megbélyegzett – gondolkodásmóddal.

Gulyás Gergely, a Fidesz alelnöke szerda délután szobrot avat Donáth Györgynek, az Üllői út – Páva utca sarkán, hirdeti a 9. kerület honlapja. Gulyás köszöntő beszédet mond a rendezvényen.

A szobrot Donáth Györgynek, a második világháború egyik parlamenti képviselőjének … Tovább »

Gyász és újrakezdés a zene erejével

A napokban lesz 75 éve, hogy a szlovákiai zsidókat megfosztották minden joguktól és vagyonuktól.

A korabeli zsidó vállalatok többségi tulajdonrészét keresztény kézbe, pontosabban a Hlinka-gárda tagjainak kezébe játszották – jóval áron alul.

 „Ezt a … Tovább »

Csaplár Vilmossal beszélget Ayhan Gökhan