Az új Mazsihisz vezetés erős felhatalmazást kapott: Heisler Andrást kétharmados többséggel választotta meg a képviselő-testület. Újraválasztása, reméljük, cezúrát jelent és immár nincs visszaút a korábbi, sok tisztázatlan ügyet maga után hagyó zoltaista vezetéshez, sem személyekben, sem szellemiségben.

Nemes Jeles Lászlóval beszélget Szántó T. Gábor

Trianon helye a magyar társadalmi emlékezetben

Heller Ágnes: Olvasónapló 2014–2015 (részletek)

(2014. augusztus)

Az a könyv, melyet véletlenül éppen a szerződések megkötésekor olvastam, jól illett nosztalgiámhoz. Régi időket elevenít fel, bár nem a régmúltból, hanem a közelmúltból, egy korból, melyre – még … Tovább »

Trianon helye a magyar társadalmi emlékezetben

Szabó Magda születésének centenáriumán életművére, pályaképére és némely, vészkorszakot és zsidóságot érintő motívumára emlékezünk.

Ismét a Kazinczy utcába költözik Magyarország legnagyobb közösségi fesztiválja: a VIII. Judafest Utcafesztivál koncertekkel, kulturális, gasztronómiai és gyerekprogramokkal várja a látogatókat június 7-én, vasárnap.

56. Nemzetközi Képzőművészeti Biennále

Az 1941-es galíciai deportálás és a Kamenyec Podolszk-i tömegmészárlás

Kötelező tárgyként tanulnak a holokausztról a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) hallgatói szeptembertől – jelentette be Szuromi Szabolcs, az egyetem rektora kedden Budapesten.

1944 augusztusában a lengyel ellenállás tagjai az auschwitzi táborba csempésznek egy fényképezőgépet. A gép Alexhez, a zsidóként elhurcolt görög Sonderkommandóshoz kerül. Alexnek az V. krematóriumból készített felvételei közül négy maradt fenn (vagy csak négyet készített, nem tudni). A négy felvétel talán egy szekvencia, talán nem – a negatívok eltűntek, így a sorrend utólag nem rekonstruálható. 

Józsefváros (és egy-két pesti kerület) zsidó népessége a 20. század közepéig

Részlet egy készülő regényből

Szabadság?! – Szabadságértelmezések szabadon egy éjszakán át

Több száz civil szervezet, alapítvány és magánszemély nyert összesen 1.8 milliárd forint kormányzati támogatást a Civil Alaptól a magyar holokauszt emlékév alkalmából kiírt pályázaton tavaly. A nagyobb összeget elnyert pályázatok közül néztünk meg közelebbről tízet. Közülük egy visszaadta a támogatást, négyen halasztást kértek, egy projekt gazdáját pedig nem sikerült elérnünk. Öt pályázó viszont, saját beszámolója szerint, megvalósította vállalását. Közülük hármat (egy honlapot, egy komplex drámapedagógiai workshopot és egy folyóiratot) bárki megtekinthet.

A tavalyi balhék után kijöttek az új kísérleti törikönyvek, melyek éppen a legérzékenyebb és legvitatottabb korszakokkal foglalkoznak. Zsidó tanácsköztársaság, népi-urbánus vita, demokratikus ellenzék helyett nyilasok: megnéztük, mit tanítanak mostantól Trianonról, a Horthy-korszakról és a holokausztról.

Váratlan, kétharmados arányban nyert a Mazsihisz rendes tisztújításán Heisler András, akinek megbízatása négy évre szól. Részletes tudósítás.

Mindig sejtettem, hogy valami másra is utal az a szociológiainak képzelt ideológiai kategória, amelyet úgy emlegettek egyes határon túli magyarsággal foglalkozó budapesti kutatók, hogy az erdélyi zsidóság egy “kisebbség kisebbsége” lenne.

Nicolas Roth (Róth Miklós) visszaemlékezése Tizenhat évesen Auschwitzban címmel jelent meg. A kiváló memóriával megáldott, ma is Párizsban élő szerző már a világháború befejeződése után jegyzeteket készített az iszonyatos megpróbáltatásról, amin keresztülment, de csak fél évszázaddal később írta meg az emlékeit. Bepillantást nyújt a tábor mindennapjaiba, megörökíti a „munkával történő megsemmisítés” borzalmas mechanizmusát. Pontos, eddig csak töredékesen ismert képet rajzol Auschwitz belső, emberi viszonyairól. A könyv Pelle János fordításában, a Debreceni Zsidó Hitközség és a Merkava Kiadó gondozásában jelent meg.

Elnököt választ a Mazsihisz május 10-én. A három felmerül jelölt közül, bárhonnan nézzük is, Heisler András tűnik a legalkalmasabbnak, hogy megjelenítse a zsidó közösség egészének érdekképviseletét. Elmondjuk, miért.