Történészek két napja a Goethe Intézetben
Az Anschlusstól Kirjat Mattersdorfig

Ausztria hatvan évvel ezelőtti Németor­szághoz csatolása (helyénvaló az Anschlusst csatlakozásnak fordítani, mert a tör­ténteket meghatározóan elősegítették az osztrák nácik) elsősorban az ottani … Tovább »

Kétrészes mellékletben emlékezünk meg Izrael Állam ötvenedik születésnapjáról. Az összeállítás első két írása az ország születése és az azt megelőző „vajúdás” körülményeit, gyakran illúziókkal áthatott légkörét mutatja be. A soron következő írások az ország … Tovább »

ÉS HA VALAKI MEGBETEGSZIK, VAGY MEGÖREGSZIK? Az izraeli társadalombiztosítás Az Izrael államiságának megteremtése óta eltelt évtizedekben a szociális ellá­tás állandóan változott: … Tovább »

Kiszely Gábor Érintsd meg az eget ujjaiddal… A modern héber irodalom Magyarországon az elmúlt esztendőkben az olvasóhoz került néhány izraeli re­gény, egyetlen elbeszélés-gyűjtemény, valamint egy … Tovább »

Bill Clinton, Dávid király és Mose Dajan

1959-ben egy dühödt férj levélben felszólította David Ben Gurion miniszterelnököt: büntesse meg – az akkor katonai pályafutása csúcsán álló – Mose Dajant, mert viszonyt folytat a feleségével.

Miként lehet az ország vezetői … Tovább »

Animus és Anima
Kiss Csaba drámája a Budapesti Kamaraszínház Shure Stúdiójában

Ez olvasható a falragaszon a darab cí­me alatt: „Csáth Géza: Egy elmebeteg nő naplója című orvosi tanulmánya nyomán.”
Csáth Géza (1888-1919), a kiváló író orvos volt. Elsősorban tehát nem … Tovább »

A LONDONI „ARANYÉRTEKEZLET” UTÁN
Nagyobb a csalódottság, mint a remény
Az angol fővárosban decemberben háromnapos tanács­kozáson vettek részt negyvenegy állam képviselői, törté­nészek. Nemzetközi és az egyes államok zsidó szerveze­teinek vezetői – több mint kétszázan. … Tovább »

A Jeruzsálem-díj átvételekor mondott beszéd*
Némileg előrelátható módon, a legnyilvánvalóbbal kell kezdenem: nagy megtisztel­tetés számomra egy olyan díj átvétele, amely nem csupán irodal­mi kitüntetés, hanem egyúttal tisztel­gés azon értelmiségiek előtt, akik az egyén szabadságáért … Tovább »

Harácsolás és elhallgatás

Miközben e hetekben Svájccal kapcso­latban Magyarországon a zsidóság java ré­szét (ha a közvetlenül érintett holocaust­-túlélőkhöz hozzátartozóikat is számoljuk) az ezerdolláros jóvátétel foglalkoztatja, nem lanyhul a kantonok országára nehe­zedő … Tovább »

Szeptemberben megkezdődik az életjáradékok folyósítása

Beszélgetés Hajósné dr. Vértes Antóniával, a Közalapítvány titkárával

Az 1947-ben Kötött párizsi Békeszerződésben a magyar állam kötelezettséget vállalt arra, hogy az örökös nélkül elhalt zsi­dók vagyonát … Tovább »

„Tudom, hogy ami volt, elmúlt. A jiddis nem lesz még egyszer az askenázi zsidóság többségének az anyanyelve, és ugyanígy nem lesz még egy­szer egy vibráló intellektuális, politikai és ideoló­gia szekularizmus hordozója, ami egyszerre volt intenzíven zsidó és modem-világi. Ugyanakkor, … Tovább »

Számvetés

A Zsidó Kártérítési Világszerve­zet (WJRO), zsidó szerveze­tek nemzetközi koalíciója 1992-ben jött létre, hogy visszaszerezze a posztkommunista or­szágok hatóságaitól a zsidóság egykor elrabolt, majd később államosított kö­zösségi tulajdonát. A szervezet két … Tovább »

3.2 MILLIÁRD BEVÉTEL

Történelmi okoknál fogva az iz­raeli gazdaságban nagyon je­lentős állami, szakszervezeti, önkormányzati és más nyilvá­nos tulajdonban lévő vállalkozás fejlő­dött ki. Az államalapítás előtti időkben, valamint Izrael létezésének első évei­ben a … Tovább »

Lassú víz sem mos partot

Nem sok előrehaladás történt a Magyar Zsidó Örökség Közala­pítvány ügyében azóta, hogy januárban utoljára adtunk hírt az alapítvány által szétosztandó 4 milliárdnyi kárpótlási jegy felhasználásának módjá­ról. (A járadék több mint 4 milliárd … Tovább »

Egyéni kárpótlás Magyarországon

Meglehet, úgy tanítják majd a hu­szonegyedik század iskoláiban – hiszen számos okból szükség lesz erről sok szót ejteni, hogy a történelem leg­hosszabb kárpótlási huzavonája Magyarországon zajlott le. Kezdete 1972- re nyúlik vissza: akkor kaptak … Tovább »

I.

Elvész a közösség, elvesznek a morális tájékozódás sarok­pontjai, a személyes jelentőség tudata – e bajok a szekuláris társadalom fő gondjai közé tartoznak. A modernitás mélyre­ható változásokat idézett elő, az emberi élet végességét, tö­rékenységét, halandóságát … Tovább »

80 éve nyílt meg a Magyar Zsidó Múzeum

1896-ban, a millenniumi országos általános kiállításon az egyházak is részt vettek, az izraelita felekezet 90 műtárggyal mutatkozott be. Az ország egész területéről hitközségektől, ma­gánszemélyektől és felekezeti intézmé­nyektől … Tovább »

Előző számunkban olvashatták munkatársunk útinaplójának az ortodoxia világát bemutató első részét. A második – befejező – részben a politika és a vallásos cionizmus közegébe nyerhetünk bepillantást.

„Simon Peresz, nem szégyelled magad? Azokból a fegyverek­ből, amit te … Tovább »

A Közép-európai Egyetem szervezésében, folyóiratunk, a Szombat közreműködésével kétnapos rendezvényre került sor idén júniusban, amely a zsidóságnak e térség demokratikus átalakulása utáni helyzetével, önképével, a zsidó értelmiség dilemmáival foglalkozott. Számos magyarországi … Tovább »

Március óta jelennek meg Világ rova­tunkban beszámolók a svájci bankok különös betétjeiről. Kezdetben azokról az elárvult kontókról írtunk, amelyek­nek gazdái a holocaustban elpusztul­tak, örököseik nincsenek, vagy nem tudják tulajdonjogukat bizonyítani, majd közzétettük vezető … Tovább »