A gazdasági válságban újra előkerültek a régi antiszemita összeesküvés-elméletek. Mi magyarázza, hogy még azokban a távol-keleti országokban is terjednek, ahol zsidók gyakorlatilag nem is élnek?
 

Egy 2000-es országgyűlési határozatnak hála Magyarországon is van emléknapja a kommunista diktatúrák áldozatainak. És bár hazánkban elsősorban a hírhedt “ötvenes évekre”, majd az 1956-os forradalom leverésére és a megtorlásra emlékezünk, nem szabad megfeledkeznünk a világ többi kommunista államában élők szenvedéseiről sem.
 

Faludy György vallomásokkal teli levelét az emigrációból Vezér Erzséber irodalomtörténésznek írt 1986-ban. Még egyikük sem sejtette, hogy hamarosan visszatérhet a költő, és végre megjelenthetnek művei Magyarországon.

Az izraeli sajtó keddi jelentése szerint az ország gazdaság az elmúlt pénzügyi év utolsó negyedében már fél százalékkal kevesebbet bocsátott ki, mint egy évvel korábban, míg az előző negyedévekben még növekedett a GDP, bár egyre mérsékeltebb ütemben.
 

Úton van Nagy-Britannia felé az a katolikus püspök, akit a múlt héten utasítottak ki eddigi lakóhelyéről, Argentínából. Richard Williamson ugyanis nemrég megismételte a holokauszt tényét és a náci gázkamrák meglétét tagadó kijelentéseit.
 
 

Antiszemitizmussal vádolja a Szent X. Pius Testvériség elnevezésű katolikus vallási csoportot egy belgiumi zsidó folyóirat.
 

Az alföldi zsidóság múltjának és kultúrájának feltárására kutatócsoport alakult a Szolnoki Főiskolán, tanárok, hallgatók és külső szakértők részvételével. Árva László főiskolai tanár, a program egyik kezdeményezője tudósítónknak elmondta: leletmentésről van szó, s szinte az utolsó utáni pillanatban kezdtek hozzá ahhoz, hogy tárgyi emlékeket felleljenek, s itt élt emberek visszaemlékezéseit rögzítsék.

Avivát eredetileg Editnek nevezték el szülei a múlt század húszas éveinek elején Marosvásárhelyen. De háromévesen új haza keresésére indult, mert Trianon után nagyanyja elhatározta, hogy családostul kivándorol Palesztinába. Pénzzé tették mindenüket, eladták a fűszer-nagykereskedést, majd szép lassan megtanulták, hogyan lehet valakinek kisebb vagyona a Szentföldön. Nagyobbal kell jönni, a többi már megy magától. Rengeteg kopár homokdűnét vettek Tel-Avivtól északra, ott, ahol ma Izrael egyik legelőkelőbb városkája, Herzlia van. 

 Gyerekkoromban csak öreg zsidókat ismertem. Valahogy úgy gondoltam, hogy az öregemberek egy része egyszerűen zsidó. De a zsidó mint fogalom, véletlenül sem társult azzal, hogy valaki fiatal is lehet. Anyám szüleinek nemzedékével, az ő testvéreik és barátaik nemzedékével azonosítottam … Tovább »

A szívünk szerint azt mondanánk, hogy elég. Innen nincs tovább. Ha
Magyarország sorozatosan képtelen megvédeni a legszegényebb, a
legkiszolgáltatottabb honfitársainkat, akkor a demokrácia, a polgári
jogok fityfenét sem érnek.

Az egyetemesség jegyében helyet kap a programban az izraeli és budapesti zsidó kántorok, valamint a Budapest Klezmer Band különlegesnek ígérkező koncertje is. 

Magyarország legnagyobb problémáját ma nem a magas államadósság, a nagyszámú, külföldi valutában felvett hitelek, hanem a politikai patthelyzet, az egymással alig kommunikáló politikai erők és a társadalom megosztottsága jelenti – írta kedden a Hospodárské Noviny című cseh gazdasági és politikai napilap, a Magyarország sorsa a forint árfolyamától függ című elemzésében. 

Ahol zsinagógákat füstölnek, ott nácizmus van
 

– Nem a föld a kérdés – mondja az Izrael az Otthonunk egyik vezetője, aki óvná az amerikai elnököt az Iránnal való tárgyalástól.

„Szólj Izrael fiaihoz, hogy hozzanak nekem ajándékot; minden embertől, akit szíve arra ösztönöz” (2Mózes 25, 2). Az adomány a szentély felépítéséhez és kellékeihez szükséges: „és készítsenek nekem szentélyt, hogy lakjam közöttük. 

Esterházy: „itt európaiként, vagy éppen Európából nem érdemes gyors ítéletet alkotni”. Konrád: „1986-ban gondoltam arra, hogy felvegyem az izraeli állampolgárságot. Kettős állampolgár akartam lenni szimbolikusan”. Spiró: „…ha Angliában születtem volna, már két Nobel-díjam lenne”.

A Magyarországon is egyre népszerűbbé váló japán szerző, Haruki Murakami kapta idén a Jeruzsálem-díjat, amelyet azoknak az íróknak szoktak kiosztani, akik különös hitelességgel ábrázolják az egyén szabadságát és jelentőségét műveikben. 

A terrorizmus elleni harcot nem lehet pusztán fegyverekkel megnyerni. Az iszlám fundamentalizmus feletti győzelemhez a szélsőséges szervezetek eszméit terjesztő propagandaadókra is csapást kell mérni.
 

A rasszizmus és a gyűlöletkeltés elleni törvény meghozatalát javasolja a parlamentnek és a kormánynak a Magyar Zsidó Kongresszus vasárnapi budapesti ülésén egyhangúan elfogadott állásfoglalásában.
 

Teljes csendben, két évig húzódó tárgyalások után szenzációszámba menő kulturális hírről számolt be a napokban több hazai médium, illetve internetes portál. A világhírű, magyar származású fotóriporter, Robert Capa hagyatékából egy több mint ezer darabos kollekciót vásárolt a Magyar Nemzeti Múzeum a fotográfus hagyatékát kezelő, New York-i székhelyű International Center of Photography-tól (ICP) még tavaly decemberben. A vételár a hírek szerint  835 ezer dollár volt. A megvásárolt gyűjteményt ezen a héten már ki is csomagolták Budapesten. A következőkben megismerhetik Capa igencsak kalandos életútját.