Kerekasztal-beszélgetés a Roma Holokausztról május 16-án a Tom Lantos Intézet szervezésében.

Joshua Sobol Ghetto című darabjával vendégjátékra érkezik a tel-avivi Cameri Színház Budapestre: az Omri Nitzan rendezte előadást május 27-én és 28-án a Vígszínházban láthatja a közönség a Holokauszt-emlékév keretében.

Magyar-zsidó együttélés címmel hirdették meg a Protestáns tavasz elnevezésű beszélgetéssorozat egyik április végi estéjét. Ez alkalommal Köves Slomó rabbival Ablonczy Bálint újságíró beszélgetett a Hold utcai németajkú gyülekezet templomában. Mi mindent jelenthet zsidónak lenni? Mennyire határozza meg az antiszemitizmus elleni harc a zsidó identitást? Egyáltalán, hogyan érdemes ellene küzdeni? – A többi közt erről beszélt Köves Slomó rabbi.

Kőszeg Ferenc – irodalmár, szamizdatot szerkesztő egykori ellenzéki, a rendszerváltás után parlamenti képviselő, a Beszélő főszerkesztője…

Heller Ágnes ma tölti be 85-ik életévét.

1944. március 19-én bevonultak a német csapatok Magyarországra. A német alakulatok közvetlenül nem érintkeztek a magyarokkal, ám puszta jelenlétük már elegendő volt ahhoz, hogy a megszállás után kinevezett Sztójay-kormány a németek minden kívánságát teljesítse. Hogyan változott az élet Magyarországon a németek bevonulása után?

Eli Shukron izraeli archeológus és csapata Jeruzsálem keleti részében talált egy falat, amely hat méter vastag, egyenként 5 tonnás kövekből áll. A régész szerint Dávid király ókori városának, a jelenlegi óváros falain kívül épült maradványairól van szó.

70 évvel ezelőtt ezekben a napokban már folyt a gettósítás Kassán és környékén, néhány nappal később pedig megindult az akkor a Magyar Királysághoz tartozó felvidéki területek nyugati részén is. Kassai, gömöri, mátyusföldi magyarok ezrei voltak kénytelenek elhagyni otthonukat, hogy – köztes állomásként az auschwitzi halálgyár felé – egy-két hétre az adott régió valamely településén kijelölt gettóba költözzenek.

Egy palesztin professzor történelmi vállalkozásba fogott, amikor a diákjaival nemcsak hogy átbeszélte a holokauszt palesztin tankönyvekben nem létező fejezetét, hanem a lehető legközelebb is hozta hozzájuk a történetet azzal, hogy elvitte őket Auschwitzba. Hogyan lesz a Fatah egykori gerillájából egy Auschwitz iránt érdeklődő tudós? És mivel kell szembenéznie, ha feszegetni kezdi a határokat? Az Origónak elmesélte.

Bár a zenének megvannak a korlátai és önmagában nem elég, mégis segíthet feloldani a rasszizmust és az emberek közti ellenségeskedést – mondta az MTI-nek Leon Botstein amerikai karmester annak kapcsán, hogy vasárnap koncertet vezényel a Zeneakadémián a holokauszt áldozataira emlékezve, a magyar zsidóság deportálásának 70. évfordulója alkalmából, a kormány által meghirdetett Magyar Holokauszt Emlékév keretében.

Részlet Ámosz Oz Barátok között c. regényéből

Május 27-én kezdődik és július végéig tart Gárdos Péter új alkotása, a Hajnali láz forgatása. A filmben a rendező szülei találkozásának és szerelmének megindító történetét mondja el, akik csodával határos módon túlélték a németországi haláltábort, majd 1945 nyarán svédországi rehabilitációs kórháztáborokba kerültek. A Tivoli Film-Plusz Kft. gyártásában készülő magyar-svéd-izraeli koprodukció előreláthatólag 2015 elején kerül a hazai mozikba.

Csak az biztos, hogy Szita Szabolcs már nem igazgató a Páva utcában. A Holokauszt Emlékközpont vezetőjének május elején lejárt a mandátuma: közlése szerint erről a napokban ajánlott levélben kapott értesítést. A tartalomból egyértelművé vált számára, hogy a jövőben nem számítanak rá.

“Itt náci emlékmű nem fog épülni” – írták a kordontakaró lepelre, akik napok óta tartó tiltakozásuknak nyomatékot akartak adni, miközben önleleplező dokumentumot gyártottak. Náci emlékművet ugyanis senki sem emelne a főváros szívében. Sem a kormány, sem a helyi önkormányzat. A tiltakozók olyasmi ellen folytatnak engesztelhetetlen küzdelmet, ami nemcsak nincs, de nem is készül lenni.

Nyílt levelet írt Borókai Gábor Heti Válasz-főszerkesztőnek a hetilapban Jelenits István piarista szerzetes, volt tartományfőnök, amelyben Borókai egy áprilisi, a német megszállási emlékművel kapcsolatos írására reagál.

A szerkesztőség azt kérdezi, hogy összeférhet-e ma a zsidó és a magyar „identitás”, bármi legyen is ez.

Egy magányos lélek sorait olvashatjuk, akitől egyaránt távol áll a fennhéjázó gőg és az alantas kocsmai indulat, de a németek így megkapják, ami jár nekik, ám ebből nem következik, hogy a magyarokat hasonlóan sommásan lehetne megítélni. Viszont a zsidókat akkor sem kell említeni, ha róluk beszélünk – remélhetőleg ők is értenek majd a szóból.

Akár ma, az új parlament alakuló ülését követő kormányülésen aláírhatja Orbán Viktor kormányfő a Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény (HDKE) új igazgatójának kinevezését. A központ vezetésére a kormány Haraszti Györgyöt kérte fel, a HDKE közalapítvány jelenlegi kuratóriumi elnöke pedig akár új beosztása mellett régi posztját is megőrizve lehet a Páva utca “mindenese” – erősítették meg a Népszavának az információt a HDKE-hez közel álló források.

A karmester és a rabbi közös sajtótájékoztatón ismertette új projektjüket az óbudai zsinagógában.