A három bejegyzett  magyarországi zsidó felekezet közleményben utasította el, hogy a mostani menekültválságot a náci korszak zsidóüldözésével vessék össze.

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (MAZSIHISZ) és a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség … Tovább »

57 leadott szavazatból 38 a visszahívás mellett, 18 ellene voksolt. 1 érvénytelen szavazat mellett a Budapesti Zsidó Hitközség közgyűlése Schwezoff Dávid visszahívása mellett döntött.

A mintegy kétórás közgyűlésen Schweitzer József visszahívást szorgalmazó levele mellett … Tovább »

Zoltai Gusztáv sokszorosan megszolgálja a ráköltött havi egymilliót – ez most már világos.

Tordai Péter szerint neki, mint a Budapesti Zsidó Hitközsége (BZSH) elnökének nincs más lehetősége, mint együtt dolgozni Schwezoff Dáviddal a BZSH ügyvezető igazgatójával a budapesti, illetve a magyar zsidóság érdekében. Ez az elnök hétfő este mondta az MTI érdeklődésére.

“Ha én egy szakkifejezést pontosan használok, és nem úgy fogalmazok, ahogy a számba adják utólag, akkor miért fordulna meg a fejemben?” – reagált a lemondását firtató kérdésre Szakály Sándor a VS.hu-nak adott interjújában. 

A Zoltai Gusztáv korábbi ügyvezető igazgató ellenében összeállt Heisler András–TordaiPéter-koalíció sem a BZSH, sem a Mazsihisz közgyűlésén nem tudta keresztülvinni javaslatát, hogy az ügyvezető igazgatót az eddigi gyakorlattal szemben ne a küldöttek válasszák, hanem a vezetőség nevezze ki.

Döntött a Mazsihisz vasárnapi közgyűlése: továbbra is a küldöttek választják az ügyvezető igazgatót. 

Közel negyedszázad után, új igazgató(k) kerül(nek) a Budapesti Zsidó Hitközség és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége élére. A tavaly megválasztott elnökök után e poszt betöltésével lecserélődik a korábbi teljes csúcsvezetés. Ahhoz azonban, hogy a BZSH és a Mazsihisz … Tovább »

Együttműködési megállapodást kötött a Veritas Történetkutató Intézet és a Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány – közölte a Veritas Intézet szombaton az MTI-vel.

Ma hallgatta meg a gazdasági átvilágítást végző cég tájékoztatóját a két szervezet vezetősége.

A magyar történelem és mindnyájunk gyásznapja 1944. március 19-e – mondta Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke az ország német megszállásának 70. évfordulóján Közös a múltunk, közös a jelenünk címmel tartott megemlékezésen szerdán Budapesten.

Szerdán, Magyarország német megszállásának 70. évfordulóján kezdődik a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) holokauszt-megemlékezéssorozata a budapesti Dohány utcai zsinagóga előtti téren – jelentette be a Mazsihisz ügyvezető igazgatója hétfőn a fővárosban tartott sajtótájékoztatón.

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár a felháborodást keltő kijelentésével kapcsolatban az ATV-vel közölte: mindent elmondott korábban, amit a Mazsihisz “ultimátumával” kapcsolatban el akart mondani.

Több zsidó kulturális szervezet továbbra is a lemondását követeli Szakály Sándornak, aki egy 1941-es tömeges deportálást idegenrendészeti akciónak nevezetett.

1941-ben azokat az embereket Magyarországról “kitoloncolták”, és “sajnálatos módon halál lett a sorsuk”. “Ezért nyilván a magyar társadalom valamilyen szinten felelősséggel tartozik megkövetni ezeket az embereket” – fogalmazott Szakály az ATV Szabad szemmel c. műsorának adott interjújában, … Tovább »

Az 1.8 milliárdos örökjáradékkal kapcsolatos sakkjátszmában a Mazsihisz újabb lépésre szánta el magát. A korábbinál nagyvonalúbb ajánlatot tett Köves Slomónak, az EMIH vezető rabbijának. Levele tartalmát a Mazsihisz mindjárt nyilvánosságra is hozta honlapján. Eszerint „az első évben 150 millió forintnyi forrást bocsátana az EMIH rendelkezésére, amelyet a későbbiek során évenként emelne”.

Rendkívül éles hangú levélben kifogásolták a Mazsihisz vezetői az állami
örökjáradék tervezett újraosztását. Ne gondoljuk, hogy egyedi esetről
van szó: Németországban és Csehországban is elfajuló vitákhoz vezetett,
amikor újonnan fellépő zsidó közösségek az állami támogatás megosztását
igényelték

A rendszerváltás amúgy nem indult reménytelenül, hiszen az 1991-ben a
MIOK-ból megalakult Mazsihisz legalábbis a nevében szakított az
„izraelita” múlttal és a centralizáltsággal, hogy zsidó és demokratikus
lehessen. Ám ma már látjuk, hogy mindezek ellenére nem sikerült
túllépnie a szűkkeblű felekezeti képviseleti intézmény határain, és nem
is vált sokkal demokratikusabbá…