Szerintem egy nő sokkal empatikusabb és jobb válságkezelő. Bár a gender
közgazdaságtan szerint ebben nincs különbség, én mégis úgy látom, hogy
optimistábbak és válságtűrőbbek vagyunk.

A hajdan tizennégyezer fős munkácsi zsidó közösség ma 280 főt számlál, nem zsidó, félzsidó családtagokkal együtt. 1946-ban még kétezren voltunk, meséli Lebovics Ábrahám hitközségi elnök, aki épp ebben az esztendőben született, Auschwitzból visszatért szülők gyermekeként, egy közeli faluban és hétéves kora óta él Munkácson. Még az én iskolámban a gyerekek negyede zsidó volt.

Feldmájer jól láthatóan nem adott újságírónk kérdéseire tárgyszerű válaszokat, s a
tartalmi hiányosságokat gorombaságokkal igyekezett ellensúlyozni.
 

A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület szervezésében
A délután során az érdeklődők megismerkedhetnek a zsidó vallással, a
zsinagógák berendezési tárgyaival, a zsinagógák építészeti világával, az
ünnepekkel, a zsidó közösségi élettel és a zsidó kultúrával, Szegő Dóri
és Cseh Viktor idegenvezetők segítségével.

A 2011-es Liszt év kapcsán bemutatjuk kiemelkedő zeneszerzőnk budapesti kötődését, és bejárjuk azokat a helyszíneket ahol Liszt Ferenc megfordult, lakott, koncertezett.  

Francia nyelvű beszélgetés (tolmácsolással), a Bálint Ház Kohn termében (Budapest VI. ker., Révay utca 16.) a Szombat folyóirat és a Mazsike szervezésében.  

Február 20-án a Mazsihisz Síp utcai székházában ülésezett a Magyar Zsidó Kongresszus. A megjelentek között nemcsak nők, de negyven alattiak is csak mutatóban voltak. A tanácskozás szünetében a Szombat tudósítója afelől érdeklődött Zoltai Gusztávtól, a Mazsihisznek a díszteremben rágyújtó ügyvezető igazgatójától, hogy szabad-e itt dohányozni. „Nem, de lehet” – hangzott a válasz.

A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület 2011. február 28-án este a Petőfi Irodalmi Múzeumban adta át hagyományos díjait. A díjazottak a magyar zsidó kultúra és oktatás területén végzett kimagasló tevékenységükért, a zsidó kultúra minél szélesebb körben való megismertetéséért, népszerűsítéséért vehetik át az elismerést.

A Nyolcak újra együtt láthatók néhány hónapig, úgy, mint még soha. Pécsen, a Papnövelde utcai Modern Magyar Képtár megújult épületében, három szinten, mintegy ötszáz képpel, igazi reprezentatív tárlattal és a leköszönő EKF-évad egyik utolsó programjaként kétségtelenül az egyik legszínvonalasabb közönségcsalogató eseményével ünneplik a csoport centenáriumát. 

Hét színpadi produkció, megszámlálhatatlan mennyiségű koncert itthon és külföldön, DVD-k, CD-k jelzik, hogy két évtizede szerves része a magyar kultúrának a Budapest Klezmer Band. Az együttes alapító vezetője, Jávori Ferenc, azaz Fegya idézi fel az együttes, és saját munkássága fordulópontjait abból az alkalomból, hogy az együttes alapításának 20 éves évfordulóján a BKB a Művészetek Palotájában adott két ünnepi koncertet.
 

Budapesten is bemutatták a Zsinagóga.com projektum keretében létrejött szabadkai zsinagógáról készült kisfilmek egy részét. A bemutatót a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület szervezte, a Határtalan – Egyszerre magyar (és) zsidó, kultúrák vonzásában című programsorozatuk első állomása volt ez, amelyet négy éven át szeretnének megvalósítani. A program a tervek szerint eljut majd Szabadkára, és a Felvidékre, Erdélybe, Kárpátaljára is.
 

Kedves Barátunk, segítségkéréssel fordulok Hozzád,
a Szombat folyóirat főszerkesztőjeként. A lapot, a válság következtében, anyagi ellehetetlenülés fenyegeti. Két évtizeden át, döntően külföldi alapítványi támogatások jelentették bázisunkat az elenyésző honi támogatások mellett, ám mára a külföldi források is bizonytalanná váltak, így a Szombat – a magyar zsidó közélet egyetlen kritikai fórumának, s a magyar szellemi élet egyetlen zsidó politikai és kulturális folyóiratának – folyamatos megjelenése veszélybe került. 

Pécsett az érdeklődők egyebek mellett építészeti, helyismeretei, zenei és vallási programokon vehetnek részt.

„Kisszínházi” estek ismert és kevésbé ismert írónők regényeiből. Nem csak hölgyeknek, élőzenével és gasztronómiával
 

A nap során az érdeklődők egy budai zsidó temető és két budai zsinagóga meglátogatásával ismerkedhetnek a zsidó vallással, a zsinagógák berendezési tárgyaival és építészeti világával Szegő Dóri kalauzolásában a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület szervezésében.

A délután során az érdeklődők megismerkedhetnek a zsidó vallással, a zsinagógák berendezési tárgyaival és építészeti világával. Megismerkedhetünk az ünnepekkel, a zsidó közösségi élettel és kultúrával. 

Kell-e és meg lehet-e akadályozni a magyarországi zsidóság teljes asszimilációját? Eltűnhet-e valóban a zsidóság kultúrája, hagyománya? Napra pontosan négy éve bukott el a Társaság a Magyarországi Zsidó Kisebbségért nevű szervezet kezdeményezése, amely úgy látta, hogy igen, a zsidó kultúra eltűnhet, asszimilálódhat. A megoldást a szervezet abban látta, hogy a magyarországi zsidókat az Országgyűlés sorolja a kisebbségek közé. Akkor a sikerhez pár száz támogató aláírás hiányzott. A szervezet szóvivőjével, Deák Gáborral beszélgettünk.
 

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége dominálta zsidó ernyőszervezet, a Magyar Zsidó Kongresszus május 16-án tartotta soros közgyűlését. A Mazsihisz budapesti székházában lezajlott fórum meghallgatta Kovács András szociológus előadását és elfogadott egy nyilatkozatot.
 

2010. május 25. kedd 17:30 órára összehívom a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület évi rendes közgyűlését a 1065 Budapest Révay utca 16. Bálint Ház  (Magyarországi Cionista Szövetség irodájába)
 

„Kisszínházi” estek ismert és kevésbé ismert írónők regényeiből. Nem csak hölgyeknek, élőzenével és gasztronómiával