Trianon helye a magyar társadalmi emlékezetben

A kötelező holokauszttantárgy bevezetése a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen nagy vitát gerjesztett. A történészek véleményét már közvetítettük, most a Jobbik küldte el válaszait a témában, de nem mentünk el a párt holokauszthoz, a zsidósághoz fűződő kapcsolata mellett sem. Válaszában Vona Gábor még a Jobbik filmfinanszírozási terveibe is beavatott minket.

Fennmaradt egy napló. Az írógéppel sűrűn teleírt, csaknem ötszáz oldal írója művelt, kitűnő íráskészségű, németül és angolul beszélő, színes egyéniség. Hagyatéka, három éve került a kezembe.

Heller Ágnes: Olvasónapló 2014–2015 (részletek)

(2014. augusztus)

Az a könyv, melyet véletlenül éppen a szerződések megkötésekor olvastam, jól illett nosztalgiámhoz. Régi időket elevenít fel, bár nem a régmúltból, hanem a közelmúltból, egy korból, melyre – még … Tovább »

Miközben a zsidó államnak morális kötelessége megvédeni a szíriai drúz kisebbséget, a szír polgárháború hatalmi viszonyai radikálisan megváltoznának Izrael hadba lépése következtében.

Az iraki kurd és jazidi kisebbség után egy újabb nem szunnita muszlim kisebbség került … Tovább »

Trianon helye a magyar társadalmi emlékezetben

Trianon helye a magyar társadalmi emlékezetben

Szabó Magda születésének centenáriumán életművére, pályaképére és némely, vészkorszakot és zsidóságot érintő motívumára emlékezünk.

A kibeszéletlen, eltemetett történelmi emlékezet feldolgozására tesz kísérletet a Gólem Színház Lefitymálva c. előadásával az ország 12 településén, a „Jön a Gólem” programsorozat keretében. 

Interjú Toronyi Zsuzsával, a Zsidó Múzeum és Levéltár igazgatójával

Az Öt korty beton címet viselő városdokumentum közterek, épületek, ember és ház, lakó és település viszonyát megörökítő rövid történetek és fényképek gyűjteménye. Az írások célja nem klasszikus városbemutatás, ahogy a fényképek sem hagyományos város- vagy épületfotók. Az emberi jellemvonásokkal felruházott szobrokat, bérházakat, utcákat vagy hidakat mind a szövegek, mind a fényképek szokatlan szemszögből közelítik meg, így a város köztéri elemei csakúgy főszereplőkké válnak, akár a köztük élő ember. Bächer Iván még olvasta, és figyelemfelkeltő, lírai érzékenységű prózáknak tartotta a kötetben szereplő írásokat.

Történet, elmondja az Egyleti Férfiú[1]

Az 1941-es galíciai deportálás és a Kamenyec Podolszk-i tömegmészárlás

A külső Józsefváros néhány utcájában, ezen a nagyon szűk területen, egy számomra korábban alig ismert zsidó női életmód, életstratégia öltött alakot.

1944 augusztusában a lengyel ellenállás tagjai az auschwitzi táborba csempésznek egy fényképezőgépet. A gép Alexhez, a zsidóként elhurcolt görög Sonderkommandóshoz kerül. Alexnek az V. krematóriumból készített felvételei közül négy maradt fenn (vagy csak négyet készített, nem tudni). A négy felvétel talán egy szekvencia, talán nem – a negatívok eltűntek, így a sorrend utólag nem rekonstruálható. 

„Az utcán járkáltak fegyverrel, nem szaroztak.

Ha valahol vész volt, abban a pillanatban lőttek. Ezek ilyen vagány zsidók voltak.

Sokakat hazavágtak és lerendeztek.”

Mindig is úgy gondoltam, hogy a szöveg, ha egyáltalán életképes, elszakad szerzőjétől, önálló léthez kezd. A freudi séma szerint „megöli” nemzőjét.

A világ legrangosabb mozgóképes eseményének, a cannes-i filmfesztiválnak a revelációja volt az elsőfilmes Nemes Jeles László Saul fia című alkotása. A film végül a zsűri nagydíját, a nemzetközi kritikusok FIPRESCI-díját és a francia Francois Chalais-díjat is megkapta.

A Sonderkommandós Saul Ausländert, akinek sorstársai gázkamrákba terelése, a holttestek eltakarítása a feladata, az Amerikában élő költő, Röhrig Géza alakítja. Az egyszerre nyomasztó és felemelő film új vizuális utat nyitott a holokauszt ábrázolásában. Szentgyörgyi Rita interjúja.

Uri Asaf legújabb verseskötete folytatja a zsidó költészeti hagyománnyal való párbeszédet. Egyszerre érzéki és metafizikus ez a költészet, a magyar irodalom rendkívüli koncentráltságú megnyilatkozása. Három verset közlünk a kötetből.

Nemes Jeles László első filmje, a Saul fia elnyerte szombaton a francia Francois Chalais-díjat is a 68. cannes-i filmfesztiválon, ahol előzőleg megkapta a nemzetközi kritikusok díját. A nemzetközi sajtó hat filmet tart esélyesnek az Arany Pálmára, köztük a magyar filmet is.