Kertész Imre nemrégiben nagy vihart kavart egy német lapnak adott interjújában, szélsőséges reakciókat, többek között a magyarellenesség vádját váltva ki az itthoni közvélemény egy részéből. Jogosak-e a Nobel-díjas írót ért vádak? Igaza volt-e Kertésznek?

Nincs igaza Sólyom Lászlónak, amikor a 2011-es népszámlásba beemelné a vallási hovatartozásra vonatkozó kérdéseket is – állították a lapunk által megkérdezett szakemberek. Az államfő ugyanis visszaküldte a parlamentnek megfontolásra a népszámlálási törvényt, mivel hiányolta belőle a termékenységre, az egészségi állapotra és fogyatékosságra, valamint a vallásra, illetve a nemzetiségi hovatartozásra vonatkozó adatot. Éppen ezekkel a szenzitívnek nevezett adatokkal lehet visszaélni.
 

A magyar származású Holokauszt túlélő, Elie Wiesel, béke Nobel díjas, világhírű író, a Holocaust óta először érkezik hivatalos látogatásra Budapestre, 2009. december 9-én. 

Egy izraeli miniszter, aki elkísérte Benjámin Netanjahu kormányfőt washingtoni útjára, cáfolta kedden, hogy feszültség volna hazája és az Egyesült Államok között.
 

A Die Welt Kertész Imrével 80. születésnapja alkalmából interjút készített, amiről az utóbbi napokban sokan írtak és beszéltek. Itt a teljes interjú fordítása

Van valami elementáris közvetlenség Etgar Keret novellanyitányaiban. Úgy szólít meg az első mondat, mintha a haverod hívna fel és kezdene panaszkodni, hogy aztán nem tudod letenni a telefont. Ahogy a könyvet sem.

Iróniával ellensúlyozott melankólia lengi be a történeteket. A kisfiúét, … Tovább »

Ahogy tanultuk:
Nem szabad gyakorolni a törvényt, amíg nem ismerjük a szellemét. Ha az állat megpillantja a sakter kezében a kést, a vágás nem szabályos, a levágott állat húsa nem fogyasztható. A tenyerembe hajtom a fejemet, koszorúba helyezem a lila és sárga emlékezetet. Kevés gyöngy … Tovább »

Az izraeli Könyvhét idején, nyár elején jelent meg Itamar Jáoz-Keszt fordításában és szerkesztésében a Kortárs magyar költészet héber nyelvű antológiája.

A hiánypótló kiadvány jóvoltából héber fordításban olvasható Juhász Ferenc, Lator László, Csoóri Sándor, Gergely … Tovább »

A SZÍVEDRE, NYITOTT

Városban, melynek mennyboltozata nincs, csendje menedék

halotti ruhának látom életem

minden patak siet, minden

patak a szívhez siet

patak és körülötte hegyek

a patak forrásából jő a patak,

és én? mihaszna

a vízből vettem a kosárba,

kevés … Tovább »

“A körülmények hőse volt. Valakinek kellett tenni valamit. Jobb megmenteni életeket, mint nem tenni semmit” – mondta az egyik túlélő.

Kertész Imrét Németország teljesen magáénak érzi, ezt az író egyáltalán nem bánja – az első magyar Nobel-díjas író ma már kikéri magának, ha Magyarországhoz kötik. A Die Welt interjút közölt a születésnapját ünneplő íróval, a német nyelvű sajtó tele van Kertészt méltató írásokkal.
 

1993-ban, egy Szombat Szalon keretében beszélgettünk Kertész Imrével a nyilvánosság előtt, majd az interjút utóbb, egy másik alkalommal, Török utcai lakásában, immár nem közönség előtt, kiegészítettük… Az élet és mű összefüggéseit elemző beszélgetést most, Kertész Imre halálhírére  tesszük ismét közzé honlapunkon.

Kafka csodálta a cionizmust és Brodhoz írott levele alapján feltételezhetjük, hogy a Palesztinába való kivándorlás sokszor megfordult a fejében, mégsem keverhetjük össze vívódó lelkének ide-oda mozgását, ambivalens zsidó identitásának hajtűkanyarjait művei sorsával.

Júliusban Obama elnök találkozott az amerikai zsidó szervezetek vezetőivel, ahogy korábban minden elnök tette. Ezúttal azonban hűvösebb volt a partnereivel, ami egyesek szerint annak a politikának a részét képezte, hogy rávegye Izraelt a telepítési folyamat leállítására a megszállt területeken – írja James Traub a The New York Timesban. Amint Obama fogalmazott, „nyolc éven keresztül nem volt a két fél között sem nyíltság, sem előrelépés”.

Hetven évvel ezelőtt, 1939. november 11-én tartotta meg első előadását a pesti Goldmark-teremben a magyar színpadokról a zsidótörvények következtében száműzött zsidó színészekből alakult színház. A letiltott művészeket az Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület (OMIKE) több száz rendezvénnyel próbálta megmenteni a fizikai és szellemi pusztulástól. Az utolsó előadást 1944. március 19-én, a németek bevonulása napján tarthatták meg.

London – Minden huszadik skóciai gyermek úgy hiszi, hogy Hitler német fociedző volt, és 6 százalékuk gondolja azt, hogy a holokauszt megemlékezés a második világháborús végéről – derült ki tanulmányból, amelyet egykori frontharcosok szövetsége tett közzé pénteken.

Az őrnagy, aki a háborúból hazatérteket kezelte, elfogásakor szintén megsebesült.
 

A külföldi befektetések hozzájárultak Közép-Európa felvirágoztatásához az elmúlt húsz évben, és a térségnek még több ilyen befektetésre lesz szüksége ahhoz, hogy kilábalhasson a jelenlegi recesszióból. Az utóbbi időben néhány magyarországi incidens azonban azt mutatja, hogy a válságra adott populista válaszok az ellenkező irányba húznak – áll a The Economist pénteki cikkében.
 

A korabeli zsidó közösség adakozásából épült nagykőrösi zsinagógában Arnold Schönberg Waltzes for string orchestra, Dmitrij Sosztakovics Kamaraszimfónia és Ernest Bloch Concerto grosso című műve mellett a Solti György Kamarazenekar előadja Darius Milhaud Israel est vivant és Aaron Copland Nonett című alkotását. 

 2009. november 25. szerda, 18:00 óraA Szabad Zsidó Tanház programjában a zsidóság kultúrájának, történelmének és vallásának alapkérdései mellett kiemelten szerepelnek korunk problémái, melyekre megpróbálunk a zsidóság kultúrájából merített, korszerű válaszokat adni.Az … Tovább »