A világ egyik legnagyobb zsidó múzeuma nyílt meg Moszkvában.

tudományos kutatásomhoz, amelynek célja, hogy a huszadik századot, különösen annak első felét egy új perspektívából mutassa be.Amennyiben kéziratos naplóról tudomásuk van, avagy saját tulajdonukban van ilyen napló, kérem, hogy segítsék kutatásomat és értesítsenek a következő … Tovább »

Október 22-én startol az Izraelből indult, Amerikában is nagy sikert aratott Terápia című tévésorozat.

A honvágy idézetei
Egy vágy történetéről, a száműzöttség fájdalmáról szól Peremiczky Szilvia könyve, melyben Jeruzsálem mint a zsidóság számára közös kód szerepét vizsgálja az irodalomtörténész és hebraista szerző. Jeruzsálemre kultúrák rétegei rakódnak, más okból … Tovább »

Százöt éves lenne Hajnal Anna

„Csak az számít, hogy a történetek elhangozzanak és az emberek odafigyeljenek rájuk.”
(Kate Moira Ryan)

Három könyv. Három zsidó nõi sorstörténet; egy tizenhárom éves kislány, egy elfeledett író, aki rejtélyes körülmények között a zajló Dunába veszett, és egy pszichiáter, … Tovább »

Konferencia és fórum

A budapesti izraeli nagykövet szerint a terrorizmus ma is valós és állandó veszélyt jelent.

Huszadik századi traumáink

Magyar-zsidó diáknak lenni Katalóniában

Nem a helyiek hívták Ceglédre a gárdát, hanem a Jobbik figyelt fel cigányok és nem cigányok között erősödő feszültségre.

Továbbra sem találják a Rohoncnál legyilkolt magyar zsidó munkaszolgálatosok tömegsírját,

A francia elnök bocsánatot kért a deportálásokért

Hétfői hatállyal kilép a Jobbikból Szegedi Csanád, de valószínűleg nem adja vissza európai parlamenti képviselői mandátumát.

„Magyarországot kísérti a kínzó múltja” alcímmel jelent meg a The Economist budapesti tudósítása.

Szervezetünk, a Drór habonim – a szabadság építői – három villát foglalt el a Korondi utcában. A középsőben laktunk mi harmincan, nyolc-kilenc éves fiúk. A másik kettőben volt a vezetők lakása és a konyha. A megérkezésünk utáni reggelen felvontuk a Dávid-csillagos lobogót, … Tovább »

Előkészületek a budapesti zsidók deportálására, 1944. május–október

Szombat, a 21. század magyar-zsidó folyóirata
Magyar emlékezet? Zsidó emlékezet? Magyar-zsidó emlékezet? Van vagy nincs Magyarországon emlékezetközösség? Hogyan közelíthetők egymáshoz a 20. század traumáit hordozó közösségek, melyek más-más élményekre emlékeznek és a másik … Tovább »

A regény egy csodálatos klezmerhegedű „élő” vándorlását, történetét és sorsát beszéli el a XX. századi Magyarországon és a világon. A hegedű a történet kezdetén néma. Ettől maga a hegedű „szenved” a legjobban, hiszen ez a hangszer érez, sőt lelke van. Hangja azonban – legalábbis ekkor – nincsen.

Hosszú jogi procedúra után vette át az új kuratórium a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (Mazsök) vezetését. Erről, valamint egyes nyilatkozatairól kérdeztük Szabó Györgyöt, a kuratórium elnökét.