Összesen 6,858 találat (5941 - 5960) : M. I..
(Részletek)
A múlt század második felében játszódó, szatirikus hangvételű regényben a szerző egy helsinki antikvárius életútján keresztül, a finnországi orosz-zsidó kisemberek világától kiindulva jut el a nagy társadalmi mozgalmakig.
Turkuban nem volt héder, mert … Tovább »
Magyar Zsidó Szemle, 1921. július 15.
A kurzus és a kurzusok
– A rabbiképző tudós igazgatója cikket irt az egyetemi ifjúság számára tartandó továbbképző tanfolyamok fontosságáról. Szükségesnek tartja, hogy az az egyetemi ifjúság zsidó tudását gyarapítsa, mert … Tovább »
A magyar és a cionista diplomácia kapcsolatai a ’30-as évek második felében*
A’30-as évek második felében a magyar külpolitika törekvéseit egy új tényező támogatta. Ez az új tényező a „nemzetközi” cionista diplomácia, illetve annak néhány európai vezetője volt. A kérdés … Tovább »
„Négyen mentek be a paradicsomkertbe [pardész): Ben Azzaj, Ben Zoma, Achér és Akiva. Mondta nekik R. Akiva1: Amikor elértek a tiszta márvány kövekhez, ne mondjátok, hogy , Víz, víz!’, mert meg van írva: ,Aki hazugságot beszél, nem állhat meg szemeim előtt’.2 (…)
Ben Azzaj bámészkodott … Tovább »
Konzervatív és reformzsidóság az ortodox monopólium ellen
Amerikában az ortodox zsidó ellentéte a konzervatív vagy a reform-zsidó, Izraelben viszont a vallástalan zsidó. Amerika erős protestáns hagyományainak megfelelően mindenkitől elvárják, hogy valamely vallásos közösség … Tovább »
– Ha megkérdezed nálunk az embereket, hány zsidó él Finnországban, talán öt-hatezerre is becsülik a számunkat, pedig nem éri el a másfél ezret… Szóval, az átlagosnál jóval aktívabban vagyunk jelen a közéletben – mondja Mindele Zweig, a Helsinki Zsidó Hitközség – állami … Tovább »
Szeretek gondolkodni, nem mindig tudok, de mindig megpróbálom. Azt mondják, általában a zsidók szeretnek gondolkodni. Vagyok, tehát gondolkodom. (Ezt nem az az exzsidó Spinoza mondta, még csak nem is reb Descartes, akiből csak később lett zsidó, háromszáz évvel a halála után. Amikor … Tovább »
Kétszáz tóra mint hadizsákmány
Magyarország 1944-es német és 45-ös szovjet kirablásakor súlyos veszteség érte a műkincsállományt. A nácik a zsidó otthonokat fosztották ki, a Vörös Hadsereg a kastélyok kincseit és a bankokban elhelyezett – kevés kivétellel szintén zsidó – … Tovább »
Az American Jewish Committe, az Egyesült Államok egyik legnagyobb zsidó szervezete, május 7-e és 14-e között tartotta megalakulása 90. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi találkozóját és kétnapos nemzetközi vezetői konferenciáját Washingtonban, melyre folyóiratunk főszerkesztője … Tovább »
Thury Levente: Meghívás egy álomba
Némafilmek Palesztináról
Tanulhat az egész család
G. Gy.: Zsidónak lenni – egyszerűen
Varga Balázs: Üzenetek a múltból
Surányi Vera: Hitler mezében III. Richárd
A zsidó filmek vonzzák a nézőket
A pajeszos kobold
Vidra Zsuzsa: Virul a dokumentumműfaj, … Tovább »
A 27. Magyar Filmszemle zsidó témájú filmjei
Miként a korábbi években, az idei filmszemle kínálatában is megtalálható volt több, a holocausttal, a zsidóság sorsával foglalkozó játék- és dokumentumfilm. Nem pusztán a tiltás évtizedeinek elmúltával, de gyakran e sorsok … Tovább »
Berlini filmfesztivál ’96
Az idei berlini nemzetközi filmfesztiválon Andrzej Wajda Nagyhét című filmje szerepelt a lengyelek hivatalos versenyfilmjeként. A lengyel filmiskola megteremtője, az idén hetvenéves Andrzej Wajda, aki tizenhat évesen részt vett a német megszállók elleni varsói … Tovább »
San Francisco, Seattle, Boston
Az ügy 1982-ben kezdődött San Franciscóban, mikor egy retrospektív vetítésen bemutatták Paul Wegener 1920-ban készült klasszikus némafilmjét, a Gólemet. A némafilmhez aláfestésként rockzenét játszottak, ami a fiatal amerikaiaknak tetszett, … Tovább »
Jeruzsálem
A múlt évi jeruzsálemi filmfesztiválon mutatták be, napjainkban pedig az amerikai földrész és Nyugat-Európa számos mozijában vetítik a Nobel-díjas Isaac Bashevis Singer galíciai történetein és meséin alapuló rajzfilmet. Az egész estét betöltő produkció nem kevésbé … Tovább »
1.
Az utóbbi évek amerikai vitáiban gyakran kerül terítékre a reprezentáció kérdése. Pontosabban szólva, az az irányzat, amely önmagát politikailag korrektnek tekintette, azt a gondolatot kezdte elterjeszteni, hogy egy etnikai közösséget, egy fajt vagy pedig egy bizonyos életformához … Tovább »
Ez is igaz: mindenki közülünk az élet egy nyers húsdarabkája, melyet két oldalról a halál puszta zsemléje fog közre.
És miközben ebédeltem, nagyanyám (családiasan: Nagyi) a következőket mesélte nekem: „Mielőtt Klárika, a te édesanyád és az én kislányom megszületett, … Tovább »
Beszélgetés Csorba László történésszel
Mit kell tudni Sós Endre „előéletéről”?
Jó tollú újságíró volt, kezdetben rendelkezett tekintéllyel mind a szélesebb nyilvánosság, mind a zsidóság köreiben. 1957-ben lett a hitközség elnöke, olyan emberként, aki nem kompromittálódott … Tovább »
Az alábbiakban olyan ״jelentéseket” mutatunk be, amelye- két a hitközség 1957 és 1965 között fungáló vezetője, Sós Endre írt az Állami Egyházügyi Hivatal illetékeseinek. A levelezés bemutatásával természetesen nem az volt a célunk, hogy lejárassunk egy embert, aki már nincs az … Tovább »
Lag ba-Omer, az omer-számlálás 33. napja ijjar hónap 18-ára esik. A számlálás (ספירה ) ötven napja Peszachot és Savuotot, a megszabadulás és a Tóra-adás ünnepét köti össze.
Ez a hagyomány ősi időkre vezethető vissza1, de magáról Lag ba-Omerről sem a Tórában, sem … Tovább »
E hír jelentőségének megértéséhez tudni kell, hogy a határozat fontos állomás a jiddis és a héber nyelv immár majd másfél évszázados harcában. Ma e határozat, legalábbis a világi jiddis kultúrát illetően, inkább kulturális, mint politikai jelentőséggel bír. Ma már a … Tovább »