Összesen 18,649 találat (18401 - 18420) : L. A..
DE JÓ VOLNA, ha élne Bibó István, ha lenne valaki, aki olyan jól lát, olyan világosan fogalmaz, olyan boncnoki hozzáértéssel elemez és olyan makulátlan erkölcsi tekintéllyel tudna szólni, miként ő tudott. Általában és századunk roncsoló kórjáról, az antiszemitizmusról. Hogy … Tovább »
Megalakult a Habonim-Dror magyarországi szervezete
(Tudósítónktól.)
Csak az ünnepségre eljött szülő, nagyszülő, amikor maga járta bakfisként, kamaszként a körtáncot, látott Budapesten együtt ennyi tinédzsert, mint ahányan összegyűltek a Goldmark Teremben, hogy 41 év betiltása … Tovább »
A riport címe nemcsak jelzője, hanem annak héber megfelelője, a Mszoret Ávot hivatalos neve is a Wesselényi utcai iskolának. A Pesti Izraelita Hitközség egykori polgárijában, a majd négy évtizeden át állami szakmunkásképző falai között ismét felhangzik naponta többször: Boruh … Tovább »
Kérdésükre sajnos nem tudok válaszolni, mert nem hiszek benne, hogy valamit is tehetnénk – sem mi magunk, sem azok a nem zsidók, akiknek ez épp olyan fontos, mint nekünk, zsidóknak. Tudom, hogy lesznek olyanok, akik ezért a kijelentésemért apatikusnak, túlzottan reménytelennek vagy … Tovább »
A RENDSZERVÁLTÁS a Magyar Televízióban életre bábáskodta a Vallási Szerkesztőséget, ahol – havi negyedórában meghatározva a rá eső időt – a „magyarországi zsidóság műsora” is megszületett. Ismét belegyömöszöltettünk a vallás Prokrusztész ágyába, jóllehet a műsor … Tovább »
„Roppant furcsa, hogy a magyar- országi demokratizálódás kezdeti szakaszában olyan jelenségekről hallani, mint hogy füstbombát dobtak egyik vasárnap egy Dob utcai cukrászdába. A dologban nem is az a furcsa, hogy egy budapesti zsidó cukrászdába füstbombát dobtak, hanem az, hogy … Tovább »
AZ ORSZÁG TÁRSADALMA száz sebből vérzik, gondok sokasága gyötri, mégis: a közéletben, a sajtóban, a televízióban az úgynevezett zsidókérdés kap mind gyakrabban hangot a valóban létező és égető bajok helyett. Nem a zsidóság akarja ezt. A magyar zsidók beérnék azzal, ha … Tovább »
A napjainkban zajló rendszerváltozás egyik apró jeleként az elmúlt év végén megkezdődött a régi, hírneves Vívó és Atlétikai Club, a VÁC újjászervezése is.
Nagy divat mostanában a nosztalgia, s az újrakezdésnél nem árt felidézni a régi VAC-ot: tevékenységét és eredményeit, … Tovább »
Emlékek
1944 áprilisa
A legrövidebb háborús tanév volt az 1943-44-es. November 3-án mentünk először iskolába, s áprilisban, húsvét táján kaptuk meg a bizonyítványt. Az iskolák kórházzá vedlettek. A padok helyét vaságyak és szalmazsákok foglalták el. A kitömött … Tovább »
Nehéz regényt írni. Még nehezebb az alkotó dolga, ha a közelmúltat vagy a jelent akarja életre kelteni és megörökíteni. Ezért, bár az utóbbi években sokan kísérelték meg, keveseknek sikerült. Legkevésbé azoknak, akik nem elégedtek meg hazai világunk egy szeletével, hanem … Tovább »
AZ EMBER ÉLETÉNEK középpontja a ház. Az emberek mindennapi életéhez hozzátartozik, hogy szilárd pontjuk legyen a térben, ahonnan kiindulnak, s ahová mindig visszatérnek. Ez a szilárd pont a ház, az otthon. A ház és a mindennapi tér egyéb építményei az emberi élet alapvető funkcióival … Tovább »
Herzl Tivadar és Nordau Miksa a cionizmus meteorjai fáklyaként végigvonultak a magyar zsidó horizonton, s aztán csend lett. Később kisebb fényű hajnalcsillagok fénye vibrált lelkesített egy-egy rövid időre, mint: Rónai János, Szamosfalvi, Bettelheim, akiknek tanítványai és … Tovább »
Beszélgetés Róna-Tas Andrással
PÁR ÉVVEL EZELŐTT a világ több rangos magazinja és napilapja is tekintélyes teret szentelt a jugoszláviai író és irodalomtörténész, Milorad Pavič regényének, a Kazár szótárnak. Divatos lexikonregény formájában jelenítette meg elképzelését … Tovább »
Sátorosünnep
A szukká a szabad ég alatt épített sátor, négy fala van, és lombtető fedi.
A Ros Hásánával kezdődő és Jóm Kippurral befejeződő Félelmetes Napok után már készülődünk a Szukkot („örvendezésünk időszaka”) jó hangulatú megünneplésére. A zsidó népet, … Tovább »
NÉHÁNY EMLÉKEZETES ÓRÁT szerzett azoknak, akik elmentek meghallgatni előadásait a New York-i városi egyetem bölcselet professzora, Michael Wyschogrod. A tudós rabbi magyar szülők gyermekeként kiskorában került ki családjával egyetemben az Egyesült Államokba, s ott is végezte iskoláit. … Tovább »
Az alábbiakban részleteket közlünk Márai Sándor NAPLÓ 1943-1944 című kötetéből, amely az idei könyvnapra jelent meg, az Akadémiai Kiadó és a Helikon Kiadó gondozásában.
Egy embert lehet büntetni cselekedeteiért és szavaiért de nem lehet büntetni származásáért. Akit származásáért … Tovább »
1962. nov. 22-én az Állami Egyházügyi Hivatal átküldi a Külügyminisztériumba „az izraeli követség tagjainak újabb illegális tevékenységéről készült feljegyzés másolatát szíves tájékoztatás céljából. Elvtársi üdvözlettel”:
„Az izraeli követség két tagja … Tovább »
A magyar zsidó történelmi múlt egyes epizódjait felidézve, az utóbbi időben egyre gyakrabban olvasható utalás Herzl ama „próféciájára”, amennyiben előre látta, hogy a cionizmusról hallani sem akaró magyar zsidóságot az antiszemitizmus fogja a cionizmus karjaiba hajtani.
Az … Tovább »
Moszkva-Tel-Aviv
Feltehetően 3000 zsidó gyerek is fertőzést szenvedett a csernobili atomreaktor felrobbanásakor. A veszélyeztetettek most engedélyt kaptak izraeli gyógykezelésre és első csoportjuk, kétszáz 6-15 éves kislány és fiú már megérkezett Tel-Avivba. Erecbe való letelepedése … Tovább »
Antall József magyar miniszterelnök tisztelgő látogatást tett Jean-Marie Lustiger bíborosnál, a francia főváros katolikusainak lelki vezetőjénél.
A találkozás a protokoll szabályain túl is érdekesnek tűnt. Lustiger bíboros ugyanis származásánál fogva közép-európai, lengyelországi, … Tovább »