Portrék – utal szerényen az új kötetbeli írások műfajára Gergely Ágnes. Az olvasó ezúttal nem egyetlen, saját történetet kap, hanem mindjárt huszonnégyet. Portrékat, pályatársakét, elérhető klasszikusokét és barátokét. Füst Milánról és Kassákról, Vas Istvánról és Pilinszkyről, Hajnal Annáról, Zelk Zoltánról és Nemes Nagy Ágnesről, Weöres Sándorról és Székely Magdáról, Rába Györgyről és másokról. És mégis: a huszonnégy történetből valamiképpen csak kikerekedik, huszonötödikként, az önarckép folytatása is.

Faludy György Pokolbéli víg napjaim című remek önéletrajzában azokról a kapcsolatairól számol be, amelyek említésre méltó módon befolyásolták kalandos életét.

Salomon ben Josua Maimon (1753-1800), lengyel-litván származású zsidó filozófus, a zsidó felvilágosodás (Haszkala) jelentős alakja, Kant követője és kritikusa. Német nyelvű önéletrajza, melyből az alábbi részlet származik, a Kalligram kiadónál jelent meg.

Elegük lett a palesztin propagandából

Másfél hete megvettem Moszab Hasszán Juszef könyvét (A Hamasz fia).

Az izraeli miniszterelnök beszéde az amerikai kongresszus két háta előtt, 2015 március 3-án. Teljes felvétel és angol nyelvű szöveg.

NETANYAHU: Thank you.

(APPLAUSE)

Thank you…

(APPLAUSE)

… Speaker of the House John Boehner, … Tovább »

A haláltábor felszabadításának 70 évfordulóján éles vita alakult ki arról, hogy ki szabadította fel  Auschwitzot. 

Az élesedő orosz-ukrán konfliktus, az egyre feszültebb nemzetközi politikai légkör beárnyékolta a tábor felszabadításának évfordulója alkalmából … Tovább »

A hivatalos franciaországi iszlám intézményrendszer szervezetlen és nem képes gátat vetni a radikalizmusnak.

Ezek a zsinagógák valaha a Közel-Kelet és Észak Afrika virágzó zsidó közösségeinek szellemi otthonai voltak; néhányuk eredete egészen az ókorig nyúlik vissza.

Izrael Állam 1948-as létrejötte és az 1967-es Hatnapos háború óta azonban a zsidó lakosság számaránya az üldöztetés … Tovább »

Holokauszt-emlékezet és antiszemitizmus a közvéleményben címmel rendez konferenciát 2014. december 17-én és 18-án a Magyar Szociológiai Társaság és a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont.

A Petőfi Irodalmi Múzeum a Holokauszt emlékév keretében november 25-én kedden nyitja meg “a törés a szavakban van” – Holokauszt-emlékezet és irodalom című kiállítását, november 28-29-én pedig Trauma – Holocaust – Literature címmel rendeznek nemzetközi tudományos konferenciát.

Megemlékezni mártírjainkról – rendkívül fontos feladat, és az évszázadok során a zsidóságnak sajnálatosan sok lehetősége volt ennek mikéntjét meghatározni. A holokausztra való megemlékezés azonban nagyon összetett kérdés, amit több szempontból, sok oldalról lehet megközelíteni. Az alábbiakban a – teljesség igénye nélkül – felvázolok néhányat a felmerülő szempontok közül, amikkel betekintést nyerhet az olvasó a témával kapcsolatos háláchikus kérdésekbe.

 – konferencia az ELTE új emlékművéről

Kétnapos konferenciát tartott az ELTE Bevésett nevek címmel. Az esemény a holokauszt- és második világháborús emlékmű pénteki fölavatása köré épült. Néhány előadásba André Goodfriend is belehallgatott. Tolmácsot nem kért.

„Nemzedékek … Tovább »

A Trauma és utóhatás – a vészkorszak és a másodgeneráció irodalma szemináriumsorozata következő, szeptember 8. kedd 18.00 alkalmának témája: Radnóti Miklósné, Gyarmati Fanni Naplója. Vendégelőadó Földes Györgyi, az MTA Irodalomtudományi Intézetének tudományos munkatársa. Alább részletet olvashatnak a Naplóból.

Hetvenhét éves korában meghalt kedden Margitai Ági Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész – tudatta a család az MTI-vel. A kiváló és érdemes művész otthonban, szerettei körében hunyt el, rövid, súlyos betegségben.

Kínos érzés fogott el mindannyiszor, amikor a muszlim nők ruházatának kérdését feszegették európai politikusok. Ezek nem értenek semmit – mormoltam magamban, de ide kellett jöjjek Izraelbe, újra, hogy meg tudjam fogalmazni a nyilvánvaló tévedés okait.

Aki megőrzi száját és nyelvét (az igaztalan beszédtől), megőrzi lelkét (lelkiismeretét) a megpróbáltatásoktól, így tanítja a Szentírás. Szavait még tovább viszi a hagyományos irodalom. Mondván: cselekedeteitek legyenek méltóak a szentséghez.

Az izraeli atomprogram történetét, a nukleáris fegyvereinek számát és típusát a mai napig homály fedi, legtöbbször csupán becslésekre és feltételezésekre lehet hagyatkozni. Azonban pár nappal ezelőtt nyilvánosságra hoztak néhány amerikai dokumentumot, amelyek betekintést nyújtanak – ha nem is konkrétan az izraeli atomprogramba – abba, hogy milyen komoly viták zajlottak a témáról a Nixon-adminisztrációban és igazából Nixonnak köszönhető, hogy végig „radar alatt” zajlott az izraeli nukleáris fegyverek kifejlesztése.

A világ leghatékonyabb rakétarendszere nem emberölésre szolgál, hanem arra, hogy a háborús állapotok helyett nyugodt mindennapokat teremtsen. Ez valószínűleg minden pénzt megér, és minden pénzt meg is adnak érte: az izraeli Vaskupola fejlesztése több százmillió dollárba került. A számlát az Egyesült Államok fizette – cserébe a fegyver technológiáját kapta.

A reggeli ébresztő a rózsaszín Samsung telefonról, apró léptek zaja – néha az ágyam felé vezetnek. Az instabil asztal, a fehér fal, a nyers színű padló, a reggeli és a délutáni napsütés. A fekete fenyőmagok az utcán, a rozmaringbokrok a suafati főút mellett. Szén-monoxid … Tovább »