Louise von Dardel szerint nagybátyja, Raoul Wallenberg a mai fiatalok számára is példakép lehet.

A lét és nemlét közti álomban egyensúlyozó zsidóságot annak idején a
szerző azzal a felébresztő kérdéssel törekedett szembesíteni, hogy
akar-e létezni, vagy sem…Talán nem túlzás megállapítani, hogy már maga ez a kérdés is része a
tradíciónak, melyet ilyen élességgel Illés tesz fel elsőként a Karmel
hegyén. Válasz Tábor Béla: A zsidóság két útja című könyvével kapcsolatos körkérdésünkre

„Az, hogy a Wallenberg emlékévet, tudatos választásunk alapján a Magyar Nemzeti Múzeumban nyitjuk meg, hitvallás arról, hogy nemzetünk örökre szakított a XX. század sötét szellemével (…) Raoul Wallenbergre emlékezve amellett teszünk hitet, hogy ideálunk és értékeink az övével azonosak.

A matematikusok csendes emberek, megszokták, hogy csak egymást értik, örültek annak,
hogy jött valaki a köreiken kívülről, aki bemutatta, hogy a matematika
fontos, a magyar matematika világszínvonalú. Olyan sok jót mondtak
rólam, hogy el se hittem. Teljesen szokatlan volt. (Czeziel Endre)

Van-e valóságalapja az antiszemitizmus általa vázolt koncepciójának,
vagy a szerző önsorsrontóan – az 1930-as évek zsidóellenes szellemétől
befolyásolva – bírálja a zsidóságot? Mennyiben lehet érvényes Tábor Béla
kritikája a mai (magyar) zsidóságra? Mennyiben
változtatja meg a holokauszt és a zsidó állam megalakulása az általa
felvázolt gondolati kereteket?

Világosan kidomborodik Köves könyvéből a modern ortodox zsidó identitás
egy alapvető vonása. Az tudniillik, hogy az ortodox zsidóság nem a
Felvilágosodás és az emancipáció előtti zsidó vallás egyszerű
változatlan folytatása (akkor sem, ha maguk az ortodox ideológusok ezt
sokszor így látják és láttatják), hanem a zsidó hagyomány
újradefiniálása a modernitással szemben.

Szántó T. Gábor: Az emlékezés arányai
Felmerül a kérdés, történelmileg arányos és méltányos-e, pedagógiailag pedig vajon célszerű e úgy emlékezni a megkülönböztetés, a kirekesztés és a tömeggyilkosságok történetére, hogy a kivételképpen megjelenő emberség példáit … Tovább »

 
Helyszín: Bálint Zsidó Közösségi Ház

Megnyitó: 2012. január 19. csütörtök, 18:00

„A természetfotózás nem áll túl közel hozzám. Nem azért készítettem ezeket a képeket, hogy növényeket, állatokat dokumentáljak, vagy az utazásaimat örökítsem meg.

Engem a fotózásban … Tovább »

A Marom Egyesület a Sirállyal közösen indított – havonta jelentkező –
sorozatot a Kádár-kori nyilvánosság „alternatív regisztereiről”,
informális, félhivatalos vagy üldözött ellenzéki, vallási és művészeti,
alkotói köreiről. A második beszélgetés december 21-én zajlott le.

Mint ismert, Törökország és Izrael viszonya az elmúlt két évben
jelentősen megromlott. Ennek legfőbb oka az a tavaly május 31-i eset,
amikor kilenc török állampolgár vesztette életét egy izraeli kommandós
akció során.

Tóth – Balogh II, Laborcz, Kirádi, Szűcs Sándor, Balogh I, Suhai,
Szusza, Zsengellér, Sárdi, Várnai… Emlékszik még valaki erre a csapatra?
Ők hódították el az első helyet 1945-ben a “Budapest” bajnokságnak
nevezett vetélkedőn, majd az 1945-46-os országos ill. az 1946-47. évi
Nemzeti Bajnokságon.

Nadav Lapid izraeli rendező első nagyjátékfilmje, A rend őre párhuzamosan mutatja be egy terrorelhárító csoport munkáját, valamint azoknak a fiataloknak az életét, akik velük szemben válnak lépésről lépésre aktivistából terroristává. A rend őrét a budapesti Vörösmarty és Odeon mozikban lehet megtekinteni.

Interjúnkban Moti keren egyarán beszél Régiónk kutúrális gazdagságáró, saját zsidó múltjáról és cége stratégiáiról

A Generációk Találkozása az Izraeli Kulturális Intézet és a JDC közös programja, melyen az elmúlt évek során összesen közel ötven szépkorú és ugyanennyi fiatal vett részt. 

1.
Kabátomat már a kezemben tartottam, de hirtelen elfogott a bizonytalanság:
„Menjek ma tanítani, vagy ne menjek?”
Szörnyű idő van, nyirkos és hideg. A tanítványom messze lakik, csaknem fél mérföldnyire. És amúgy is, minek ez az egész? Hogy egy fiú fejébe töltögessem a héber … Tovább »

„Én csak szombatonként viszek kóser háztartást, akkor is csak húsos konyhám van. Ezzel könnyítek saját életemen, így nem tejes és húsos, hanem húsos és tréfli konyha között kell lavíroznom. Mivel hét közben tréfli a konyha, elég nagy takarítást kell rendeznem csütörtökönként” … Tovább »

Singer András 1961 óta vendéglátós. A rendszerváltás Moszkvában, a Kereskedelmi Kirendeltségen érte. Mire visszatért, magánkézben volt a karrierje. Mit tehetett mást, kezébe vette a sorsát. Így ma már se nem szakács, se nem szállodaigazgató, hanem étterem-tulajdonos, aki két sólet … Tovább »

Kajánul méregetjük a „János Vitézhez” címzett étterem ürességtől ásító területét, miközben a közvetlenül mellette lévő, zsúfolásig kihasznált, zsezsgő Yiddishe Mamma Mia egyik asztalánál várjuk, hogy végre ránk terelődjön az erősen leterhelt felszolgáló-raj figyelme.
Úgy … Tovább »

„Toszkánában megtetszett egy kolbász, hazajöttem és megcsináltam libából. Zsályával, édesköménnyel, római köménnyel, olasz íz, mégis zsidó étel. Mindig kell tudni megújulni, engem egész életemben a megújulás képessége vitt előre.” Rosenstein Tiborral ételről, életről … Tovább »

Jöjj és lásd, mikor Ábrahám először belépett a barlangba, fényt látott
és mikor felszállt a por, két sír bontakozott ki a sötétségből. És ekkor
Ádám, a képmása szerint felemelkedett, és látta Ábrahámot, és
mosolygott. Ekkor Ábrahám elhatározta, hogy ide fog temetkezni.