A történet főhőse Giorgio, a negyvenes éveit taposó, munkájába belefáradt szobapincér. Körülötte sorra tűnnek fel közvetlen munkatársai: a tolvaj felszolgálók, a cselédsorba taszított szobalányok, a homofób, antiszemita szakácsok, a hazai munkaerőt mélyen lenéző nyugati management, és a hotel vonzáskörének járulékos elemei: a prostituáltak és futtatóik.

„Nem lehetséges az Édenkert olyan átrendezése, ahol a kígyó nem jelenik meg benne”[1]

Saul Friedländer holokauszt-története az elmúlt évtizedek egyik leggyakrabban hivatkozott, legrészletesebben elemzett és legtöbbet méltatott szintézise. A holokauszt hatalmas és szerteágazó szakirodalmának szerény a magyarországi recepciója és kontextusában különösen üdvözlendő, hogy a kortárs történetírás e kétkötetes klasszikusa legalább az Orna Kenan által lerövidített változatában immár magyar fordításban is olvasható. E monumentális mű megközelítésmódját (a holokauszt integrált története), narratív technikáit (egyidejűségek és léptékváltások) és ambícióit (az értetlenség, sőt kifejezetten a döbbenet fenntartása) tekintve is jelentős újdonságokat hordoz. Megítélésem szerint eközben középutas értelmezői ajánlattal szolgál.

Beszélgetés Vári Évával az Aranytó bemutatójáról

Az egyszázalékos adófelajánlások piacát a zsidó közösségben továbbra is a Mazsihisz uralja, közel négyötödös arányban.

Az egyszázalékos adófelajánlások előzetes adatainak tükrében már első ránézésre is levonhatjuk a következtetést, hogy valamiféle, a közbeszédben gyakran hangoztatott zsidó reneszánsz valóban kibontakozni látszik, bármit jelentsen is ez. A felajánlók száma viszonylag dinamikusan nőtt a tavalyi évhez képest több, mint 5%-kal, ami 452 fős bővülést jelent. A grafikonon jól látható, hogy a hosszabb távú trend is egyértelműen felfelé ível, 7 év alatt több, mint harmadával nőtt azok száma, akik valamelyik zsidó hitközségnek ajánlották fel adójuk 1%-át. Ha ez így megy tovább, nincs kizárva, hogy 1-2 éven belül áttörjük a lélektani tízezres határt is.

Vas István manapság az elfeledett írók népes táborába tartozik, szinte már a bölcsészek sem olvassák. Pedig egy nehéz korszak szemtanúja és krónikása volt, aki letehetetlenül izgalmas emlékiratokban írta meg tapasztalatait és elemzését. Most itt az alkalom, hogy emlékezzünk rá: ma 105 éve született.

Konferencia és kiállítás 2015. szeptember 18-án

Rabbik köszöntik a zsidó újévet a Szombatnak küldött írásaikban. 2. 

Ezúttal Asher G. Ehrenfeld és Róna Tamás írásait olvashatják.

Asher G. Ehrenfeld: Fellépni az első lépcsőfokra

Az Új Év nemcsak egy dátum a naptárban, hanem egy olyan nap, amelyen elhatározzuk, … Tovább »

Bacher Vilmos emlékezete

Mini-konferencia az Iráni atom-megállapodásról.

A Teleki téren és környékén a háború előtt legalább ötven kisebb nagyobb stibl működött: ez a jiddis szó, „szobácska”, imádkozásra szolgáló helyiséget jelöl.

„Emlékezetem szerint még sosem fakadtam sírva egy olvasmányon.” Heller Ágnes Nyíri János Madárország című regényéről vezet szemináriumot szeptember 1-én 18.00-kor a Szombat folyóirat Trauma és utóhatás – a vészkorszak és a másodgeneráció irodalma című sorozatában. Cikkünkben a regényről ír.

A Szombat áprilisi számában körkérdést intéztünk a magyar zsidó közélet néhány szereplőjéhez illetve jó ismerőjéhez arról, honnan hová jutott a magyar zsidóság 25 év alatt.

Az Izraeli Régészeti Hatóság (Israel Antiquities Authority, IAA) jelentése szerint radaros feltérképezéssel sikerült megtalálni a kelet-európai zsidóság egykori központjának maradványait egy iskolaépület alatt Vilniusban.

Angolul és franciául migrants, németül migranten, magyarul – újabban – migránsok. Héberül misztanenim (beszivárgók). Minden nyelven többes számban, mert többen vannak, sőt, sokan. Nagyon sokan. És egyre többen lesznek.

Európa minden újságja, rádiója, televíziója foglalkozik … Tovább »

Frigyesi Niran Judit zenetörténésszel, íróval beszélget Várnai Pál

Dr. Lőwy Adolf, Marcali utolsó főrabbija

Mily bőséges a Te jóságod, amit fenntartasz a Téged félőknek (Zsolt. 31, 20)

Interjú az új országos főrabbival, Frölich Róberttel.

Budapest és a tragédia előszele