Kormánybiztos egyeztet az örökjáradékról a zsidó közösségekkel
Gál András Levente előkészítő egyeztetést kezdeményezett az örökjáradék
kifizetésének rendjéről a zsidó közösségek képviselőinek részvételével
tartott csütörtöki tanácskozáson.
Összesen 2,600 találat (1921 - 1940) : MAZSIHISZ.
Gál András Levente előkészítő egyeztetést kezdeményezett az örökjáradék
kifizetésének rendjéről a zsidó közösségek képviselőinek részvételével
tartott csütörtöki tanácskozáson.
A Claims Conference tárgyalásai a német kormánnyal újabb eredményre
vezettek: mintegy 16 ezer Holokauszt-túlélő, akik eddig kimaradtak a
kárpótlásból, most esélyt kaphatnak erre.
Néhány fiatalabb rabbi olyan közösséget épített föl, amelyre erkölcsileg és némileg már anyagilag is támaszkodhatnak. Függésük a központtól csökkent, a civil kurázsi ezzel párhuzamosan nőtt, hasonlóképpen a fiatalabb nemzedék elégedetlensége a hitközségi állapotokkal. A sajtóban történt nemzedékváltás mellett ez áll a temetői botrány hátterében.
Átadták a magyarországi zsidókért idei díjait Manninger Jenőnek, a Zalai
Megyei Közgyűlés fideszes elnökének és Suchman Tamásnak, a
Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (MAZSÖK) felügyelőbizottsága
elnökének vasárnap Budapesten. A szintén idei kitüntetett Rosinger
Oszkár, a Karcagi Zsidó Hitközség nyugalmazott elnöke nevében
unokaöccse, Csillag Dávid vette át a díjat, míg Dávid Moskovits rabbi
későbbi időpontban veszi át az elismerést.
A Mazsihisz elnökével, Feldmájer Péterrel és a szervezet ügyvezető
igazgatójával, Zoltai Gusztávval folytatott megbeszélést Mesterházy
Attila pártelnök-frakcióvezető és Steiner Pál országgyűlési képviselő –
tájékoztatta az MTI-t kedden az MSZP.
Több mint húsz évvel a rendszerváltás után vajon milyen érzés zsidónak lenni? A kérdést a 2011-es Bánkitó Fesztivál „Zsidónak lenni szexi!” szlogenje ihlette.
A Magyar Zsidó Adatbázis nem kevesebb, mint nyolc ifjúsági szervezetet tart nyilván. Ezeken túl azonban még van jó … Tovább »
A Mazsihisz reformra szorul, hogy jobban képviselhesse a magyar zsidóság érdekeit, szükségleteit. A teljes zsidó intézményrendszernek át kell alakulnia, egy demokratikus felépítésű ernyőszervezetre van szükség, hogy a viszonyok minden tekintetben igazságosak legyenek.
A brit Institute … Tovább »
A nemzetközi antifasiszta napon a nyilas terror áldozataira emlékeztek a Cipők a Dunánál emlékhelynél.
A Mazsihisz megnyilatkozásainál is fel szoktunk szisszenni, ha a
magyar zsidóság egésze nevében, illetve a magyar zsidóságról teszik
azokat, en bloc. Ezúttal a Magyar Köztársaság elnöke nyilatkozott
sajtóhíradások szerint a magyar zsidóság nevében – ami részéről sem volt
helyes. Még kevésbé, mint a Mazsihisz részéről.
A Szim Salom Progresszív Zsidó Hitközség a 2012. január 1-én életbelépő
új egyházi törvény ellenére továbbra is hitközségnek, vagyis vallási
szervezetnek és nem egyesületnek tekinti magát, és bízik benne, hogy a
Parlament döntése alapján jövőre is egyházi státuszban tud majd működni.
A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének delegációja (Deutsch
Róbert Főrabbi a Rabbitestület vezetője, dr. Feldmájer Péter MAZSIHISZ
elnök, Zoltai Gusztáv Ügyvezető Igazgató, Zeév Paskesz az Orthodox
Izraelita Hitközség főtitkára, Streit Sándor a MAZSIHISZ
elnökhelyettese, a BZSH elnöke) 5772. Tisri hó 13-án megbeszélést
folytatott az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség Köves Slomó
rabbi által vezetett küldöttségével a Budapest, Síp u. 12. szám alatti
székházban.
Két osztrák írószervezet csatlakozott a Csurka István és Dörner György
kinevezése miatt tiltakozókhoz egy keddi bécsi közlemény szerint.
Hosszas vita folyt arról, hogy legyen-e feltüntetve a vallási hovatartozás a népszámlálás kérdőívein, és ha igen, milyen részletezettséggel. Végül is egy szégyenlős kis rubrikányi hely jutott ennek a jelentős kérdésnek. Azóta vallási közösségek sokasága – magunkat is beleértve – folytat kampányt azért, hogy híveik vallják meg eme kérdőíveken is vallási hovatartozásukat.
Évi bő másfél milliárd forintos állami járulékot kellene a kormány
szerint elosztaniuk maguk között a zsidó egyházaknak. A pénzt egy
1999-es, állammal kötött szerződés alapján most a Mazsihisz kapja, de az
új egyházi törvény nyomán a közigazgatási tárca hajlik arra, hogy a
többi zsidó egyház is kapjon belőle.
2011. szeptember 23-25 közt rendezte meg a Debreceni Zsidó Hitközség a
XII. Magyarországi és Határontúli Hitközségek és Szervezetek
találkozóját, melyen a résztvevőkön túl számos közéleti és politikai
vezető személyiség jelent meg.