Amikor nekiindultam egy évre Izraelbe, naiv módon úgy gondoltam, már van némi elképzelésem az izraeli társadalomról, túl nagy sokk nem érhet.

Úgy éreztem, egy csomó dolgot tudok: hogy vannak nagyon, közepesen, kevésbé és egyáltalán nem vallásos emberek. Vannak szefárdi és … Tovább »

Májusi számunk civil része a Marom Klub Egyesületet mutatja be. A Maromot sokan csak fesztiválszervezőként ismerik, mások valamiféle magukba forduló, fura, alternatív zsidókat tömörítő szervezetként.

Április 6-14 között a Marom téli fesztiváljának, a Negyed6Negyed7-nek tavaszira … Tovább »

A napokban kerül a könyvesboltokba a Mazsike és a Tevan Alapítvány gondozásában az Örkény István születésnek 100 évfordulójára megjelent 2×1 perces novellák című kiadvány. A kötet Örkény István ismert egyperceseit, és azok parafrázisait tartalmazza. Szerzői: Dragomán György, … Tovább »

„Úgy fogd fel a képregényt, mint a film és a könyv közti átmenetet.” Kozma Péter a képregény és a karikatúra magyarországi nagy ikonja. A kArton Galéria és egy hatalmas kortárs művészeti gyűjtemény tulajdonosa. Nála futnak össze a művészet ezen ágának magyar és külföldi … Tovább »

Róth Éva félárvaként, 12 évesen, 1947-ben került a leányárvaházba. Édesapja munkaszolgálatosként halt meg.
Számos irodalmi műből is ismerhetjük a XIX-XX. századi nevelőotthonok, árvaházak rideg, tekintélyelvű világát, melynek legkiszolgáltatottabb áldozatai az árvaházi gyermekek, … Tovább »

Két évig tanítottam magyar nyelv és irodalmat egy világi zsidó iskolában, egy fiatal zsidó szervezetnek voltam a kommunikációsa, a Bálint házban beszélgető műsorokat vezettem és jelenleg a Szombatnak is dolgozom.
Nem tagadom, a fenti tapasztalatok mentén különös metszetét kaptam … Tovább »

…akkor mindegy, hogy hol vagy – vallja Singer András, aki 1961 óta vendéglátós. A rendszerváltás Moszkvában, a Kereskedelmi Kirendeltségen érte. Mire visszatért, magánkézben volt a karrierje. Mit tehetett mást, kezébe vette a sorsát. Így ma már se nem szakács, se nem szállodaigazgató, hanem a Fülemüle étterem tulajdonosa, aki két sólet között egy rock bandában is játszik.

Jogerősen nyilvántartásba vette a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (Mazsök) új kuratóriumát a Fővárosi Ítélőtábla; az új kuratóriumban a magyarországi és a nemzetközi zsidószervezetek jelöltjei, valamint a tudomány és a közélet kiemelkedő személyiségei mellett a kormányt két tag képviseli – közölte a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) kedden.

Könyvfesztivál alatt/után élvezettel merülhet a könyvtengerbe a kíváncsi olvasó. A zsidók története Magyarországon kötelezően beszerzendő kötetein túl ajánljuk az MTA Judaisztika Kutatócsoport új kiadványait; a Múlt és Jövő új Heller Ágnes-kötetét; Szücs Teri tanulmányait az Auschwitz-elbeszélés lehetőségéről a magyar irodalomban; a világhírű Arnon Grunberg frissen fordított regényét; valamint egy politikával és repüléssel foglalkozó magyar thrillert.

Konrád György nyitotta meg május 2-án Rajk László Hiányzó sors – Auschwitzi falak című kiállítását, mely május 31-ig látható a 2B Galériában.

Iványi Gábor, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség vezető lelkésze az alábbiakban válaszolt a tiszaeszlári vérváddal kapcsolatos Jobbikos parlamenti felszólalással kapcsolatos kérdéseinkre.

Orbán Viktor és Julio Iglesias is a jelöltek között volt

Február 16-án – illő módon Brüsszelben, az Európa Parlament épületében – tartotta alakuló ülését az Európai Zsidó Parlament. Most már csak az a kérdés, hogy az Interneten megválasztott 120 képviselőt ki delegálta, … Tovább »

 
Megjelent a Szombat áprilisi száma
Szombat, a 21. század magyar-zsidó folyóirata
Márciusi „Esküvő, házasság” összeállításunk után, áprilisi lapunk „A gyerek” címmel közöl tematikus mellékletet. Zsidó demográfia, gyereknevelés, gyereklélektan mellett e számunkban … Tovább »

Raoul Wallenberg valójában magyar hős volt, mert 1944-ben magyarokat mentett meg Budapesten – mondta az MTI-nek Washingtonban Kati Marton abból az alkalomból, hogy Magyarországon is megjelent a 100 éve született diplomatáról írt könyve.

hányom-vetem magam. Ébren álmodok. Állok valahol, talán a lágerben és hat fekete ruhás, pajeszos, kipás ortodox fiú áll körülöttem. Nagyfiúk, fölém magasodnak. Mondanám nekik, hohó, ti kicsik voltatok, a lágerben kisfiú volt minden hószed gyerek, olyan korú, mint az öcsém, benneteket … Tovább »

Egy fotó az 1940-es évek elejéről, Szegedről. Egy jómódú zsidó vaskereskedő család önfeledt, boldog pillanatait látjuk. Családi ünnep van, tán születésnap, talán más alkalom. A háború poklának egyelőre nyoma sincs, a képen legalábbis semmi ilyesmi nem érzékelhető. Pedig … Tovább »

Az első számú magyar náci honlap, a kuruc.info fölelevenítette régi hagyományát, az embervadászatot. Vajon sikerül-e nekik ismét – mint 2006-2008 táján – zavartalanul, a hatóságok teljes tétlensége közepette megfélemlíteniük, otthonukból elüldözniük kiszemelt áldozatukat?

„…tapasztalataimra, írói termékeimre a »nemzet« nem tart igényt: e fejlemények fényében tehát semmiféle szolidaritást nem tudok kialakítani magamban az úgynevezett »magyarsággal«, azaz nincs magyar identitásom, nem érzek, s nem gondolkodom együtt a kétségbeesett magyar ideológiával. S ez azért szomorú, mert az antiszemita prekoncepciót igazolja végül” – írja Kertész Imre: Mentés másként című, nemrég megjelent könyvében.

Dr. Köves Slomó: A vérvád négy tanulsága
 Rabbi vagyok, és Magyarország polgára. Írásomnak a tanulsága szándékom szerint túlmutat közösségünk határain. Ugyanis ami pár napja a magyar Országgyűlésben történt, az a magyar nemzet egésze ellen volt merénylet. 70 éve nem hallott uszítás hangzott el a parlamentben, a legsötétebb idők hangja ez, amiről generációk hitték, hogy nem hangzik fel soha többé a törvényhozók között.  A vérvád felemlítése talán nekünk zsidóknak fájt igazán, de a veszély, egy betegség szimptómája nem rólunk, hanem Magyarország egészéről szólt.

Gyorsan felfelé ívelő sportpályafutását megtörték ugyan a második világháború előtti megkülönböztető törvények, a nehézségeken tántoríthatatlanul felülemelkedni képes kevesek egyikeként azonban nem hagyta, hogy a sors kifogjon rajta. A világégést követően mestere, Sárosi Imre irányításával egyre jobb eredményeket ért el, s az 1947-es, monte-carlói Európa-bajnokságon ezüstérmes, az 1948-as, londoni nyári olimpián pedig negyedik lett 200 m mellen. A csúcsra az 1952-es, helsinki ötkarikás játékokon ért fel: a finn fővárosban már aranyérmet eredményezett nagyszerű úszása 200 m mellen, ahol úgy nyert, hogy a világon először végigpillangózta a távot.