“ne tekintsd privilégiumnak a szenvedést Európában ma nem szenvedni gyalázat

ahol a nap fölkel s lenyugszik elgyötört arcokba pillant

kisebbségek dugott kincse a tisztesség aki ember a vérző kisebbséggel érez”

(Rákos Sándor: “Az emlék jelene 1944” c. poémájából)

Karsai … Tovább »

Egy fénykép kísér és kísért majd félévszázada. A háború utáni télen olvastam először a varsói gettó 1943 tavaszi hősi harcáról és pusztulásáról. A könyv egyik illusztrációja azóta bejárta a világot, minden írói-költői szónál, dokumentumnál megrendítőbben adva vissza … Tovább »

A művész kora benne van műveiben. Resánszky Mária 1932-ben született. Gépészmérnök lett. A maga által választott pálya, ahol vállalnia kellett a műszaki rajzok rideg szigorúságát, inkább elriasztották a rajzolástól.

Már nem is igazán fiatal, amikor – vagy két és fél évtizeddel … Tovább »

Látogatás Felekiné Gáspár Anni otthonában

Közel a kilencvenhez, fiatalos frissességgel emlékezik a megpróbáltatásokkal teli múltra, beszél a jelenről és a jövőről Felekiné Gáspár Anni Munkácsy-díjas festőművész.

Lakóhelyén, a zuglói régi, kissé megkopott külsejű, … Tovább »

A hagyományos zsidó folklór emlékei egyre kisebb számban élnek Magyarországon. Többezer éves tradíciók, szokások és szertartásaik – az egyes ünnepek színes és bensőséges alkalmai első pillantásra is gazdag tudományos anyagot kínálnak a kutatóknak.

A kutatás és feldolgozó … Tovább »

először magyar részvétellel

Ezeken a hasábokon sem hely nem adódik, sem nem feladat összefoglalni egy olyan eseménysort, mint az „Israel Festival 1991″. Ez a nemzetközi művészeti seregszemle a fiatal ország öreg és tekintélyes rendezvénye. Izrael állam megszületése után már … Tovább »

Joel Barnea tanácsossal ülök szemben az izraeli nagykövetség virággal díszített szobájában. Arra kérem, bemelegítésként szóljon néhány szót önmagáról.

Szülei felvidékiek, a háború után emigráltak, majd a hatvanas évek elején Izraelben telepedtek le. Barnea úr Genfben … Tovább »

Ahogy a magyar illetékes látja kapcsolatainkat

Az alábbi interjú első öt percében kiderül: Varga Lászlóné, minisztériumi főelőadó nemhivatalnok (így egybeírva!) típus. Lelkesedése épp úgy hozzátartozik a lényéhez, mint az orvoshoz a sztetoszkóp. Több évi tapasztalat van … Tovább »

Egy háborús önkéntes a huszonnyolcezerből

Néhány esztendővel ezelőtt Egyiptomban jártam. Alexandriában a város legfőbb nevezetességeinek megtekintése után a feleségemmel taxit béreltünk, hogy meglátogassuk a nem is túl messzi el-alameini angol katonai temetőt.

Csodálatosan … Tovább »

Jászi Oszkár aktualitását ma elsősorban a liberális szocializmus és a nemzeti kérdés demokratikus úton való megoldásának igénye, a dunai népek konföderációjának elképzelése adja. E jelentős felismerések mögött azonban voltak Jászinak olyan, szinte teljesen visszhangtalanul maradt … Tovább »

Vadász Ferenc beszélgetése Reviczky Ádámmal

V. F.: Napjainkban sok szó esik az antiszemitizmusról és talán ez az oka annak, hogy a műveit és jó szándékú emberekben őszinte vágy él a nyugalomra és megbékélésre keresztények és zsidók, zsidók és keresztények között. … Tovább »

Bécs belvárosának a kellős közepén, az elegáns, színpompás, gazdag üzletek között szinte elvész a látogató. Itt szorong Paul Grosznak, az Osztrák izraelita Kultuszegyesület (OIK), magyarán a hitközség elnökének szerény, kicsiny szőrmeüzlete. Ami valójában a hitközség fiókja. … Tovább »

Az asztalra tett sztereo rádióból zene szól. A Garay utcai kultúrterem ablakai tárva-nyitva vannak. Jönnek a vendégek. Hol Jutka, hol Ágnes fogadja őket. Halkan beszélgetnek. Rögtön szembeötlik, milyen kevés a férfi. Csinos, 20 és 40 év közötti nők uralják a terepet.

– Férfi … Tovább »

Rosszul lerágott csont

Május 22-én a Nap TV-ben Juszt László arról kérdezgetett két országgyűlési képviselőt, van-e antiszemitizmus Magyarországon. Csóti György (MDF) körülbelül úgy vélekedett, hogy nincs, nem is volt, eltekintve attól az 1944-es kis intermezzótól… Raj Tamás … Tovább »

avagy

Makai olvasson csak Makait

Jobb, ha az elején őszintén bevallom, és ez tekinthető akár önkritikának is: Makai egy picit az én bűnöm.

1.

Mindketten a Kossuth (akkor Szikra) Könyvkiadónál dolgoztunk 1948-ban, amikor megismerkedtünk, és átmenetileg barátok lettünk. … Tovább »

Az első magyar kormányfői látogatás Izraelben sikeres volt. Ebben mindkét fél megegyezik, és az ilyen értelmű nyilatkozatok nem csupán a diplomatikus semmitmondás halmazai.

A siker bizonyítéka a tárgyalások egész légköre, az Antall Józsefet ért személyes megtiszteltetés, valamint … Tovább »

A nagymama bögréje

Klári szüleit vidékről depor­tálták. Sok-sok évvel később fel­nőttként barátnőjénél vendégeske­dett. Amikor kinyitotta a konyhaszekrény ajtaját, a polcon egy régi teáskészletet pillantott meg. Elbűvölve állt a kincs előtt, mert rádöbbent, hogy az … Tovább »

A haragvó próféta: Füst Milán

(1888-1967)

Egyik regényét, a Feleségem történetét Nobel-díjra terjesztették (volna) fel, ha a magyar kulturális kormányzat meg nem tiltja, hogy ilyen „dekadens” köl­tő pályázzék rá. (Helyette felterjesztette Illyés Gyula: A puszták népe … Tovább »

Akik kicsit is részesei voltak az elmúlt évek ma­gyarországi zsidó közéletének, legalábbis sejthetik, hogy az Országos Rabbiképző Intézet könyvtára nem kapja meg a közösségtől a méltó érdeklődést, az il­letékesektől a pénzügyi támogatást, egyáltalán, azt a figyelmet, … Tovább »

A városkája nevét viselő együt­tes áprilisban érkezett kalocsai, kecskeméti és két budapesti fellé­pésére. A 30 nőt és férfit ottho­nuk közelsége és a munkahelyi ismeretség hozta össze, de az éneklés öröme tartja egybe. He­tente két próbán csiszolja tehet­ségüket művészetté … Tovább »