Munkások jönnek-mennek, a bejáratnál építőanyagok tornyosulnak, nemhogy a berendezés, még a padlóburkolat is hiányzik. Sietni kell: a hét végén tartják az újra vallási célokat szolgáló óbudai zsinagóga avatóünnepségét.
 

Majdnem két év után ülnek újra tárgyalóasztalhoz az izraeli és a palesztin delegációk, hogy megállapodjanak a független palesztin állam megteremtésének módjában. Vendéglátójuk, Barack Obama amerikai elnök régi ígéretét próbálja valóra váltani a közel-keleti békéhez vezető út egyengetésével. Először izraeli oldalról a telepépítések, palesztin oldalról az erőszak leállítását kellene garantálni, de már ennél a pontnál elakadhatnak. Áttörésre kevés az esély.
 

Szeptember 1-jén Budapesten, a Paulay Ede u. 1. alatt, Natan Saranszki, egykor bebörtönzött szovjet refuznyik, későbbi izraeli miniszter, ma a Szohnut (Jewish Agency) elnöke részvétele mellett nyitotta meg kapuit a világon elsőként létrejött Izraeli Kulturális Intézet. Történelmi esemény tanúi lehettünk, ám hogy ez nyilvánvaló legyen, várnunk kell még néhány évet.
 

A zöldpártok hívei idegenkednek a tekintélyelvű konzervatív pártoktól… A szekularizáció és modernizáció gyermekei. Urbánusok. A zöldek haszonélvezői a jóléti társadalomnak, de egyúttal a fogyasztói társadalom kritikáját is nyújtják. Kialakul egy kulturális-fogyasztási miliő, mely az ún. „poszt-materiális” értékek híve: számára nem az anyagi gyarapodás a legfontosabb, hanem az „értelmes élet”…

Értesüléseink szerint a jövő hét folyamán a magyar fővárosba érkezik a Sion foglyai legendás hőse.
 

A zsidó és a muszlim vallású amerikaiak kedvelik a leginkább Barack Obama elnököt – derül ki a Gallup pénteken nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatásából.
 

Felnéztem a mellettem lévő bérházra, amiben Szomory Dezső élete utolsó szakaszát élte. Ismertem régről, fent a harmadik emeleten az a szoba. A szoba, ahol éhen halt – vagy nem is éhen, csak a fájdalomtól szakadt meg a szíve. Ez a ház nem volt otthona. Egészen más, mint az innen messze eső –– ahogy Illés Endre fogalmazott – valószerűtlenül rövid, Sütő utcai épület. Ide bekényszerítették. 

Az antiszemita gondolkodásmód a 19. század utolsó harmadában jelent meg Magyarországon. Azóta eltelt egy bő évszázad, nem túlzás tehát azt állítani, hogy a zsidóellenes előítéleteknek komoly hagyománya alakult ki hazánkban. A legtöbb európai országban szintén a nemzeti kultúra részévé vált az antiszemitizmus, mindez azonban nem adhat fölmentést senki számára, ahogy természetesen igazolást sem.

A Bauhaus fogta a műtermében magában búslakodó embert és feladatot adott neki: élhetőbb világot kell teremteni a művészet segítségével. A 20. század egyik fontos művészeti irányzatában kiemelkedő szerepet kaptak a magyarok. Az Európa Kulturális Fővárosa rendezvénysorozat legnagyobb durranásához nem készült el az épület, de a kiállítás anyaga kiemelkedő. Új, eddig kevéssé artikulált történetet kapott Pécs.
 

Kár lett volna örökre titokban tartani, hogyan menekült meg1944. március 19-én egy Budapesten született zsidó csecsemő a biztos haláltól. A Holokauszt Emlékközpont (HDKE) gyűjteménygyarapító felhívására jelentkezett az a két tisztes korú hölgy, aki mindezt elmesélte.
 

Alig valószínű, hogy Izrael és a palesztinok egy éven belül megegyezésre jutnak – közölte Avigdor Lieberman izraeli külügyminiszer szerdán, mondván: a palesztinok túl sok feltételt támasztanak, és a részvételükre csak Amerika nyomásgyakorlása miatt lehet számítani.
 

Schiffer Andrással, a Lehet Más a Politika választmányi tagjával, parlamenti frakcióvezetőjével* beszélget Gadó János Schiffer András (Fotó: Tóth Csilla) Schiffer András édesapja Schiffer Péter szociológus, bankszakember, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) Hivatalának … Tovább »

Matthew Paul Miller rekonstrukcionista, azaz liberálisan vallásos zsidó családban született Pennsylvaniában. Tizenhat éves korától Izraelben tanult, ahol rálépett a bál tsuvai rögös útra. Az egykor füvező és rastafrizurát viselő Miller ortodox lett, keresztnevét lefordította héberre: Matisyahu, s most egy New York-i lubavicsi közösség tagja. Emellett kitűnő és méltán elismert reggae-énekes.

Egy igazi zenei csemegében lehet részünk szeptember 5-én vasárnap, este 7 órától a budapesti Syma Csarnokban. Az idei Zsidó Nyári Fesztivál keretében hazánkba látogat a haszid reggae „királya”, Matisyahu Miller és zenekara.

Európai Zsidó Kultúra Napja Baján: Történelem, judaizmus, zene, gasztronómia

Európai Zsidó Kultúra Napja Baján: Történelem, judaizmus, zene, gasztronómia

A délután során az érdeklődők megismerkedhetnek a zsidó vallással, a zsinagógák berendezési tárgyaival és építészeti világával. Megismerkedhetünk az ünnepekkel, a zsidó közösségi élettel és kultúrával. 

Történelmi találkozóra került sor hétfőn a görög fővárosban: Benjámin Netanjahu első izraeli miniszterelnökként látogatott a délkelet-európai államba. A két ország közötti együttműködés egyre erősödik, Jéorjiosz Papandreu ugyancsak első görög kormányfőként nemrég járt Izraelben. A két állam képviselői pedig egy közös bizottság létrehozását is jóváhagyták, amely áttekinti az együttműködési lehetőségek bővítését. A kétoldalú kapcsolatok mellett az izraeli-palesztin konfliktusról is szó esett Athénban.
 

A részleges felújítást követően szeptember elején újra megnyílik majd Budapest legrégibb zsidó imaháza. Ez az első olyan zsinagóga Kelet-Európában, amely nemcsak fizikailag újul meg, hanem ötven év után az eredeti funkcióját is visszanyeri.
 

A néhai Kultiplex vezetője mellett a válogatottan ocsmány antiszemita irodalmat forgalmazó Gede Testvérek kiadója is kiveszi a részét a Jobbik önkormányzati kampányából – ráadásul éppen a XIII. kerületben. De nemcsak a Jobbik, hanem az általa menedzselt “új” gárdamozgalom sem áll már a helyzet magaslatán. A pártban “mérsékeltek” és “radikálisok” belharca folyik, a gárdát pedig demoralizálják a folyamatos botrányok. Ezeket a párt a gárda belügyének nevezte, ám nem állíthatja, hogy semmi köze hozzá: az új parancsnok, Ináncsi József ugyanis a párt budapesti jelöltje volt.