“Valószínűleg nem a zsidókkal szemben ellenérzéseket táplálók aránya növekedett meg hirtelen, hanem azoké, akik a felmérés során vállalják zsidóellenes érzületeiket. A változás mögött sejthetően a »Jobbik-hatás« áll, azaz az antiszemita nyelv legitimmé vált a közbeszédben.”

Az egyiptomi tábornoki kar felgyorsította a folyamatban levő,
háromlépcsős parlamenti választásokat, miáltal az országnak már február
utolsó hetében kormánya lehet. Alig tagadható, hogy a döntésben súlya
volt azoknak a véres összecsapásoknak is, amelyek karácsony előtt és
után a brutális biztonsági erők és a katonai kormányzás lezárását
követelő tüntetők között lezajlottak.

Több ezer demonstráló vonult utcára tegnap este egy Jeruzsálem melletti
településen, ahol korábban ultraortodox zsidók csaptak össze
rendőrökkel, írta tegnap a Haaretz izraeli lap. A tüntetést jogi
aktivisták szervezték, akik a demokráciáért és nemek közti egyenlőségért
küzdenek.

Kevesebb melankólia, világosabb kontúrokkalmegrajzolt karakterek
jellemzik Ámosz Oz e kisregényét, mint korábbi munkáit, melyek
gyerekkorát idézik. Az érlelődő öntudat és a megszületőben lévő zsidó
állam mindennapjaiba vezet a szerző, mint már korábban is, például A
Gonosz Tanács hegyében.

Száeb Erekát palesztin főtárgyaló kedden Ammánban találkozik Jicák Molho
izraeli küldöttel, akivel a béketárgyalások felújításáról folytatnak
megbeszéléseket. A felek több mint egy év szünet után ülnek újra össze
II. Abdalláh jordániai király, külügyminisztere, Nászer Dzsaude,
valamint Tony Blair, az ENSZ-ből, az Egyesült Államokból, Oroszországból
és az Európai Unióból álló közel-keleti kvartett képviselője nyomására. 

Mint ismert, Törökország és Izrael viszonya az elmúlt két évben
jelentősen megromlott. Ennek legfőbb oka az a tavaly május 31-i eset,
amikor kilenc török állampolgár vesztette életét egy izraeli kommandós
akció során.

Egy nappal az új, “többségi” alkotmány hatályba lépése után több ezren
tüntettek az alaptörvény ellen, számol be terjedelmes tudósításban a
budapesti eseményekről a New York Times európai online kiadása, aminek
címlapján vezetőanyag volt a tüntetés, mint azt a Hettie nevű
mikroblogger jelezte is. 

A Time című amerikai magazin online felmérése alapján Recep Tayyip
Erdogan török miniszterelnök lett 2011 legnépszerűbb és egyben
legnépszerűtlenebb embere. Az ellentmondásos végeredmény Törökország
nemzetközi megítélését is tükrözi, amely a harmadik kormányzati ciklusát
koptató, iszlámbarát Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) vezetésével a
közel-keleti térség egyik legbefolyásosabb, ugyanakkor sokat bírált
politikai szereplője lett

Ortodox zsidók jeruzsálemi nagygyűlésén a résztvevők egy része a náci
haláltáborok egyenruháját idéző fekete-fehér csíkos ruhában vonult fel,
így akarván tiltakozni az ellen, hogy az izraeli társadalom szekuláris
többsége „üldözi” őket.

A felmérések szerint Magyarországon a lakosság aránylag nagy csoportja
szélsőségesen előítéletes. Különösen a választások éveiben nő a
zsidósághoz negatív érzelmeket társító antiszemiták száma.

Az Egyesült Államok egyik legnevesebb iparművészeként számon tartott Zeisel Évát december 30-án, New Yorkban érte a halál.

Tóth – Balogh II, Laborcz, Kirádi, Szűcs Sándor, Balogh I, Suhai,
Szusza, Zsengellér, Sárdi, Várnai… Emlékszik még valaki erre a csapatra?
Ők hódították el az első helyet 1945-ben a “Budapest” bajnokságnak
nevezett vetélkedőn, majd az 1945-46-os országos ill. az 1946-47. évi
Nemzeti Bajnokságon.

Az 1990 utáni történetírásban is a Horthy-rendszer kapcsán a korszak
antidemokratikus, autoriter, félparlamentáris jellegét szokás döntően
hangsúlyozni. Mintha elfelejtődnék az, hogy a rezsim negyedszázada nem
csupán ezért nem tartozik a magyar história fényes lapjai közé, hanem
azért sem, mert rendkívüli társadalmi igazságtalanság…

Nadav Lapid izraeli rendező első nagyjátékfilmje, A rend őre párhuzamosan mutatja be egy terrorelhárító csoport munkáját, valamint azoknak a fiataloknak az életét, akik velük szemben válnak lépésről lépésre aktivistából terroristává. A rend őrét a budapesti Vörösmarty és Odeon mozikban lehet megtekinteni.

Kevesebb melankólia, világosabb kontúrokkal megrajzolt karakterek jellemzik Ámosz Oz e kisregényét, mint korábbi munkáit, melyek gyerekkorát idézik. Az érlelődő öntudat és a megszületőben lévő zsidó állam mindennapjaiba vezet a szerző, mint már korábban is, például A Gonosz Tanács hegyében.

Három különleges nőt – Király Júlia az MNB alelnöke, Lovas Nagy Anna író, Winkler Nóra médiaszemélyiség – látott vendégül a Szombat Szalon 2011 májusában. Beszélgettek sikerről, női szerepről és a zsidósághoz való viszonyukról. Ezzel a kis összeállítással búcsúzunk a 2011-es évtől. Reméljük, minden Kedves Olvasónknak jól telik a szilveszteri mulatság, az első pohár pezsgő mellé pedig ez a kis film mindenképpen illik.

Interjúnkban Moti keren egyarán beszél Régiónk kutúrális gazdagságáró, saját zsidó múltjáról és cége stratégiáiról

A Generációk Találkozása az Izraeli Kulturális Intézet és a JDC közös programja, melyen az elmúlt évek során összesen közel ötven szépkorú és ugyanennyi fiatal vett részt. 

December 30-án dr. Gál András Levente kormánybiztos egyeztetést tartott a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (MAZSÖK), valamint a MAZSIHISZ képviselőivel a holokauszt túlélőinek juttatandó támogatás kifizetéséről. Mint a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium-MAZSÖK közös sajtóközleménye fogalmaz: a Kormány rendkívüli beavatkozására van szükség ahhoz, hogy a holokauszt túlélői megkaphassák támogatásukat.

Suttogva mesélt családi történetekből kiindulva írta meg első regényét a magyar származású amerikai szerző. A seperc alatt nemzetközi bestsellerré vált Láthatatlan híd kapcsán egyebek mellett a múlttal való szembenézésről és az életmentő humorról beszélgettünk.