A háborúvá fajult gyűlölködés déli szomszédságunkban különösen aktuálissá teszi a kérdést: az ott élő sokféle nemzetiség rendkívül bonyolult rokonszenv-ellenszenv erőterében hol helyezkednek el a zsidók? Hol helyezik el ők magukat, és hová helyezik őket mások? Alábbi két … Tovább »

A Pless és Fox név olyannyira nosztalgikus hangzású, hogy sokan azt gondolják, a Meinlhez, a Zwackhoz, vagy esetleg az Underberghez hasonló, „reprivatizált”, helyesebben szólva visszavásárolt cég feltámadásáról van szó. Aligha gondolnánk, hogy a népszerű ékszerbolt hálózat mindössze … Tovább »

Amikor Ali, a kissé teveszerűen púpos arab idegenvezető valahol a Szahara szélén megállította az autóbuszt, és hosszasan a kórószerű növényzettel szabdalt homokbuckák irányába nézett, már sejteni lehetett, hogy most valami nagyon érdekeset mutat majd. Így is történt; miután alaposan … Tovább »

Filmkockák Somogyi Károlynak, a Jád Vásém kitüntetettjének életéből

Még ma is olyan mindenre figyelő, jó ügyekért cselekedni kész, amilyen félévszázaddal ezelőtt volt. A tizenöt gyermekét nevelő asztalos fia, Pécs második kerületében, Vasas-bányatelepen 1921-ben született. … Tovább »

A hölgyet egyesületünk rendezvényeiről ismerem, és a véletlen ültette mellém a metrón. Annyit tudok róla, hogy évekkel ezelőtt kérte: a havi hírlevél feladójaként ne tüntessék fel a MAZSIKE nevét, mert ugye a szomszédok… Míg rohan a szerelvény, beszélgetünk. Örömmel mesélem, … Tovább »

Majsai Tamás református lelkésszel beszélget Kroó László

Még azon a napon, amikor végighallgattam előadását, felötlött bennem, jó lenne leülni beszélgetni vele, megismerkedni pályájával. Nem hullanak az égből a lelkipásztorok, akik szívükön viselik a zsidók sorsát. A zsúfolásig … Tovább »

Nyílt levél Zoltai Gusztávhoz, a MAZSIHISZ és a BZSH ügyvezető igazgatójához

Tisztelt Ügyvezető Igazgató Úr!

Meglepetve olvasom a Cion című újság beköszöntő számába írott üdvözlő sorai között az alábbiakat:

״(…) Tudatosítania kell, (ti. az újságnak), hogy a … Tovább »

Meglepődve olvastuk az alábbi írást. Adatai sorra megkérdőjelezik a témában korábban megjelent publikációk „tényközléseit”. A holocaust nyomán járó jóvátétel egy lényeges kérdését elemzi a szerző, ezért kérjük, az illetékes zsidó szervezetek vezetőinek figyelmét ne … Tovább »

Érzésem szerint a magyar Országgyűlés gyakorta foglalkozik olyan kérdésekkel, amelyekkel jobb volna nem foglalkoznia: ide tartoznak azok a viták és vélemények, amelyek a modern országépítés helyett inkább a Horthy-Magyarország iránti nosztalgiát idézik. S ezek közé sorolhatók azok … Tovább »

Viszontválasz Komoróczy Gézának a héber nyelvről
„A második világháború és az 1948-49. évi arab-izraeli háború előtérbe állította azokat a Palesztinában született írókat, akik nemzedékük problémáiról a beszédben ízessé vált héber nyelven írtak.” (The New Encyclopaedia … Tovább »

Ez a templom ismeri sokaságát a vizeknek
amik nem bírják ezt a szerethet kioltani.
Fejemet befödöm a karommal,
amely vállamból indul, nem messze a szívemtől.
Nem kell sapkácska. Hálás köszönet. Ez
múzeum. Ez üres sír,
azoké, akik fölkeltek belőle
feltámadásra vagy új … Tovább »

A Hegedűs a háztetőn adaptációja kerül színre, jiddis nyelven. Ka­mińska színháza sohasem szűnt meg létezni, még a lengyel zsidók történelmének legsötétebb napjaiban sem.
Az anatevkai zsidók a cári Oroszor­szág önkénye alatt sínylődnek. A sab­bat szentsége és pogrom előtti … Tovább »

Beszélgetés az édesanyával, akinek kivégezték egyetlen fiát
Érdeklődéssel és együttérzéssel olvastuk a múlt év októberében az Új Magyarország hasábjain, nyolc folytatásban megjelent A bosszú forgatókönyve című visszaemlékezést. Szerzője Fónay Jenő, a POFOSZ elnöke … Tovább »

A nyomok Moszkvába is vezetnek. Dollárszázmilliós értékek. Csak azt tudjuk visszaszerezni, amit hajlandók visszaadni!
Mrávik László művészettörténész több mint tíz éve foglakozik a Magyarországról el­hurcolt műkincsek sorsával. Sokat tud a zsidók tulajdonában volt műértékek, … Tovább »

Lapunk 1991. októberi számában Zsidó vitéz kerestetik címmel megjelent egy cikk, mely több olvasónk értetlenségét váltotta ki. Köztük volt Holczer Tibor, a témakör és korszak egyik kutatója, aki az alábbiakban reagált a cikkre.
A Szombat hasábjain Pusztaszeri László, az Új Magyarország … Tovább »

(csak az ujjaink között kukucskálunk)
Amint az AFP hírügynökség 1990. május 10-én mindenki tudtára adta, Carpentrasban ismeretlen tettesek 34 zsidó sírt rongáltak meg. Emellett „felnyitották az egyik koporsót, és kihantolták a halottat: egy két héttel korábban, 81 évesen el­hunyt … Tovább »

16 éve átutaztam Avignonon. Akkor mély benyomást tett rám-úgyis, mint az építőművészet rajongójára – a he­lyi zsinagóga. Először meghitt, klasszicizáló belső tere ra­gadott meg, majd még inkább a zsinagóga tudós arcú, tö­rékeny külsejű, idős rabbija. Akkor a nyitott kapun … Tovább »

 Tímár Éva beszélgetése Magén István festőművésszel

Keskeny falépcső vezet a műterembe. A lakás minden szegletében képek, nemcsak a műteremben, de a nappaliban és az emeletre vezető lépcső mentén is. A műtermet az ablakon beszűrődő éles fénysugár szeli ketté. Vegyszerek … Tovább »

A só panasza
Egyszer a só találkozott Istennel, és elpana­szolta neki a bánatát:
– Ezek az asszonyok, miután megőröltek, és megsózták velem az ételeiket, akkor még alaposan megfűszerezik és megborsoz­zák, annyira, hogy már az én ízem nem is ér­ződik. Vajon az emberek miért … Tovább »

Egy történeti tanulmányom (2000, 1991. szept.) kap­csán készült rádióinterjúban, melyet a 168 óra is közölt (1991. okt. 8.), röviden szólva, arról elmélkedtem, hogy népek, nyelvek, nemzetek nem örök életűek: kihalnak, megváltoznak, s identitásuk fenntartásában a nyelv leg­feljebb … Tovább »