Izraelben elfogtak egy zsidó telepest, aki több mint egy évtized alatt több gyilkosságot követett el és merényleteket hajtott végre a neki ideológiai okból nem tetsző szervezetek és intézmények ellen.
 

2009. november 2., Ha Ausztráliában úgy döntenek, hogy kiadják Zentai Károlyt a magyar hatóságoknak, ez nem jelenti azt, hogy az 1944-ben, 18 évesen kegyetlenül meggyilkolt Balázs Péter ügyében gyorsan megszületik a jogerős ítélet. A jogi eljárást a háborús bűnökkel vádolt férfi pénztárcája határozza majd meg: jó ügyvédekkel még Magyarországon is hosszúra nyúlhat az ítélkezés, újabb kérvényekkel késleltetheti a felelősségre vonást. Már majdnem öt éve versenyt fut az idővel. Őrizetben még csak egy hete van.
 

David Rubinger fotóriporter képein keresztül mutatja be a zsidó állam történetét a Bécsi Zsidó Múzeum Izrael: 60 év – 60 kép című vándorkiállítása, amely hétfőn nyílik újabb állomásán Szekszárdon, a Művészetek Házában.
 

Az ötvenes-hatvanas évek Németországa nagyon különbözött a maitól. Amíg ma teljes szembenézés van, akkor kétségbeesett ellenállás volt a múlttal szemben. Nem tagadtak, csak azzal érveltek, hogy ők is sokat szenvedtek. A zsidók szenvedése nem az ő fájdalmuk volt. A felelősség akkor még szóba se jött. Nekem ott annyira nehéz volt, hogy már az öngyilkosság gondolatával foglalkoztam…

Nem a halottak számáról kell beszélni, hanem arról, hogy mi vihet rá valakit emberirtásban való részvételre, vagy éppen az életét kockára tevő embermentésre. Ez a Jad Vasem Intézet, a világ legnagyobb holokauszt-kutató, oktató és emlékező helyének üzenete. A jeruzsálemi giga-intézményben kiállítások, oktató-, kutatóhelyek, emlékművek emlékeztetnek a legyilkoltakra és mindazokra a zsidókra és nem zsidókra, akik megpróbáltak tenni az erőszak ellen.

Az 1930-as évek elején régiónkban alakult meg az első magyar nyilaskeresztes párt, ami hamarosan nagy támogatottságra tett szert Zalában, főként a kistelepülések lakói körében.
 

A megszállt területekről származó árukra nem lehet alkalmazni az Európai Gazdasági Közösség (EGK) és Izrael közötti megállapodásban szereplő preferenciális vámelbánást – szögezte le a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság kijelölt főtanácsnoka az úgynevezett Brita-ügyben hozott szakvéleményében.

Egy 23 és egy 24 éves, korábban már más ügyekben büntetett férfit gyanúsít a rendőrség a balassagyarmati zsidó temető megrongálásával. Ha bűnösségük bebizonyosodik, akár három évig terjedő börtönt is kaphatnak.
 

Különleges komolyzenei körsétára csalogat az a négyrészes, évvégi koncertsorozat, amelyet két budapesti és két vidéki zsinagógában rendeznek. Az első most vasárnap lesz a fővárosban, a Frankel Leó utcában.
 

Benedek István Gábor regényéről már a harmadik izraeli városban tartanak kerekasztal beszélgetést.
 

A mai magyar közéleti (inkább baloldali/liberális) publicisztikákban csak úgy röpködnek a fasizmus és a fasiszta kifejezések, nagyjából leírva (fogalmilag) azt a tömeghangulatot (és a szereplőit), mely – úgymond – megteremtette a romák elleni gyilkosságok légkörét, és tíz százalék fölé emelte a Jobbik támogatottságát.

Budapest kulturális, szociális és morális szempontból is egyre élhetetlenebb város. Mivé lett az egykori liberális undergroundhoz tartozó városvezetés, és mire vágynak a hasonló gyökerekkel rendelkező városlakók?

Izraelben élő magyar orvosnő hívta fel figyelmünket levelében családi barátjuk, Breuer Tamás történetére. A férfi saját deportálásáért és a munkaszolgálatban elpusztított édesapja után igényelt jóvátételt a Központi Igazságügyi Hivataltól. Kérelmeit nemrég elutasították azzal: a 2006-os kárpótlási törvény alapján csak a munkaszolgálatot túléltek kaphatnak kártérítést. Apja után pedig azért nem jár kárpótlás, mert a munkaszolgálat nem számít „politikai önkénynek” nálunk. „Hogy is van ez? Ha akarom, a törvény egyik fele érvényes, ha akarom, a másik fele? Kafkai helyzet a 21. századi Magyarországon” – fogalmazott a doktornő.

Székhelyi József mélységesen elkeseredett máig félreértett tokaji beszéde miatt.
 

Az Ollókezű Edward és Az ártatlanság kora őzikeszemű sztárja ma lép 38. évébe. Winona Laura Horowitz érdekes hangzású keresztnevét arról a minnesotai városkáról kapta, ahol 1971. október 29-én meglátta a napvilágot.
 

Egész életében azt tette, amiben hitt és amit szeretett.
 

Joggal hinné az ember, hogy David Copperfielden kívül senki sem képes egyetlen lánccal és egy lakattal elbirtokolni egy több százmilliót érő telket Budapest közepén, a várhegy oldalában. Pedig igen.
 

„Öntöttvasból, fából, téglából és terrakottából spontán íródott könyv” – írja Klein Rudolf újonnan megjelent, a Dohány utcai zsinagóga történetéről szóló könyvében. Ezt a metaforát kiterjeszthetjük a zsidónegyedre, és olvashatjuk könyvként a régi pesti zsidónegyed házait is. Végtelen számú történetet rejtenek a domborművek, az öntöttvas korlátok, a lodzsák és keramitburkolatok.

Az augusztusi utcabál sikerének köszönhetően úgy határoztak a szervezők, hogy felpezsdítik és színesítik a környék kulturális életét.

Budapesten, az egykori Pest-Budán a 17. századtól kezdődően színes, sokrétű zsidó közösség jött létre sajátos szellemiséggel, szokásrendszerrel, életmóddal. Szükségessé vált a vallási nevelés mellett olyan polgári oktatás kialakítása is, ami lehetővé tette ennek a rétegnek a változó társadalomba való beilleszkedését és boldogulását.