A Schweitzer József-emlékdíj kuratóriuma 2018. február 19-i ülésén úgy határozott, hogy az emlékdíjat a 2018-as évben Xeravits Géza egyetemi tanárnak ítéli oda, aki másfél évtizedes kimagasló nemzetközi és magyar tudományos munkásságát az elmúlt két évben is számos … Tovább »

A Netflix Fauda c. izraeli sorozatát nézem. Mai és dögös. Ha akarjuk érteni a mai Közel-Kelet pőre és durva viszonyait, akkor kötelező olvasmány. Biztos lesz amerikai remake, ami majd rosszabb lesz, lásd mennyivel rosszabb a Homeland, mint alapmozija, a Hatufim.

A televíziós sorozatok … Tovább »

Mintegy 120 filmet vonultatott fel az elmúlt héten Hollandia jeles kulturális eseménye, a „Film by the Sea” nemzetközi filmfesztivál Vlissingenben, melyen az 1945 című magyar film kapta a fődíjat.

Az idén 19. alkalommal megrendezett seregszemle fókuszában a film és irodalom kapcsolata … Tovább »

 Ludwig Zamenhof, az eszperantó nyelv atyjának vívódásai a cionizmussal.

Napjainkban ismét lehet hallani az eszperantó politikai vonatkozásairól, elsősorban Soros György édesapjának eszperantista karrierje okán. Egyes, a mostani politikai hangulatba illeszkedő cikkek kiemelték … Tovább »

Olvasóink szíves figyelmébe ajánljuk a CEU Jewish Studies nemzetközi konferenciáját az orosz zsidóság emancipációjának 100., illetve az Osztrák-Magyar Monarchia zsidósága emancipációjának 150. évfordulója alkalmából. A konferencia munkanyelve angol.

Jewish Emancipations in … Tovább »

Gárdos Péter Hajnali láz című kötete nyerte el a 8. Prix d’Europe-díjat – közölte a Libri Könyvkiadó hétfőn az MTI-vel.

A nemzetközi elismerést francia, angol és német könyvtárak és médiatékák vezetőiből álló zsűri szavazatai alapján ítélik oda. Idén a második … Tovább »

Ma hatvan éve történt: 1957. március 3-án Tel-Avivban lelőtték Kasztner Rezsőt. Az 1944-ben Adolf Eichmannal tárgyaló, életről és halálról alkudozó magyar cionista vezető személye körül nem csitulnak a kedélyek. Egy új könyv szerint Kasztner igenis eladta a lelkét az ördögnek. … Tovább »

Szondi Lili, aki férjével, Szondi Lipóttal, a világhírű pszichológussal együtt a Kasztner vonaton menekült el Magyarországról, megírta visszaemlékezéseit bergen-belseni napjairól. A kézirat évtizedekig lappangott.

Interjú Hidas Judittal

Zsidó sztereotípiák és testreprezentáció Radnótiné Gyarmati Fanni naplójában

Debora Vogel lengyel zsidó írót kortársával és „levelezésükön keresztül” megélt szerelmével, Bruno Schulzcal egy időben, 1942-ben gyilkolták meg a lembergi gettóban.

 Csonka kötete Schulz életművének értelmezéséhez is elengedhetetlen. Ebből közlünk részleteket, … Tovább »

Kertész Imre régóta tartó, a nyilvánosság előtt is vállalt súlyos betegsége miatt kérdésesnek tűnt, egyáltalán részt tud-e majd venni az életművéről szóló beszélgetésen a Müpában. Kertész ugyan nem szólalt meg az esten, de megjelent, és ennek önmagában is súlya és jelentése van. Csendes ünnep lett a meghitt együttlét.

November 27-én, péntek este szülővárosában, Haifában győzte le a rák az 52 éves izraeli írót, Izrael egyik legsikeresebb kortárs szerzőjét. Gutfreund néhány éve a Budapesti Könyvfesztivál vendége volt izraeli írótársaival, mi is interjúztunk vele A mi holokausztunk magyar megjelenése kapcsán.

Mesterségesen létrehozott emberszerű lényekkel szinte valamennyi kultúrában találkozunk. Ezek közül talán a legismertebb és legnagyobb hatású a zsidó gólem legenda. A magyar értelmező szótár szerint a gólem a középkori prágai zsidó misztikában életre keltett óriási agyagszobrot jelöli. Noha a prágai gólem valóban a legismertebb, a történet jóval távolabbra nyúlik vissza.

Megfenyegették Olga Tokarczuk lengyel írónőt – adta hírül a scotsman.com. 

Hogy jelent meg zsidó téma, karakter, vagy karakterek a művében? Miért tartotta fontosnak a témát, vagy, hogy zsidó karaktert szerepeltessen? Milyen szerepet töltenek be könyveiben e karakterek, ha a téma nem közvetlenül érinti a zsidóságot, mi a dramaturgiai jelentősége figurájuknak, illetve zsidóságuknak a művekben? Miben látja e figurák sajátosságait, és hogyan próbálta érzékeltetni? – kérdeztünk írókat.

Faludy György Pokolbéli víg napjaim című remek önéletrajzában azokról a kapcsolatairól számol be, amelyek említésre méltó módon befolyásolták kalandos életét.

Mások emlékeit nem lehet megcáfolni, még ha tartalmuk megfelelését az állítólagos tényeknek kétségbe vonhatjuk is. Hogy rosszul emlékezett, arra csak az emlékező maga döbbenhet rá, ha valami – Tengelyi László nyomán ezt nevezem sorseseménynek – belátni kényszeríti, hogy rosszul emlékezett. – Vajda Mihály 2flekken.

A Jelenkor márciusi számát a lap által rendezett, Az emlékezés feladata című konferencián elhangzott beszélgetés részletével ajánljuk. Németh Gábort, Szántó T. Gábort és Ungváry Rudolfot György Péter kérdezte.