Bányai László – 1951-2015

Részlet Keresztesi József Rubin Szilárd. Pályarajz című monográfiájából (Magvető, Bp. 2012). Az oldalszámok a Csirkejáték 2004-es Magvető-féle kiadására vonatkoznak

Két szár len sichehá (szándékosan otthagyott termés) , három már nem, két szőlő szem lehullott szőlőnek számít [peret], három már nem…

Az elmúlt hónapok egyik nagy politikai vesztese, úgy tűnik, a Jobbik. A Fidesz „jobbról előzzük a Jobbikot” programja egyelőre bejönni látszik. A menekültellenes kampány sok Jobbikhoz elkóborolt bárányt visszaterelt a fideszes akolba.

A Vona-féle párt nem nagyon rúgott labdába. … Tovább »

“Temethettek a palesztinok” – ezzel a címmel kezdi együttérző tudósítását az Európa nevét büszkén viselő hírcsatorna.

“Izrael végül kiadta a holttesteket” – tájékoztat az alcím. Aki ideáig jut a tudósításban, valami olyasmire gondolhat, hogy Izrael megöli az ártatlan … Tovább »

A „Korona rejtélyei”: azaz az Aleppói kódex (Keter Aram Cova1) keletkezésének, vándorlásának és megmenekülésének rövid története.
„Ég az ó-zsinagóga, ég a Keter”
– Az Aleppói kódex sorsa az 1947.
decemberi zavargások idején
„Az a nap, melyen az Egyesült Nemzetek … Tovább »

“Legyen 2016 az együttműködés és a magyar zsidóság négy irányzatán belüli megbékélés esztendeje.”

Lőw Lipót egy kis morvaországi településen született, mégis a magyar nyelv és kultúra elkötelezett híveként és terjesztőjeként az egyik legnagyobb hazafivá, a magyar zsidóság reformkori szellemi vezetői közé emelkedett. Bár a szabadságharc leverése után letartóztatták, halálakor … Tovább »

“Ha két ember közösen bérbe vesz egy szántót, felesben fizetik a szegény embernek járó tizedet…”

Múlt hét szerdán az izraeli 10-es tévécsatorna megdöbbentő felvételt sugárzott az azóta csak „gyűlölet esküvőjeként” elhíresült ortodox zsidó lakodalomról.

A három hete Jeruzsálemben készült képsorokon táncot lejtő pajeszos és kipát viselő vendégek fegyvereket … Tovább »

Hagyományosan kétszer, a Biblia és a holokauszt kapcsán tanulnak a diákok a zsidókról a magyar közoktatásban. Így a legtöbb 18 éves fiatal úgy hagyja ott az iskolapadot, hogy alig hallott valamit arról, kik azok a zsidók és milyen szerepük volt/van a magyar történelemben és … Tovább »

A világhálóra költözik a legendás izraeli magyar lap, az Új Kelet.

Az Új Kelet 97 éves múltra visszatekintő hetilap, mely Izrael magyar hangja volt, és remélhetőleg a jövőben újra az lesz – annak ellenére, hogy a közelmúltban megjelent cikkek már a végét jósolták.

Igaz, … Tovább »

“Nem igaz, hogy nem lehet újat írni a vészkorszakról, csak kiváló emlékezőképesség, visszafogott, a sorok között megbúvó irónia és jó toll kell hozzá. Marianna D. Birnbaum könyvének nagy része azokról a rokon vagy közeli ismerős gyerekekről és a szüleikről szól, akik nem jöttek vissza; többük fényképét is mellékelte, köztük néhol feltűnik a szerző is kisgyerekként. Normális, jól szituált felnőttek és szépen öltöztetett gyerekek, mindegyiküknek végig kellett volna élnie az életét. A groteszkre finoman kihegyezett szemléletével, az irodalomtörténeti munkákon edzett szerkesztési gyakorlatával a könnyfakasztást a szerző végig elkerülte, ettől szép és igaz ez a könyv.” Spiró György
Marianna D. Birnbaum magyar származású irodalom- és kultúrtörténész, a Kaliforniai Egyetem kutatóprofesszora, a Közép-európai Egyetem vendégprofesszora. Kutatási területe a közép-európai kultúra a 15. századtól napjainkig.

Egy igazán patinás közép-európai nagyvárost rendszerint középkori zsinagóga is fémjelez: Prága, Krakkó, München, Frankfurt, Nürnberg, Bécs, Maribor, Sopron, Buda – büszkén demonstrálják, hogy történelmük és toleranciájuk gyökerei milyen mélyre nyúlnak.

Sőt, a mindenkori városvezetés igyekezik helyreállítani és bemutatni e zsidó imahelyeket, még akkor is, ha az nagyobb erőfeszítést igényel régészet, földmunkák és építkezés vonatkozásában – esetleg mélyen a föld alatt, mint Bécs esetében. Egy ilyen épület fontos része a város imázsának.

Jelentősen csökkent a keresztény zarándokok száma idén a ciszjordániai Betlehemben a hónapok óta folyamatosan tartó erőszakhullám miatt.

A híres betlehemi Manger téren a Születés temploma közelében, amelyet ott építettek, ahol Jézus Krisztus született a keresztény hit … Tovább »

Köves Slomó nyílt levelet írt a minap Heisler Andrásnak, melyet számos szerkesztőségnek, így nekünk is eljuttatott. A Mazsihisz elnöke válaszolt az EMIH vezető rabbijának, melyet az alábbiakban közlünk.

Tisztelt Vezető Rabbi úr! Kedves Slomó!

Köszönettel megkaptam “a párbeszéd … Tovább »

“A „neológia” az ortodoxia által a haladókra ragasztott, eredetileg a keresztény teológia és politika polemikus szótárából kölcsönzött címke.”

1975-ben a BM III/I-es ügyosztályán megnyitják “PÁPAI-né” beszervezési és munkadossziéját. Fia 2014 márciusában értesül róla. Ennek megrázó dokumentuma ez a könyv. Ítélet nincs.

,,A kávéházi beszélgetésen – ahol ki kellett derülnie, hogy ki is az illető, az a bizonyos családtag, akiről a telefonhívásban már név nélkül szó esett -, én már azelőtt, hogy meghallottam volna a nevét, már azelőtt biztos voltam benne, hogy bár ez teljesen és tökéletesen lehetetlen, és ha valami, akkor az az egy ki van zárva, és éppen azért, mert teljességgel ki van zárva, de nyilván az anyám. De mitől is volt bennem ez a bizonyosság? Talán a rebbenő ajka, amikor éreztem, hogy mondani akar valamit, hogy ott van a nyelve hegyén, de végül mégsem mondja ki?”

Forgách András 1952-ben született Budapesten. Író, műfordító, dramaturg. Prózai művei: Aki nincs (Magvető, 1999); Zehuze (Magvető, 2007); 12 nő voltam (Libri, 2013); Valami fiatal szélhámos (Libri, 2015) Esszék: Valami Figaró-féle alak (Jelenkor, 1993); Gonosz siker (Magvető, 2000)

Howard Jacobson új regénye egyszerre gyengéd és rémisztő. A furcsa szerelmi történet olyan jövőbeli világban játszódik, amelyben a múlt veszélyes vidéknek számít: a múltról beszélni ugyan nem kimondottan tiltott, de nem is igazán ildomos. A regény minden szereplőjére óriási tragédia árnyéka vetül. Egy gyanakvásba, tagadásba, mentegetőzésbe burkolózott múltbeli esemény, amelyre csak úgy szokás utalni, hogy ami történt, ha egyáltalán megtörtént.

Egy fotográfus története, aki… Nem: egy férfi története, aki… Nem: egy szerelem története, ami… Vagy több szerelem története, amik egymással… Vagy egy ország története, ami… Na hagyjuk. Ez a regény megad mindent, amit egy regény adhat: igazságot, őszinteséget, atmoszférát, mesét. Meg mindehhez még valamit, amit Bartis Attila rajongói már ismernek: az érzelmek olyan elképesztő erejű sodrását, ami magába ránt, és nem ereszt. Mindegy, hogy az olvasó mániákusnak tartja-e Szabad Andrást, vagy pedig halálosan beleszeret, mindenképpen azt érzi, csak úgy érdemes élni, ahogy ő: ezen a hőfokon. Az ilyen szereplőt nevezzük főhősnek. Vele kell menni.
(Kemény István)