“A belső hangot, isten hangját, amely a prófétákat, a költőket megszólította. A hangot, amelyet a kiválasztottak magukban meghallottak. A szentírás-történetek szerzői és főszereplői számára a megnevezhetetlen egyszersmind láthatatlan is volt, hallották magukban a hangját, isten számukra auditív élmény volt. Egyedül Mózesnek adatott meg, hogy lássa az örökkévalót a csipkebokor tüzében, egyedül ő merészelte megkérdezni, hogy ki vagy, és egyedül ő hallotta az abszolút identitás válaszát: Vagyok, aki vagyok.”

Magánéleti beszélgetés a 75 éves Konrád Györggyel Forrás: Népszabadság 2008. március 29. / Pünkösti Árpád Három évtizedes barátságunk ellenére a Mester – ez a kölcsönös megszólítás, nahát – azt mondta: csak azért ad nekem interjút, hátha a századikon nem lesz kedvünk … Tovább »

Február 15-én indult a LOW holland-flamand kultfeszt, mely egy hónapon át kortárs képzőművészeti, komoly-, jazz- és popzenei, színházi és mozirendezvényekkel várja a közönséget. A rendezvény keretében, a szerző jelenlétében mutatják be márciusban a SuperTex című regényt, mely a Gondolat kiadó „Akcentusok” című holland-flamand szépirodalmi sorozatában jelenik meg Szántó T. Gábor, lapunk főszerkesztője előszavával. Ízelítőt közlünk a regényből. A könyv, sommásan, a holokauszt második nemzedékének hontalanságáról szól.

Ennyi zsidó él Magyarországon. A körülbelül 10. 000. 000-ból (tízmillióból) körülbelül 100. 000 (százezer). Ettől az 1 %-tól rettegne 99 %? Ki ez a százezer, zseniálisnak kikiáltott ördögfattya, aki romlásba bír dönteni egy ezeréves országot? Mert akkor ezt a kisebbséget magasabbrendű lényeknek kellene tartaniuk. Ki állítja a zsidókról ezt a szamárságot? Pedig a zsidózó tüntetők tudtukon és akaratukon kívül mindezzel a zsidóságot magasztalják, emelik maguk fölé.

Február közepétől egy hónapon át zajlik a LOW holland–flamand kultfeszt, mely kortárs képzőművészeti, komoly-, jazzés popzenei, színházi és mozirendezvényekkel várja a közönséget. A rendezvény keretében, a szerző jelenlétében mutatják be márciusban a SuperTex című regényt, mely … Tovább »

Ennyi zsidó él Magyarországon. A körülbelül 10 000 000-ból (tízmillióból) körülbelül 100 000 (százezer). Ettől az 1%-tól rettegne 99%? Ki ez a százezer, zseniálisnak kikiáltott ördögfattya, aki romlásba bír dönteni egy ezeréves országot? Mert akkor ezt a kisebbséget magasabb … Tovább »

Forrás: Hetek 2008. február 8. / Fekete János Fekete János író készülő kötetének (Anzikszkártyák egy kéretlen társasutazásról) egy-egy részletét ismerheti meg az olvasó, melyek a szerző családjának holokauszt-történetét dolgozzák fel naplószerűen. Fuldokló felszabadulás … Tovább »

Ennyi zsidó él Magyarországon. A körülbelül 10. 000. 000-ból (tízmillióból) körülbelül 100. 000 (százezer). Ettől az 1 %-tól rettegne 99 %? Ki ez a százezer, zseniálisnak kikiáltott ördögfattya, aki romlásba bír dönteni egy ezeréves országot? Mert akkor ezt a kisebbséget magasabbrendű lényeknek kellene tartaniuk. Ki állítja a zsidókról ezt a szamárságot? Pedig a zsidózó tüntetők tudtukon és akaratukon kívül mindezzel a zsidóságot magasztalják, emelik maguk fölé.

A zsidó lobbi Amerikában Forrás: Hetek 2007. december 29. / Peremiczky Szilvia Az áltudományos tévképzetek lehetnek szórakoztatóak is, de máskor emberek életébe kerülhetnek. Veszélyessé akkor válik egy ilyen nézet, amikor jó hírű tudósok és gátlástalan politikusok kezdik hirdetni. … Tovább »

Forrás: 168 óra 2007. december 29. / E. Fehér Pál Ljudmila Ulickaja a magyar olvasók körében is népszerű. Az orosz írónő új, Daniel Stein, a tolmács című félig-meddig dokumentumregényének lengyelországi német zsidó a hőse, aki előbb a Gestapónál szolgál, hogy embereket mentsen, … Tovább »

Forrás: 168 Óra 2007. december 23. Amikor utoljára járt nálunk fehér ruhában, fodros szoknyácskában, a sötét hajába fehér művirág volt tűzve. Mondták a szüleim, hogy egyedül fog elrepülni messzire, a nyakába táblát akasztanak, arra lesz ráírva a neve, és hogy hová is kell őt … Tovább »

Forrás: Népszava 2007. október 13. Nyomban a felszabadulás után a 200/1945. M.E. számú rendeletben, annak 10. §-ában a Magyar Állam vállalta, hogy “Budapest székesfővárosnak a polgári közigazgatásba való bevonásától számított harminc napon belül rendezi a kormány a zsidó vagyonok … Tovább »

2007. augusztus 20. Amikor tavaly ilyenkor emberpróbáló dugóban és tikkasztó hőségben Woody Allen forgatására araszoltunk a buszon a tengerpart felé Londonból, nem gondoltam, hogy a végtermékkel majd az idei velencei filmfesztiválon fogok találkozni. Átkocogtunk néhány álmos-bájos … Tovább »

2007. augusztus 9. Azt mondja, a magyar politika olyan, mint a magyar ember: ha veszít, rettenetes pánik, hisztéria tör ki rajta, összevissza beszél badarságokat. A Popper Péterrel készült beszélgetés első részét most, a másodikat jövő heti számunkban olvashatják.       … Tovább »

Popper Péter / 2007. július 2. 1992 és 1995 között Izraelben voltam vendégprofesszor. Annyi magyar művész és tudós élt egy ideig külföldön, eszembe se jutott, hogy vannak, akiknek a szemében ez hazaárulás. Ott-tartózkodásom alatt írtam a Kelet Népébe egy rövid tanulmányt a hazáról. … Tovább »

Gadó János / 2007. június A Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség éves közgyűlésén az elnök és a vezetőség – az alapszabállyal ellentétesen – 2 évre meghosszabbította saját mandátumát. Egy évi többszázmilliós költségvetéssel működő felekezet vezetőségét … Tovább »

Arnon Grunberg / 2007. május Az Ünnepi Könyvhét első napján Magyarországra látogat Arnon Grunberg. Ő ma a legismertebb holland író: kétszer nyerte el hazájában a legjobb első könyv díját – másodszor álnéven. 33 éves, New Yorkban él. Publikációi, kritikái az amerikai, a holland … Tovább »

Peut-etre a cause des ombres sur son visage, il avait l’air de rire. (Camus)

(Harminc perccel a háború előtt)

regényrészlet

Peut-être à cause des ombres sur son visage, il avait l’air de rire.
(Camus)

Van egy kedvenc orvosom.
Nincs semmi bajom az orvosokkal, igazán kedvesek.
De a kedvencem, az más.
Leül mellém az ágyra, mesél nekem, megsimogatja … Tovább »

STANDEISKY ÉVA
A tagadott, a kibukó és az álcázott előítéletesség
Ötvenhatosok az antiszemitizmusról

Az előítéletesség és a történelmi fordulópontok kö­zött nincs közvetlen összefüggés. Legfeljebb annyiban, hogy a nyilvánosság­nak teret adó demokráciában gyakrab­ban … Tovább »