A fiatalokból álló, zsidó kulturális rendezvényeket szervező Marom
Egyesület idén harmadik alkalommal rendezte meg multikulturális
fesztiválját augusztus 4 és 6 között a Bánki-tónál.
 

A norvég merénylő 1516 oldalas manifesztumtumában szereplő ideológiák is
rámutattak arra, hogy az elmúlt időszakban a gazdasági válság hatására
egyaránt megerősödő kelet-európai és nyugati radikális pártok között
milyen jelentős eltérések vannak. Nyugaton a radikálisoknak törést
jelentett a második világháború, és a jobboldali radikalizmus új utakat
keresett önmaga meghatározásához, addig Közép-Európában a rendszerváltás
után ezek a mozgalmak a harmincas-negyvenes évek retorikájához és
szimbólumrendszeréhez nyúlnak vissza.

Új kuratórium (és felügyelőbizottság) áll a Magyarországi Zsidó Örökség
Közalapítvány (Mazsök élén) – legkésőbb ez év szeptemberétől. A
kétharmad részben kicserélődött testület a honi zsidó politikában
felborult erőviszonyokról tanúskodik.

Nagy vitát keltő törvényjavaslat kerül hétfőn Izraelben a kneszet elé:
jobboldali képviselők azt indítványozzák, hogy büntetendő legyen a
megszállt területeken létesült zsidó telepek bojkottálása – közölték
parlamenti források.
 

A hajdani Rabbiképző Intézetet két legenda övezi. A legenda itt nem valótlanságot jelent, hanem olyan tényeket, amelyek eredeti közegükből kiléptek és az új körülmények között egészen más jelentést vettek föl.

A hajdani Rabbiképző Intézetet két legenda övezi. A legenda itt nem
valótlanságot jelent, hanem olyan tényeket, amelyek eredeti közegükből
kiléptek és az új körülmények között egészen más jelentést vettek föl.
 

“A németek hajlamosak saját bűntudatukat exportálni Kelet-Európába” –
mondja Schöpflin György fideszes európai parlamenti képviselő az uniós
elnökség alatt a magyar kormányt ért bírálatokról. A
politológus-politikus ugyanakkor elismeri, a kabinet egyes döntéseivel
kapcsolatban jogos lehet a kritika, és beszél arról is, pótcselekvés-e a
Budapesten megalakuló Tom Lantos Intézet.

Jövő héten indul útjára  az Izrael által fenntartott gázai blokád
megtörésére készülő hajóflottilla – közölte pénteken a nemzetközi konvoj
szóvivője. A bejelentés azt követően történt, hogy a szervezők a
többszöri késedelemért izraeli szabotázsakciókat tettek felelőssé.  A
tervek szerint tucatnyi segélyhajó indul útnak, a fedélzetén csaknem
ötszáz, különböző állampolgárságú önkéntessel a mediterrán térség,
mindenekelőtt Görögország kikötőiből.

Sand könyve nem csak Izraelben váltott ki heves reakciókat. Ezek
csillapodásának kivárására vezethető vissza a megkésett német kiadás,
mint visszafogott, óvatos reakció.
 

Az emberiség történelmének egyik legszégyenletesebb eseménye kapcsán
tartottak megemlékezést a múlt hét végén a holokauszt salgótarjáni és
környékbeli áldozatairól.

Jártam már a Teleki téren, jártam már más súlban is itt – igaz, csak
képzeletben. Keleti pályaudvar, végállomás című regényemben a
Karpfenstein utca egyik haszid imaházát írtam meg, a belzi rabbi
követőjével: milyen is lehetett e világ a Rajk-per idején.

Olvasónk írta: Miért is fontos egy keresztény gyökerekkel rendelkező, ám attól
eltávolodó és a zsidó vallásban és izraelita hagyományban új forrást
találó embernek a zsidó hagyomány? Mert példát adhat a vidéki közösségeknek az a
hagyománytisztelet, amellyel a zsidóság a halottaihoz viszonyul.

A rengeteg lapozgatnivaló újdonság, bemutató, felolvasás
és dedikálás mellett idén sem maradnak el a szórakoztató zenei és családi
események, valamint a szombatra időzített éjszakai hacacáré, a számtalan
rendhagyó programmal kecsegtető Könyvek Éjszakája.

A cionizmus
prófétájának nevezett Moses Hess 1862-ben adta közre Róma és Jeruzsálem – Az
utolsó nemzeti kérdés című írását. A kötet első teljes magyar kiadását
mutatta be az Izraeli Kulturális Intézetben a Múlt és Jövő Kiadó, a szöveget
gondozó Haraszti György és a művet méltató Heller Ágnes társaságában.

Löw Lipót Nem idegen közöttünk, mondhatjuk Raj Tamás, a néhai szegedi
rabbi könyvcímével, nem idegen, hanem elfeledett. Pedig a mai szegedi
számára sem becsülhető túl az, amit hivatásából fakadóan hitsorsosaiért –
s egyben értünk, szegediekért és magyarokért tett.

“A 90-es évek közepe táján már tehetős ember voltam, s elkezdtem keresni,
hogy ebből mit és hogyan lehetne visszaadni. Ezidőtájt már úgy láttam,
hogy a cigánykérdés a legfájdalmasabb probléma. “

A BZSH után
a május 15-i Mazsihisz tisztújítást is vélhetően választási
szabályszegés tarkította, ugyanis az összes, és nem az érvényes
szavazatok 50%-át kellett volna Feldmájer Péternek megszereznie a
Mazsihisz Választási Szabályzata V/20-as pontjának kézenfekvő olvasata
szerint ahhoz, hogy elnökké válasszák a választás első fordulójában.

„Kisebbség és többség között” címmel rendezett magyar-izraeli történészkonferenciát a Balassi Intézet. A gellérthegyi intézmény könyvtárában magyar, zsidó és magyar zsidó történészek cseréltek eszmét az emigrációban, diaszpórában élő közösségekről, a magyar és a zsidó diaszpórák közötti hasonlóságokról és különbségekről.

Zsidó fiatalok egy csoportja kerekasztal beszélgetést szervez a
hitközségi választások kapcsán Síp utcai élő kapcsolással, helyszíni
szavazással, amin minden hallgató leadhatja voksát, az elnök és az
ügyvezető személyét illetően. Akik biztos ott lesznek: Vári György
(Magyar Narancs), Gadó János (Szombat), Radvánszki Gábor (Szim Salom
Progresszív Zsidó Hitközség), Polyák Ágoston (rabbijelölt), Heisler
András (ex-Mazsihisz elnök, ex BZSH-elnökjelölt), Vajda Károly (NYME)
 

A falusi zsidók kiszántásával megürült hely betöltésének végzetes
történetéből, cigányok és zsidók eltérő szerepéből, s kitaszíttatásuk
eltérő okaiból eredő tanulságok levonását nem lehet megspórolni. A
magyar falu (vidék) pusztulásának ugyanis, amelynek szimptomáival most
szembesülünk, itt van az igazi gyökere – állítja Kőbányai János.