Összesen 391 találat (61 - 80) : M. B. J..
Emberek és könyvek a Soá idején V. – A náci rendszer bukása után az irdatlan mennyiségű elrabolt könyv sorsáról három elosztó helyen döntöttek: az amerikaiak a Frankfurt am Main melletti Offenbachban, a britek Tanzenbergben, a szovjetek pedig egy Berlin melletti pályaudvaron. A … Tovább »
Nem a Fauda, aminek harmadik évadáról szól az alábbi cikk, hanem a közel-keleti konfliktus, amiben gyökerezik.
Hátam mögött a Negev, ahol első ránézésre csak kövek és hőség van, előttem a türkiz Holt-tenger, mint egy mozdulatlan higany-tó, csak fehér sózátonyok törik meg … Tovább »
“A pedagógustársadalom néhány hét leforgása alatt 10 évet fejlődött a digitális oktatás terén. Sok olyan – elsősorban idősebb – pedagógus, aki eddig igyekezett magát távol tartani a XXI. század technológiájától, most választás elé kényszerült. Választania kellett, hogy … Tovább »
Dr. Esztergár Lajos 1944. évi polgármesteri tevékenységének megítéléséhez
2020. január 28-án tartotta Pécs város közgyűlése ez évi első ülését, amelyen a napirend után Bognár Szilvia alpolgármester megemlékezett a második világháború történetének legsötétebb … Tovább »
A vilnai gettó könyvtára
Csaknem két évtizede, hogy a Madách Színház társulatának előadásában, Mácsai Pál rendezésében, átéltem Joshua Sobol dokumentumjátékát, a Gettót. Szerencsés voltam, mert második lehetőséget is kaptam, 2014-ben, amikor Omri Nitzan, a Cameri Színház … Tovább »
200 éve ezen a napon született George Eliot, a Daniel Deronda című keresztény cionista fejlődésregény szerzője.
Az angol „zsidókérdés,” ha egyáltalán helyes ezt a kifejezést használni, nagyon különbözött a német vagy a francia, mondhatni a kontinentális megközelítéstől, … Tovább »
„Őrült beszéd, de van benne rendszer.” Shakespeare klasszikus mondata talán első ízben mutat rá egyértelműen, hogy a lelki egyensúlyukból kibillent emberek látszólag követhetetlen beszéde mögött is megbújik valamilyen logika, csak az a hétköznapi ész számára nehezen megközelíthető.
Háromféle dolog tiltott a názírnak: nem érinthet tisztátalanságot (halottat), a fejét nem borotválhatja le, semmit nem fogyaszthat, ami szőlőből készült.
Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִשְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett szóbeli … Tovább »
Egy ideje végképp nem tudta felfogni mi is történik vele. Naphosszat ült a hatalmas katonai sátor előtt, a két, felvidékről elindult fiúval, a maguk eszkábálta lócán. Egész jól beszélt már németül, s valami előjött a gyermekkorában a nagyszülei által beszélt jiddisből is.
Aki a borra esküszik (hogy tartózkodik tőle), ihat almabort. Aki az olajra, ehet szézámolajat. Aki a mézre, ehet datolya-mézet. Aki az ecetre, ehet szitvánit ecetet. Aki a póréhagymára, ehet a kaplotusból. Aki a (konyhakerti) zöldségre, az ehet a szabadon (vadon) lévő zöldségekből.
Misna, … Tovább »
Negyven éve, 1979. június 24-én hunyt el Örkény István Kossuth-díjas író, a Tóték és a Macskajáték alkotója, az egyperces novellák abszurd humorú műfajának megteremtője. Ebből az alkalomból közöljük a Tardos Tiborhoz írott levelét, mely ugyancsak nem nélkülözi sajátos … Tovább »
A független Izrael Állam 1948-as kikiáltását követő háborúban – melyek során még postagalambok segítették a harctéri kommunikációt – egy halálosan megsebesült fiatal galambász útjára engedi utolsó madarát, különleges búcsúajándékot küldve távoli kedvesének.
A “Csecsemő” … Tovább »
Az izraeli Bné David jesiva rabbijai Hitlert dicsőítik, és az arabokat alázzák.
Felvételek bizonyítják, hogy egy telepes akadémia tanárai nyíltan hirdetik a zsidóság felsőbbrendűségét. Az igazgató szerint az arabok – genetikai alsóbbrendűségükből eredően – önként … Tovább »
Az Eichmann-csokoládé különös féldokumentum és félfikció. A regény nagy részében maga Adolf Eichmann beszél a mai Duna-parton.
Főleg kedves magyar barátjáról, “Endre Latziról”, meg a hullámzó Balatonról, és arról, találkozott-e Wallenberggel… Szól csodás pesti operettekről, … Tovább »
Az oroszok felállítanak egy tábori konyhát, ételt osztanak, valami hitvány, sűrű kását, de meleg, és ezt eszik ők is, legalább a kiskatonák. Délután kisebb-nagyobb csoportokban eligazítást tartanak az embereknek. Az Appellplatzon terelnek össze minket megint, de most nem lövik le … Tovább »
Száz évvel ezelőtt, 1918-ban nem csak az első világháború ért véget. Az első világháború után az emberiség gondolkodásában sem maradt semmi sem változatlan: a haladás, a szabadság, a kultúra, a nemzet, a vallás, a társadalmi kérdés mind-mind új megvilágításba kerültek a … Tovább »
Európa migrációs kihívásai napjainkban csak úgy érthetők meg, ha a migrációt, mint komplex társadalmi kérdést vizsgáljuk. Ennek egyik eleme maga az el- és bevándorlás, illetve a kényszermigráció tömeges jelensége, azaz a menekültkérdés. Ebből a szempontból Európa számára … Tovább »
79 éves korában rákbetegségben elhunyt Amosz Oz, a világszerte legismertebb izraeli író.
Szeretetről, sötétségről című memoárjában, idős rokonai alakjának felidézésével Kelet-Európa zsidóságának világába ágyazza Izrael történetét:
„Az egész zsidó Rovnóból … Tovább »
Kommentek az orosz tévében bemutatott Ámosz Oz interjúhoz
Az ismert orosz/zsidó műsorvezető, V. Pozner interjút készített Ámosz Oz izraeli íróval, amit nemrég lapunkban ismertettünk. A Youtube-on is látható beszélgetéshez sok hozzászólás érkezett. A kommentelők többsége … Tovább »
Leo Perutz (1882-1957) prágai születésű zsidó író volt, a Monarchia szülötte, aki Bécsbe költözött, ott alkotott a nácizmusig, majd Palesztinába emigrált. Később is gyakorta hazalátogatott Ausztriába, Bad Ischlben halt meg.
Részlet Leo Perutz Éjjel a kőhíd alatt című … Tovább »