Heti Válasz, szeptember 3. (29. oldal) – Prőhle Gergelynek általában igaza van. Izrael kormányának a politikája nem bírálhatatlan, sőt igen fontos, hogy ez a bírálhatóság meglegyen az országon belül és az országon kívül is. (Jó tudni azonban, hogy a magyar belpolitikában folyó viták hangneme messze elmarad attól, amit Izraelben hallani, mert ott sem bánnak egymással kesztyűs kézzel a politikai ellenfelek.)
 

Leszavazta az országgyűlés a módosító indítványt. Az indítványt 157 képviselő támogatta, 189-en szavaztak ellene, ketten tartózkodtak.
 

Csaknem nyolcszázezer, egészen pontosan 790 354 adózó ajánlotta fel az idei szja-bevallása elkészítésekor adójának 1 százalékát valamelyik egyháznak. Több mint tízezerrel csökkent a számuk az egy évvel ezelőttihez képest, míg a felajánlott összeg a tavalyihoz hasonlóan 4,9 milliárd forint volt. A legszegényebb egyház hívei kevesebb, mint 135 000 forint adót fizettek tavaly, a koreaiak csaknem 4,4 milliót. A legtöbb hívő pénztárcáját apasztotta a válság, az egy főre jutó felajánlások többsége alacsonyabb a tavalyinál.

Közel 10 milliós végkielégítést fizetett távozó titkárának egy, a kormány által alapított közalapítvány. A szervezet vezetése ráadásul milliós prémiumokat is kiosztott magának egy sikeresen lebonyolított, több száz milliós ingatlaneladás után – tudta meg a HavariaPress.

Az általuk kezdeményezett parlamenti bizottsági ülést kellett volna otthagyniuk az egyházi vezetőknek, hogy eleget tegyenek az oktatási miniszter meghívásának. A kormánypártiak és az ellenzékiek közti szópárbajt püspöki beszólások színesítették.
 

A kétszáz évvel ezelőtt élt helyi rabbi leszármazottjának támogatásával rendbe hozták és bekerítették, majd újraavatták az ácsi zsidó temetőt.
 

Lemondott posztjáról Krausz István, a Magyar Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) Pécsett élő alelnöke. Krausz azért távozott posztjáról, mert a bíróság lopásért elítélte.
 

A határokon átnyúló együttműködés sikerének egyik kulcsa, hogy az együttműködés területi és ne etnikai alapú legyen – hangsúlyozta Knut Vollebaek kedden egy budapesti konferencián. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) nemzeti kisebbségi főbiztosa a magyarországi történelmi egyházak vezetőivel is találkozott.

2009. szeptember 9-én délután 5 órakor négynapos nemzetközi diákkonferencia kezdődik, a Károli Gáspár Református Egyetem, a Budapesti Holokauszt Emlékközpont és a Docete Keresztény Oktatási Központ szervezésében, ahol a holokauszt utáni negyedik generáció diákjaié a főszerep.

A színművész gyászszertartása a Fiumei úti sírkertben lesz.
 

Életének 62. évében elhunyt Kishonti Ildikó színművész vasárnap délután, Budapesten a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) szeretetkórházában. A Budapesti Kamaraszínház a művészt saját halottjának tekinti, temetéséről később intézkednek.

Zsidó barátai őrültnek tartották, keresztény barátai elismerően tekintettek rá, amikor elvállalta a szegedi zsidó hitközség elnöki posztját. A feladatra a közösség idős vezetői kérték fel, azóta háromszor választották újjá. Lednitzky András, mint mondja, nem volt vallásos, ezt legfeljebb anyai ági nagyszüleiről mondhatja el, de Schindler József, Raj Tamás és Schőner Alfréd rabbisága idején látogatta a zsidó közösség kultúrprogramjait.

A Hungaria Szabadságharcos Mozgalom (Hungarian Freedom Fighter Movement – Cleveland, Ohio, USA) néven ismert hungarista szervezet elnöke, az újnyilas Szittyakürt főmunkatársa, 2009. július 20.-án nem túlzottan igényes megfogalmazású közleményt juttatott el a magyarországi és külhoni radikális csoportokhoz az alábbi szöveggel: „A Hungaria Szabadságharcos Mozgalom vezetősége arra az elhatározásra jutott, hogy életre hív egy szervező bizottságot, hogy a nemzeti emigrációval elősegítse a Jobbik Magyarországért Mozgalom 2010-es választási kampányát. 

Magyarországon nincs olyan, közös tulajdonságokkal, érdekekkel, értékekkel, vagy bármi mással jól körülhatárolható közösség, amelyet úgy általában zsidóságnak nevezhetnénk. A közbeszédben a vallásos zsidók és a zsidó származású/identitású magyar állampolgárok halmazát értik alatta.

Gőzerővel folyik az antiszemita szervezetek elleni álharc: miután Bácsfi Dianát és a Vér és Becsület Egyesületet elsöpörte a demokrácia, most a Magyar Gárdán a sor. Eközben a parlamenti pártok és a mindenkori kormányok a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségével (Mazsihisz) együttműködve keményen dolgoznak a mintegy százezer zsidó identitású magyar világi érdek-képviseleti szervezeteinek kialakulása ellen, amelynek egyetlen eredménye lehet: a teljes asszimiláció.

Miután a köztársasági elnök a legutóbbi alkalommal (2007 év végén) sem írta alá az ún. gyűlöletbeszéd-törvényt, reakciók sokasága látott napvilágot. A szólásszabadság sérthetetlensége mellett érvelők elégedetten nyugtázták a lépést, a sikertelen német kezdeményezés (EU irányelv a holokauszt-tagadás és relativizálás elleni egységes fellépésről) magyarországi támogatói csalódottan a fejüket rázták. 

Megemlékezést tartottak a II. világháború magyar zsidó mártírjainak budapesti, Wesselényi utcai emlékművénél az Emanuel Alapítvány rendezésében.
 

Nyár végén új információs pavilon, a Jewinform várja a látogatókat Budapest második leglátogatottabb kulturális és turisztikai célpontjánál, a Dohány utcai zsinagógánál, ősztől pedig panoráma lift működik a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltárban; a fejlesztések a Zsidó negyed kapuja elnevezésű projekt keretében valósulnak meg.
 

A Mazsihisz idén első alkalommal vesz részt a Múzeumok Éjszakája rendezvénysorozatban. Az események a Magyar Zsidó Múzeumban és a Dohány utcai zsinagóga előtt, a Herzl téren zajlanak 22 órától az éjszakába nyúlóan. A múzeumban ingyenes tárlatvezetésekkel, beszélgetésekkel, a zsinagóga előtti téren pedig koncertekkel várjuk az érdeklődőket.

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége június 1-jével dr. Peremiczky Szilviát nevezte ki a Magyar Zsidó Múzeum igazgatójának.