Találatok ‘MAZSIHISZ’
Összesen 2,600 találat (1941 - 1960) : MAZSIHISZ.
Nem demokratikus a zsidó közélet – kutatás a magyarországi zsidóságról
A zsidók hova álljanak?
A zsidó identitás definiálására és vállalására a rendszerváltáskor
megnyílt lehetőséggel a hazai zsidóság mostanáig lényegében nem élt. Az
államilag elismert vallásos zsidó közélet legbefolyásosabb szervezete, a
Mazsihisz most azt szeretné, ha az októberi népszámláláson minél többen
vallanák magukat zsidónak, azt viszont továbbra sem akarja, hogy a
zsidóság bejegyzett kisebbség legyen. Milyen kisebbség a magyar
zsidóság?
Én is magyar zsidó vagyok!
A Mazsihisz kampánya – szakítva a szervezet korábbi politikájával – azt
célozza, hogy a népszámláláskor aki akarja és zsidó kötődésűnek érzi
magát, vallja magát zsidónak. A szervezet szerint semmi nem változott.
Én is magyar zsidó vagyok!
A Mazsihisz korábban keményen ellenezte azt a kezdeményezést, amely
szerette volna törvényben elismert nemzeti kisebbséggé nyilvánítani a
zsidóságot. Feldmájer Péter elnök ugyanakkor arra bátorítja az
érintetteket: ha úgy szeretnék, a népszámláláskor nemzetiségiként is
vállalják zsidó identitásukat.
Izgalmas programokkal várja az érdeklődőket a Zsidónegyed éjszakája
Zsidó–cigány összefogás: létezik ilyen?
Novák Attila: Útkeresésben van a magyar zsidóság
Hogyan került a piarista gimnáziumba, milyen emlékei vannak?Zsidó vagyok, bár nem zsidó gyökereim is vannak: a vidéki zsidó kereskedő és tisztviselő felmenők mellett családom másik része olyanokból állt, akik a hagyományos keresztény középosztályhoz tartoztak és a két … Tovább »
WikiLeaks: A zsidók és a romák a Jobbik árnyékában is veszekednek
Jeff Levine ügyvivő, aki April Foley és Eleni Tsakopoulos Kounalakis nagykövetasszonyok budapesti tartózkodása közti időszakban látta el az Egyesült Államok képviseletét, meglepődve vette tudomásul, hogy a roma és zsidó közösségek még a Jobbik növekvő népszerűsége ellenére sem tudnak együttműködni, sem egymással, sem saját közösségeiken belül – derül ki egy a WikiLeaks által pénteken nyilvánosságra hozott diplomáciai táviratból.
„Figyelembe vesszük a pályázó múltbéli tevékenységét is” – Villáminterjú Szabó Györggyel
– A Mazsök elôzô kuratóriumában kialakult gyakorlat volt, hogy a fontosabb tagszervezetek, mint a zsidó közélet kiemelten fontos szereplôi, alanyi jogon kaptak mûködési támogatást.
– Alanyi jogon nem jár senkinek semmi. Valós tevékenységért jár támogatás, ha azt a zsidó közélet … Tovább »
11_szeptember_lapajánló
Szombat, a 21. század magyar-zsidó folyóirata
Megjelent a Szombat szeptemberi száma
Pécs, múlt, jelen:
Schweitzer Gábor, Stark András, Vörös István
Vörös István: Pécs belváros török és zsidó emlékei
Pécs városképének tartósan törökös … Tovább »
Heisler András kitüntetése
„Heisler idén tavasszal vezető tisztségek várományosaként indult a
hitközségi választásokon – súlyos alapszabálysértésekkel, botrányt
kavarva állították félre az apparátus urai. Mostani kitüntetése
valószínűleg szolid üzenet: az állam szemében a Mazsihisz és a zsidóság
immár nem azonos fogalmak.
Emléktáblát kapott Radó Sándor földrajztudós
A Kossuth- és állami díjas földrajztudós, hírszerző tiszteletére a
Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) budapesti
székházában avattak emléktáblát kedden.
Megtörné a Mazsihisz egyeduralmát a Fidesz embere
Meg akarja szüntetni a Mazsihisz monopóliumát a zsidóság képviseletében a
Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány élére a kormány által
kinevezett fideszes Szabó György, aki a Heti Válasznak beszélt erről.
Alterzsidó Fesztivál
Mazsök – forradalmi kuratórium?
„Isten választott népe nem a zsidó, hanem a magyar”
Demonstratív „istentiszteleten” tiltakozott az új egyháztörvény ellen
ifjabb Hegedűs Lóránt. A Jobbik-közeli református lelkész a zsidókat és a
Hit Gyülekezetét ostorozta, de saját egyházi vezetőinek, a parlamenti
képviselőnek és az árulóknak is üzent vasárnapi prédikációjában: Isten
tüzes ítélete, kiátkozás és feljelentés is szóba került a Hazatérés
templomában
Két zsinagóga – 280 embernek
A hajdan tizennégyezer fős munkácsi zsidó közösség ma 280 főt számlál, nem zsidó, félzsidó családtagokkal együtt. 1946-ban még kétezren voltunk, meséli Lebovics Ábrahám hitközségi elnök, aki épp ebben az esztendőben született, Auschwitzból visszatért szülők gyermekeként, egy közeli faluban és hétéves kora óta él Munkácson. Még az én iskolámban a gyerekek negyede zsidó volt.