Szénási Sándor, a művelődéspolitikai rovat munkatársa
Rózsa T.-nél napirenden volt az, hogy ez a goj meg az a goj, amivel önmagában engem nem lehet megsérteni, de nem tudom, hogy egy embernek miért fontos ez? És ak­kor valahogy kialakult bennem mondom, nem volt ben­nem személyes sértettség, … Tovább »

Adalékok a Rózsa T.-ügyhöz
Csurka Istvánnak nyilván nagyon kellett Rózsa T. Endre. A kormány hónapok óta folytatja kampá­nyát a média fölötti dominancia megszerzéséért, és e kampányt a jobboldali sajtóban sűrűn kísérik an­tiszemita felhangok. Miután ennek felhánytorgatása … Tovább »

A remény
Mi más jelképezné jobban egy nemzet identitását saját nyelvén alkotott irodalmánál, annak is talán legérzékenyebb részénél: lírájánál? Mi más jelképezné különbül egy állam szuverenitá­sát himnuszánál? Amikor 1887-ben Naftali Herz Imber papírra rótta versét, … Tovább »

Itthon
 „Csoda történt a Parlamentben” – így kezdi cikkét a Mai Nap tudósítója arról a szavazásról, amelyre április 7-én, a ké­ső délutáni órákban került sor, az úgynevezett második kár­pótlási törvény módosítványával kapcsolatban. Amennyi­ben a tisztelt Ház a … Tovább »

A vitát lezártuk
Annak ellenére, hogy jeleztük, a magunk részéről nem kí­vánjuk folytatni a továbbiakban a „járóbeteg” vitát, szá­mos reagálás érkezett Turán Tamás márciusi számunkban közzétett nyílt levelére. Íróik mellette és ellene számos ér­vet sorakoztatnak fel, … Tovább »

Ne bagatellizáljunk!
Csodálkozással olvastam Simon Iván levelét a Szom­bat januári számában, amelyet némi késedelemmel kap­tam meg.
Simon azt írja, „a primitív csahosokra oda kell figyel­ni, de ezeket a tényezőket pont a Gadó György féle rea­gálások erősítik, teszik ismertté. … Tovább »

1

Mit értett meg az apja válaszából

oltár kövénél Izsák, a gyerek,

és századunkban, mikor máglya-lángtól –

Ki mindent láthat, mért engedte meg?

Apja nyugodt: Istennek áldozat.

Ha lázadó, úgy miért ő az egy?

Míg rozsét vágat fiával, s hozat,

kétely-kínozva … Tovább »

Simogató tavasz az udvaron.

Egy fa virágban. Négy kislány játszik

két szent nyelvóra között

az emlékfal előtt, amelynek

márványán Levi, Sonino, Cassuto

és más nevek

nyílegyenes sorokban, mint az újságlapon

vagy mint a Tóra tekercsein.

A fa úgy áll ott, … Tovább »

Izrael születésnapja
Májusban ünnepeljük Izrael Állam születésnapját. Ha a helyes válaszokat a megfelelő számmal jelzett sorba írjátok, egy ezzel kapcsolatos héber kifejezést olvashattok függőlegesen. A helyes megfejtést küldjétek be a Szombat szerkesztőségébe május 31-ig, ezzel … Tovább »

Szinte barlangrajzoknak tűntek Kováts Albert festményei a Budapest Galéria Lajos utcai kiállítótermeiben. A katakombákra emlékeztető, apró helyiségekből álló terem­sor falairól egy következetes művészegyéni­séget ismerhetünk meg, aki a közelmúlt ha­zai művészetét épp úgy … Tovább »

Hogy kerül az angliai kisváros ilyen messzire valódi helyétől? Úgy, hogy a Wesselényi utcai gyerekek mutatták be, először iskolájuk purimi ünnepén a Judith Grünfeld hasonló című re­gényéből készített musicalt, méghozzá angol nyelven!
A Shefford igaz törté­neten alapul. Ide … Tovább »

Schein Gábor: Szavak emlékezete. Hungavia – Kráter Kiadó 1992. 85 old., 86 Ft.)
A végéről válik értelmezhetővé Schein Gábor első verseskötete, ha az utolsó ciklusban rendezett versfordításait tanulmányozzuk. Költészetének forrásvidéke a csend felé tendáló, a végső letisztultságot … Tovább »

Zaft a pamlagon
(Philip Roth: A Portnoy-kór. Fordítot­ta: Nemes Anna. Európa Könykiadó, 1991, 260 old. 210 Ft.)
Erotica satyrica psychoanalitica judaica. Moralizáló férfimonológ, pornográf poénzuhatag, ön antiszemita provokációre­gény. Negyedszázaddal azután, hogy Philip Roth könyve … Tovább »

Az egykori königsbergi diák, Johannes Bobrowski (1917 Tilsit -1965 Berlin) nem sokkal halála előtt így fordult Gregor Laschenhez: „A vers legfontosabb funkciója a beszélgetés, nem ritkán a hallgatás mezsgyéjén.” Hasonlóan fogalmaz „A nyelv” című versének utolsó soraiban: „A … Tovább »

Bátyámmal jöttünk hazafelé, a villamoson ültünk egymással szemben. Csöndben néztük egymást. Hirtelen furcsa ötlet jutott eszembe.

Szeretsz engem? kérdeztem. Ezt a kérdést, így, vagy egy ugyé-t odabiggyesztve az elejére, százszor és százszor feltettem a szüleimnek, akik … Tovább »

Közismert a zsidó népzenészek szerepe a magyar zenekul­túrában. Rózsavölgyi Márk volt a legismertebb. Halálát Pe­tőfi Sándor is megsiratta:
Vén muzsikus, mit vétettem én néked,
Hogy mindig csak szomorítasz engemet?
Keseregtem, mikor szólt a hegedűd,
Hejh, nem szól már, s ez … Tovább »

Thury Levente kiállításának utolsó napján, június 14-én va­sárnap 17 órakor a Vigadó Galériában folyóiratunk a Szombat könyvpremiert rendez. Charles Fenyvesi (Fenyvesi Károly) Mikor a világ kerek volt című dokumentumregényét mu­tatja be. Nem véletlen a helyszín, mert a könyvben … Tovább »

Minden okunk megvan, hogy feltételezzük, Thury Leventét a génjein keresztül közvetlenül a prágai Lőw rabbitól érkező üzenet készteti a Golemcsinálásra. Különféle ellentétes jellemű anyagokból /fa, fém, textil, kerámia/ komponálja egyetlen masszív egységgé alkotásait. Ját­szik. … Tovább »

-Bemutatkozás-
Egyszer volt, hol nem volt, és hála a kegyetlen Isten külö­nös kegyelmének, még mindig van egy család: a Schwarczok, ahogyan mi hívjuk magunkat, holott útlevele­ink szerint nevünk Fenyvesi, Békés, Thury meg Szegő, vagy Groszman, Színáj és Szádé. Közös óhazánk … Tovább »

Kirját Gátból Askelom felé az országúton egy apró fa­lucska mellett haladunk el. Kevesen tudják, hogy a Jád Nátán mosáv az 1892-ben Budapesten született Komoly Ottóról – aki Nátán Zeév néven jegyeztetett be a hitköz­ségi anyakönyvbe – kapta a nevét.
Apja Kohn Dávid asszimiláns … Tovább »