Szabó György, a Fidesz XIII. kerületi önkormányzati képviselője nyílt levélben tiltakozik a Csurka lapjában megjelent illusztráció miatt, amely Surányi György portréját egy Dávid csillagba montírozta.
 

„Tovaris ucsityelnyica, ja dakladivaju vam, sto szasztav gruppi voszemnadszaty ucsenyikov, nyikto nye atszusztvujet.” – rémlik fel bennem a középiskolai oroszórák maradványa, ahogy Moszkvában sétálunk. Sajnos, többre nem emlékszem, erős ellenállás élt bennem a kötelező orosztanulással szemben. Könyvbemutatóra érkeztünk…

Megdöbbentő, nyilas hecclapokat idéző címlappal jelent meg tegnap Csurka István lapja, a Magyar Fórum. Az oldalon hatalmas Dávid-csillag látható, amelynek közepébe Surányi Györgyöt helyezték. Egyébként az újságban előrehozott választást követelő közszereplők egy része nem is tud arról, hogy szerepel a Magyar Fórumban. Nem is csoda: ők sem olvassák a lapot.

Gyurcsány Ferenc távozhatott volna kevésbé dicstelenül is a hatalomból. Megint hazudott ugyanis: sem ő, sem a frakció nem arra keres embert, amire az állást meghirdették. A manőver célja az időhúzás, Orbán elodázása; az ok a gyávaság és a szűklátókörűség; a járulékos kár (sok szocinál maga a cél): a reformok eltaknyolása.

„Különösen az elején vallásos küldetésnek éreztem az egészet”, “Gázában a dandár rabbija vállon veregetett minket, és imádkozott velünk. Kis füzetkéket küldtek be utánunk tele zsoltárokkal.” „Az üzenet világos volt: mi, zsidók csoda folytán jöttünk erre a földre, Isten hozott minket vissza, és most harcolnunk kell, hogy elűzzük a nem zsidókat, akik megakadályozzák, hogy meghódítsuk a szent földet. Sok katona úgy érezte, hogy valójában vallásháborúban vesz részt.”

“…a német társadalomban a hatvanas évektől egészen 2000-ig (az új Intifáda kitöréséig) folyamatosan csökkent az antiszemitizmus, majd ettől kezdve ismét emelkedett. A közel-keleti konfliktus egy-egy újabb fordulójának fellángolásakor az antiszemita érzelmek is magasabbra csapnak.”

Ljudmila Ulickaja, aki eredetileg biológia szakon végzett, majd munkahelyéről, az Általános Genetikai Intézetből szamizdat művek olvasása és terjesztése miatt távolították el, ma a világ egyik leghíresebb orosz írónője. A 2009-es Budapesti Könyvfesztivál díszvendégének pályáját Vári Erzsébet mutatja be.

„Ahhoz, hogy megértsük, milyen vonzalom köti egymáshoz a jesívák tanulóit, elég bepillantanunk a bet-midrásba, ahol talmudjukkal foglalatoskodnak. Párosával tanulják „sász-t”, az egyik megérinti társa gyönge szakállát, mélyen a szemébe néz és kérdést tesz fel…”

„Az egyetlen lehetőség, hogy megtudja, / miért nem akar randevúzni magával, / mondta az analitikusom, hogy megkérdi őt, ám / minthogy nem hívja vissza magát, / lehet, hogy sosem tudja meg.” Hal Sirowitz versei.

PORUBSZKY ISTVÁN, vagy közismertebb nevén „Potyka bácsi” magyar szabadságharcos volt 12 napon át az 1956-os forradalom idején… fél évszázaddal később élt hívei azt is hozzátették, hogy a „kispesti nemzeti ellenállás vezéralakja”.

A hatvanegyedik életévében járó pszichiáter, Stark András ma is örömmel fogadja a hozzá betérőket. A megyei kórház mentálhigiénés intézete vezetőjének életét a lelkek gyógyítása és a filmek határozzák meg. A főorvos beszélt munkájáról, a szülők tartásáról, és önmagunk ismeretének fontosságáról.

A pszichoanalízis alapötlete, az elfojtott, elutasított lelki tartalom vizsgálata tehát a maga természetes módján találta meg helyét az elutasítottság ellen folyamatosan küzdő, azt mégis újra és újra átélni kényszerülő közegben. Asszociatív ugrás, mégsem teljesen alaptalan: Szent Ágoston óta a zsidóság a keresztény kultúra számára valami tudattalan…

Április 2-án csütörtökön este 7 órakor az Alexandra Könyvesház irodalmi kávéházában (Károly krt. 3/c) Szántó T. Gábor íróval, a Szombat c. folyóirat főszerkesztőjével Kőrössi P. József beszélget. A szerző készülő regényéből és verseskötetéből olvas fel.

Az antiszemita cselekmények száma Magyarországon nem magasabb, mint máshol Európában, de a hatékony jogi védelemre szükség van.
 

Erich von Stroheimre, a bécsi születésű nagy színész-rendezőre emlékezik március 13-tól a párizsi d’Orsay múzeum.
 

Az antiszemitizmus modern formái az összes európai országban megfigyelhetőek – mondta Kovács András, a Közép-európai Egyetem (CEU) oktatója szerdán Budapesten egy nemzetközi konferencián, hozzátéve, a több száz éves antiszemita sztereotípiák még mindig jelen vannak Európában.

Március 28-án 14-órakor lesz Thury Levente gólemkészítő emlékkiállításának megnyitója az Art Factory Studióban. 

Az első durbani konferencia a gyűlöletnek, az antiszemita uszításnak adott teret az emberi jogok nevében, az ENSZ égisze alatt.

A Közép-Európai Egyetem (CEU) együttműködve Izrael Állam, az Egyesült Államok, a Holland Királyság és a Lengyel Köztársaság Nagykövetségével, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletével és a Konrad Adenauer Alapítvánnyal 2009. március 18-19. (szerda-csütörtök) között nemzetközi szimpóziumot tart Antiszemitizmus a jelenkori Európában címmel.

Sokan vannak, akik évről-évre úgy nézik végig az izraeli filmhét kínálatát, hogy a primer mozi-élményen túl, egy másik élet lehetséges képeiben is megmerítkeznek, amiben nincs részük. A héberül tudókra a nyelv, másokra az ismerős dallamok, az ábrázolt vallási szokások, a tájképek hatnak, és olyan érzéseket ébresztenek, amiket évente csupán egy héten élnek át.