Az index.hu írása szerint a kőbányai rendőrkapitányság nyomozást folytat
ismeretlen tettes ellen a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) Kozma utcai
központi temetője és kegyeleti osztálya, a Chevra Kadisa (szentegylet)
könyvelésével kapcsolatban. 

is poénos-megcsalós-szerelmes filmnek indul, aztán nagyon kinövi magát ez a pazar színészi alakításokkal teli film.

A Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) könyvelésében nem szereplő, számla
nélküli sírhelyvásárlásokra és a nyilvántartásból hiányzó temetésekre
derült fény a közelmúltban. Az Index kaotikus pénzügyi viszonyokat,
személyi összefonódásokat, korrupcióra utaló jeleket talált a Kozma
utcában, ahol a BZSH a vallási előírások megszegéséből is profitál.

„Szégyen a magyar keresztények szüleinek, nagyszüleinek, hogy annyi
embert hagytak elhurcolni. De nem tudom, mit tettek volna az én
nagyszüleim, vagy szüleim, ha keresztény honfitársaik nagyszüleit,
szüleit, hurcolták volna el. Nem tudom.

Amosz Oz izraeli író könyveinek megjelenése mindig irodalmi eseményt jelent. Akik szerették Szeretetről, sötétségről című memoárját, több ismerős epizódra ismerhetnek rá új regényében, mely a napokban kerül a könyvesboltokba. Ebből közlünk részletet az Európa Könyvkiadó jóvoltából.

Tavasszal a kormány módosította a közalapítványok irányítását. A
2004-ben megnyílt Holokauszt Dokumentációs Központ a közigazgatási és
igazságügyi minisztérium felügyelete alá került, amely új kuratóriumot
nevezett ki. E testület első ülésén azonnali hatállyal felmentette
Harsányi Lászlót, a Központ ügyvezető igazgatóját. 

Táncoló izraeli rabbi, kétszáz fős széder, odesszai előtörténet,
nemzetközi közösség. De vajon a Tóra útjára vezethetők-e az asszimiláns
magyarországi zsidók?

Elmúlt november 9 – az1938. november 9-i Kristályéjszaka évfordulója – és senki sem emlékezett róla.

Az egész magyar elhárítás és igazságszolgáltatás csődje, hogy ezt a
portált évek óta nem tudja lekapcsolni. És itt most már két különböző
színezetű kormány regnálását követően is felvetődik a kérdés, hogy nem
tudja, vagy nem akarja?

Londonban élő magyar író. Évtizedekig a BBC munkatársa volt, három évig Münchenben, a Szabad Európánál is dolgozott. Jelenleg az Info rádió londoni tudósítója. 24 éven át művészeti galériát működtetett a londoni Hamsteadben. Beszélgetésünk apropója népszerű könyvének … Tovább »

Több mint húsz évvel a rendszerváltás után vajon milyen érzés zsidónak lenni? A kérdést a 2011-es Bánkitó Fesztivál „Zsidónak lenni szexi!” szlogenje ihlette.

A Magyar Zsidó Adatbázis nem kevesebb, mint nyolc ifjúsági szervezetet tart nyilván. Ezeken túl azonban még van jó … Tovább »

Az október eleji Design Hét minket is inspirált. Nyakunkba vettük a várost, és körbenéztünk. Kreatív, különleges tervezőket, boltokat és ötleteket találtunk a VII. kerülettől egészen Budáig. Az alább bemutatott fiatal tervezők, vállalkozók valami olyat csinálnak Budapesten, … Tovább »

A Mazsihisz reformra szorul, hogy jobban képviselhesse a magyar zsidóság érdekeit, szükségleteit. A teljes zsidó intézményrendszernek át kell alakulnia, egy demokratikus felépítésű ernyőszervezetre van szükség, hogy a viszonyok minden tekintetben igazságosak legyenek.
A brit Institute … Tovább »

Tisztelettel meghívjuk Önöket, A Tündöklő híd nyomában Láng Ida (1897-1944) költőnő és publicista alkotói hagyatékát és életútját feldolgozó kötetének bemutatójára. 

Egykor zárolt anyagokból nyílt kiállítás
Politikai megfontolásból zárolt, indexre tett, lefoglalt, bezúzni
készült, szigorúan elkülönítve rejtegetett dokumentumokat tett ezúttal
közszemlére az Országos Széchényi Könyvtár, ahol eszerint szép számmal
akad ilyesmi. A Terjesztését megtiltom! – avagy: mitől féltette hatalmát
a mindenkori politika? című tárlat hallatlanul izgalmas leleteket tálal
fel a nagyérdeműnek.

Éjjelente titokban dolgoztak. A tartományi miniszterelnöki hivatal
előtti teret biztosító rendőrök is úgy tudták, hogy topográfiai
kutatásokat végeznek. Jochen Gerz és az őt segítő egyetemisták a
Saarbrücken központjában felszedett makadámkövekbe több mint kétezer – a
náci hatalomátvételig – működő zsidó temető nevét vésték b

Virág Judit pályafutását 1978-ban a Kiscelli Múzeumban kezdi
muzeológusként. Tíz év után vált, a Műgyűjtők Galériájának munkatársa
lesz, ahol festménybecsüsként dolgozik. Egy francia ügyfele meghívja
Lyonba, hogy megtanulhassa az árverezés mesterfogásait. 1993-ban
megnyitja Mű-Terem Galériát. Tudását Amerikában fejleszti tovább a nagy
árverező házak aukcióinak tanulmányozásával.

Téved, aki a tradíciótiszteletet és a modernizációt vagy-vagy viszonyban képzeli el; aki társadalomszervező elvként képes csak az egyiket, vagy csak a másikat elgondolni. Ami magyarországi viszonyaink között azt is jelenti, hogy talán a népi és az urbánus kifejezéseket is ideje volna kivonnunk aktuális szókészletünkből, és nyugodtan átadhatjuk őket az irodalomtörténetnek.

Franciaországban újra kiéleződött az iszlám és a szabad
véleménynyilvánítás közötti sok vihart kavaró konfliktus, miután szerdán
eddig ismeretlen tettesek robbantásos támadást követtek el egy
szatirikus hetilap, a Charlie Hebdo szerkesztősége ellen.

Szombat, a 21. század magyar-zsidó folyóirata

 
Zsidónak lenni trendi?

 
Új dizájn, új tartalom, régi ár:
megjelent a Szombat novemberi száma
 

Új zsidó stratégiát!
A kompromisszumos együttműködés, a közös stratégia nemcsak az antiszemitizmus elleni harcban, … Tovább »