Összesen 56 találat (1 - 20) : Litván György.
Az emlékezet segít rendezni a múltat, feleleveníteni a hagyományokat, és ezáltal megerősít a jelenben, megkönnyíti az eligazodást a hétköznapokban. Az életben ad egyfajta folytonosságot, és így kiszámíthatóságot, biztonságot is. Erre különösen nagy szükségünk van felgyorsult … Tovább »
A mélyen katolikus Mexikóban fontosak a hagyományok és a családi gyökerek. Vezető politikusai büszkék katolikus spanyol őseikre. Így például López Portillo egykori elnök gyakran hivatkozott 18. századi spanyol felfedező ősére, José María Narváez-re.
Az országnak női elnöke … Tovább »
A vilnai gettó könyvtára
Csaknem két évtizede, hogy a Madách Színház társulatának előadásában, Mácsai Pál rendezésében, átéltem Joshua Sobol dokumentumjátékát, a Gettót. Szerencsés voltam, mert második lehetőséget is kaptam, 2014-ben, amikor Omri Nitzan, a Cameri Színház … Tovább »
A fenti címmel közölt átfogó riportot a Sorsok Háza eddigi történetéről a Washington Post.
Orbán Viktor azt reméli – írja a Népszava -, hogy egy rabbi megmentheti az átszámítva 23 millió dollárért megépített, ám vitatott Sorsok Házát. A 3 éve elkészült létesítmény … Tovább »
Operaművészeti Oscar-díjat nyert Kurtág György első, Fin de Partie című operájának milánói ősbemutatója a legjobb világpremier kategóriában.
Az International Opera Awards hétfő esti londoni gáláján, a Sadler’s Wells Színházban adták a rangos elismeréseket 18 kategóriában, … Tovább »
A magyar zsidóság 1918-1919-es története elválaszthatatlan attól, ami előtte történt. Az őszirózsás forradalmat megelőzte az összeomlás – minden tekintetben felfordulás volt jellemző. Nagy erők forrongtak a háborús Magyarország felszíne alatt, óriási társadalmi változások … Tovább »
Zsidókérdés 1917 – “Zsidókérdés” 2017
Száz éve, 1917-ben jelent meg a nevezetes zsidókérdés vita a Huszadik Század című folyóirat hasábjain. Ebből az alkalomból a Szombat az alábbi körkérdést intézte a magyar szellemi élet több mint hatvan képviselőjéhez.
Száz … Tovább »
Zsidókérdés 1917 – “Zsidókérdés” 2017
Száz éve, 1917-ben jelent meg a nevezetes zsidókérdés vita a Huszadik Század című folyóirat hasábjain. Ebből az alkalomból a Szombat az alábbi körkérdést intézte a magyar szellemi élet több mint hatvan képviselőjéhez.
Száz … Tovább »
A vészkorszakot és a rendszerváltást követő átrendeződések. (A cikk I. részét ide kattintva olvashatják.)
A vészkorszak pusztítását követően 1950-ben az állam egységesítette az összes magyarországi zsidó hitközséget, és a korábbi irányzati hovatartozás figyelembevétele … Tovább »
Elhunyt Bojtár Endre irodalomtörténész, a Baltikum irodalmának szakértője (1940-2018). Élete utolsó szakaszában nagyon készült rá, hogy Zsolt Bélát, a két világháború közötti magyar irodalom és magyar zsidó irodalom 1949-ben elhunyt izgalmas alakját, legendás politikai újságíróját, … Tovább »
A psiszkei iskola.
Egyszer régen, amikor még voltak zsidók Krakkóban, zsidók, akik nem féltek éjszaka álmodni, élt egyszer abban a városban egy Eizik nevezetű ember, Jekel fia.
Mit tudhatunk meg magunkról és magyarságunkról…
…az olasz zsidók számára.
Lázár György “Olivetti-a szocialista nagyiparos” című írásában meglepő mondat szerepel: “Pedig Olaszországban az antiszemitizmus szinte ismeretlen volt, békében élt a kicsiny zsidó közösség.”
Ez az állítás meglepő, mert a gettó (ghetto) maga … Tovább »
…az indulhat el a gyógyulás útján.
A háború előtt a negyvenezer pécsi polgárból mintegy négyezer volt zsidó.
Furcsán alakult Magyarország szereplése a Jeruzsálemben szervezett antiszemitizmus elleni konferencián.
Hazánkból tekintélyes számú küldött utazott az izraeli fővárosba: a magyar kormányt öt fő képviselte, a Mazsihiszt kettő, az (EMIH által gründolt) Tett és Védelem (TEV) alapítványt … Tovább »
A Kalligram kiadónál jelenik meg rövidesen Komoróczy Géza: A zsidók története Magyarországon című, két kötetes opus magnuma, mely a zsidók magyarországi történelmének közel ezer évét próbálja áttekinteni. A magyar társadalomban, a polgári nemzetben sok száz éve van félreismerhetetlen zsidó komponens. Ezt a kettősséget írja le a könyv: a zsidók nemzetköziségét és részüket a magyar társadalomban.
Téved, aki a tradíciótiszteletet és a modernizációt vagy-vagy viszonyban képzeli el; aki társadalomszervező elvként képes csak az egyiket, vagy csak a másikat elgondolni. Ami magyarországi viszonyaink között azt is jelenti, hogy talán a népi és az urbánus kifejezéseket is ideje volna kivonnunk aktuális szókészletünkből, és nyugodtan átadhatjuk őket az irodalomtörténetnek.
A cionizmus
prófétájának nevezett Moses Hess 1862-ben adta közre Róma és Jeruzsálem – Az
utolsó nemzeti kérdés című írását. A kötet első teljes magyar kiadását
mutatta be az Izraeli Kulturális Intézetben a Múlt és Jövő Kiadó, a szöveget
gondozó Haraszti György és a művet méltató Heller Ágnes társaságában.