Nehogy már nekem azt kelljen nézni valakiben, hogy nem volt-e a dédapja csendőr, vagy nem volt-e a nagyapja ávós – mondja Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója.

A boltok nem zártak be, a kávézók teraszai tele vannak, de arra senki nem merne fogadni, hogy meddig tartanak a Hamász rakétatámadásai Izraelben. A Vaskupola árnyékában élő magyarokkal beszéltünk.

Azt hiszem, én vagyok az egyetlen magyar zsidó, akit valamilyen tanítványi viszony fűz(ött) Reb Zalman Schachter-Shalomihoz (amiért nem győzök hálát adni az Égnek).

A Hamasz a civil lakosságot használja pajzsként az izraeli légicsapásokkal szemben.

Schmidt Máriának a Heti Válasz 26. számában megjelent írása provokáció és hadüzenet. Sokan úgy gondolják, nem érdemes rá válaszolni, mert az a válaszadót is lealacsonyítja. Én nem így látom. A szerző átlépett egy határt, s jobb, ha tisztán látjuk, mi ez a határ.

Zoltai Gusztáv egy hete megválasztott utódja, Schwezoff Dávid, a Budapesti Zsidó Hitközség ügyvezető igazgatója korábban művésznéven transzvesztita előadóként tevékenykedett, egy másik néven is színészkedett, és jelenlegi nevén katolikus kántorként is működött.

Dr. Kunos Péter is jelölt volt a Budapesti Zsidó Hitközség, illetve jelölt lesz a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége ügyvezető igazgatói posztjára. Az alábbi bemutatkozást és programnyilatkozatot juttatta el a hitközségi adminisztráció révén a képviselő-testületi tagokhoz.                                                                                         … Tovább »

„1924-ben születtem. Az egész életemet meghatározta a fasizmus. Szüleimnek már gyerekkoromban megélhetési gondjai voltak az antiszemitizmus miatt. Anyám kalaposságot tanult, apám fuvarozást vállalt bérkocsival. Később állandóan munkaszolgálaton volt, távol tőlünk. Annyi jövedelmük nem volt, hogy engem eltartsanak: a nagymamámnál voltam, akinek fűszerüzlete volt. Ott nőttem fel.”

Izraelben a hat őrizetbe vett zsidó szélsőségesből három bevallotta a palesztin tizenéves meggyilkolását, és rekonstruálták a bűncselekményt – idézte hétfőn a Háárec című izraeli lap online kiadása a rendőrséget.

A tizenhat éves fiút múlt szerda hajnalban ölték meg; … Tovább »

Beszélgetés Itamar Rabinovich izraeli csúcsdiplomatával

A Gondolj rám! szép, vidám film lesz a halálról. De kell-e humor egy halálos betegségről szóló filmbe? Egyáltalán hány nézőre számíthat ma egy magyar mozifilm? Kern András 44 éve játszik a Vígszínházban, és most 18 év után újra filmet rendez. A Gondolj rám! forgatásán jártunk.

” Az apában egy régi vágású humanista rejtőzködött egy doktriner sztálinista bőrében”

Beszélgetés Roskó Gáborral 

 A ’90-es években indult sorozata az ÉS-ben „Roskó Gábor állatkertje”címmel, ami 2001 körül lezárult, de állatos rajzai a mai napig születnek. Antropomorf, kosztümszerű ruhákba öltöztetett állatai valójában emberek és roppant talányosak. … Tovább »

hvg.hu: A családjában nem beszélgettek arról, hogy kik a felmenők, hogy a dédapját elpusztították egy haláltáborban? Hogy ez miként, hogyan történhetett meg egy magyar családdal?

J. P.: Soha nem volt tabutéma. Gyerekkorom óta tudom, hogy nagymamám zsidó származású és kikeresztelkedett, … Tovább »

Gyerekkorom nyarait Bözsi néninél, nagyanyám vénkisasszony húgánál töltöttem Máramarosszigeten. Sziget neve nekem ma is úgy cseng, mintha ott játszódott volna A kincses sziget című kalandregény, és én lettem volna a főszereplője.

Az a Sziget természetesen ma már nincs meg. … Tovább »

Zoltai Gusztáv MAZSIHISZ ügyvezető igazgató távozásával történelmi lehetőség nyílik meg a hazai intézményesített zsidóság képviselői előtt

A holokauszt helyi áldozataira emlékezett Szeged

Nem lesz gőgös szívem, szemeim nem lesznek nagyravágyóak – rabbivá avatták Szerdócz Ervint.

„Fulladj meg, bassza meg!” – kiáltja dühében Gáli József elbeszélője unokatestvérére 1943 nyarán. Majd így folytatja: – „Ez meg is történt a következő nyáron. Gázban, június 29-én, Péter-Pálkor, a kivagonírozásunk napján.”