„a mocskos sorok az ’Avraham Bogatir hét napja’ szellemiségét tükrözik.” (Részlet egy olvasói levélből)

A SZERKESZTŐ ÍRNI KÉSZÜLŐDIK tárgyáról, utánanéz adatainak, pontosan mikor kell megjelenjék a cikk, majd beüt a mennykő, a tervezett időpont előtt két lapszámmal, … Tovább »

AKI A ZSIDÓ KÖZÖSSÉG tagjának tartja magát, valószínűleg úgy érzi, hogy joggal mondhatja egy háború után született, felelősen gondolkodó nem zsi­dó magyarnak: az illető számadással tartozik azért, ami ebben az országban 1944-ben történt a zsidókkal. Nem személyes felelőssége … Tovább »

A húszas évek közepén a kommunista mozgalomban a következő anekdota járta:

Miért halasztották el a Komintern negyedik kongresszusát?
Várták azt a pesti zsidót, aki az afrikai négere­ket képviseli…

Mint minden anekdota, a fenti is az igazság bizo­nyos elemeit tartalmazza. … Tovább »

Interjú Korn Józseffel, a Budapesti Zsidó Hitközség új elnökével

Választás után

Három – korábban esélyesnek mondott – buda­pesti hitközségi elnökjelölt. Az egyikből elnök lett, és interjút adott, a másik nem tartotta idősze­rűnek nyilatkozni, a harmadik írásban válaszolt, … Tovább »

Többszöri hosszan tartó, lelkes, ütemes taps

A NYITÓ IMÁBAN Markovits Zsolt rabbi a többi kö­zött a következőkkel fordult a Világ Királyához: A mai nap fordulópont számunkra. Imádkozunk Hoz­zád és kérünk Téged, adjál nekünk jó gondolatot… A mi döntésünk ma négy évre … Tovább »

Beszámoló a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) 1995. évi tisztújító képviselő-testületi üléséről

Előzmények

A KÖZGYŰLÉS TÉTJE JELENTŐS VOLT, miután a vallásos zsidóság 90 százalékát képviselő budapesti szervezet élén elnökcsere volt esedékes, a kilencve­nedik … Tovább »

Egyenlőség, 1895. április 19.

Istentisztelet utczán és udvaron

Az út az új templomhoz egy iskolán keresztül vezet, melyre még csak a telek és az építési terv van meg. A programm tudvalevőleg ez: A pesti izraelita hit­község fölépíti elébb 3-emeletes isko­láját a Kertész … Tovább »

Egy mítosz halála: az állam megszületésének valós története

Az alább közölt Newsweek-cikk precedens értékű – véli az utána közölt írás szerzője, mert az Izraellel kapcsolatos torzító szemléletnek több rétege is felfe­dezhető benne. Ennek illuszt­rálására bocsátjuk … Tovább »

Az Alkotmánybíróság 1995 februárjában állást foglalt az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvényről, amelyet a zsidó szervezetek és személyek is támadtak a törvény szövegében vélt vagy valós sérel­mekért. … Tovább »

(Kecskeméti Ármin: A zsidó irodalom története I-II. Bevezető tanulmány és bibliográfia: Borsányi Ferenc, Bethlen Gábor Könyvkiadó 1994. I-XLVIII. + 334 + 334 oldal, 792 Ft)

HA NEM VOLNA FRIVOL a kifejezés ennek a könyvnek kapcsán, azt mondhatnánk: igazi csemege. A tudós rabbi átfogó … Tovább »

Egyenlőség, 1895. március 8.

Modern evangélisták

Miként a színaranynak is csak akkor hiszik el arany voltát, ha arany jelzéssel van ellátva, úgy az erények is csak akkor válnak teljes értékűekké, ha a keresztény jelzéssel jönnek forgalomba. Mit ér a zsidók jóté­konysága, … Tovább »

A hazai cionizmus

A MAGYAR ZSIDÓK még a recepció öröm­mámorában úsztak, midőn megjelent Bécsben egy könyv. A címe már maga bizarr: Der Judenstaat, A zsidó állam. Miféle állam, és miféle zsidók csinálják? Weisz Ignác, a brassói hitközség elnöke írja 1894-ben, védekeztében … Tovább »

Minden egykori munkaszolgálatos kérhet kárpótlást

Az Alkotmánybíróság február 6-án ki­hirdetett határozatában alkotmányelle­nesnek minősítette az életüktől és szabadságuktól politikai okból jog­talanul megfosztottak kárpótlásáról szóló törvény több rendelkezését. … Tovább »

Kertész Péterrel, a MAZSIHISZ szóvivőjével beszélget Szántó T. Gábor

A Magyar Hírlap főmunkatársa az elmúlt év elején szerződött a hitközséggel, hogy szóvivőként segíti a szervezet működését. Megbízatása első esztendejének tapasztalatairól kérdeztük.

Hogyan lettél … Tovább »

(Piotr Szewc: Pusztulás. JAK – Jelen­kor műfordítói füzetek, Budapest-Pécs 1994., 105 oldal. Ára: 220 Ft)

AZ UTÓBBI IDŐK legcsodála­tosabb olvasmánya számomra ez a vékonyka, alig százoldalas kis könyv volt, Piotr Szewc egyetlen, nyomtatásban megjelent regénye. A lengyel kritikusok … Tovább »

(Felleg György: Ön is már rácsok mögött van? Szerzői kiadás, 1993. Tel-Aviv, 255 oldal, ár nélkül)

KÖLTŐTŐL prózakötetet olvas­ni mindig izgalmas élmény, mert egy másik műfaj ta­pasztalatainak beszűrődése általában bővíti, megsokszorozza a rögzített ér­zelmek és benyomások … Tovább »

Negyven festő Izraelből. Azaz, közvetve, Zágrábból, mert ugyanaz az anyag, amely a Zsidó Közösségi Ház galériájában volt látható, előzőleg a horvát-izraeli diplomáciai kapcsolatok egyik első jele volt a déli szomszédoknál. Az ottani ünnepélyes köszöntő gondolatait idézem: … Tovább »

Elképzelni sem tudtam volna, hogy ez az ember mégiscsak táplálkozik. Beto vézna alakja annyi­ra anyagtalannak tűnt, hogy úgy éreztem, ha meg akarnám érinteni, kezem keresztülhatolna testén, s ujjaim csak a lelke rezdüléseit tapintanák ki. Mintha ez a gótikus szobrokra emlékeztető, … Tovább »

II. VILÁGHÁBORÚ BEFEJEZÉSÉT követően, a holocaust kitudódását Izraelben először döbbent hall­gatás követte: a megilletődés és a szégyen valamiféle keveréke. Az idősebbek lelkiismeret-furdalást és vétkességet éreztek, hogy semmit sem tettek azért, hogy a tragédiát megelőzzék, … Tovább »

Válaszol Simonyi Péter, a MAZSIKE ügyvezető elnöke

– Milyen eredményekről tud beszámolni?

– Az 1988-89-es fellendülést kö­vető „hullámvölgyet” tekintve az a tény, hogy a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület létezik, már eredmény. Si­kernek érzem az orosz alijában való … Tovább »