Összesen 79 találat (61 - 79) : Löw Immánuel.
Az Alma utcai Orthodox Zsidó Szeretetház alapítása az 1870-es években lehetett. A Városmajor utca megnövekedett forgalma és zaja miatt nem a legideálisabb ez a korábban világvégi hely. De aki a kertet egyszer is látta, az nem felejti el: egy kis Édenkert a zúgó város közepén, sokan … Tovább »
Zsidó barátai őrültnek tartották, keresztény barátai elismerően tekintettek rá, amikor elvállalta a szegedi zsidó hitközség elnöki posztját. A feladatra a közösség idős vezetői kérték fel, azóta háromszor választották újjá. Lednitzky András, mint mondja, nem volt vallásos, ezt legfeljebb anyai ági nagyszüleiről mondhatja el, de Schindler József, Raj Tamás és Schőner Alfréd rabbisága idején látogatta a zsidó közösség kultúrprogramjait.
Az Anschluss után az antiszemita magyar politikusok az antiszemita német politikusok kedvében (és széles magyar tömegek kedvében) is akartak járni és a Képviselőház elé terjesztették a „társadalmi és gazdasági élet egyensúlyának hatályosabb biztosításáról” szóló törvényjavaslatot. Önálló magyar lépésről volt szó, 1938-ig a Harmadik Birodalom a zsidókérdésben nem próbált meg nyomást gyakorolni Magyarországra.
„Sokak szemében útban vagyunk”
Vita a túlélő-szindrómáról, intézményeink állapotáról, és a gyógyulás esélyéről
A SZINDRÓMA
A holtak keze mind kinyúl a sírból
És vádolnak az üveges szemek.
Hát megbocsátható-e az, hogy élek,
Hogy ajkam sima, szívem még … Tovább »
Intelmemet vegyétek szívesebben, mint az ezüstöt, legyen a tudás kívánatosabb az aranynál.
(Péld. 8. 10.)
A tavaly január elején megrendezett irodalmi szimpózium után, amelyet a Szombattal Karöltve rendezett a Yahalom Zsidó Szabadegyetem szeptember 8- 10. között immáron mint … Tovább »
Scheiber Sándor könyve
(Scheiber Sándor könyve, Válogatott beszédek. Múlt és Jövő Könyvkiadó, 428 oldal, ár nélkül)
Scheiber Sándor nemcsak a tudomány terén alkotott nagyot és maradandót, hanem komolyan és felelősségteljesen töltötte be a rabbi nemes hivatását. … Tovább »
A tudós rabbi és a zsidóság történetével foglalkozó tudós
A Magyar Tudományos Akadémia Judaisztikai Kutatócsoport Kuratóriuma az 1995. évi Bacher Vilmos Emlékérem kitüntetést dr. Moshe Carmilly-Weinberger a kolozsvári kongresszusi (neológ) hitközség volt főrabbijának, a Yeshiva … Tovább »
(Péter László: Szőregi délutánok. Írások Szegedről, Püski Kiadó, 1994. 488 oldal. Ára: 440 Ft)
Akart-e egy 56 után rácsok mögé, majd könyvtárba zárt tudós egyetemi tanár negyven év alatt írt tengernyi cikkéből emlékművet állítani Szeged zsidó lakosainak? Tudatosan aligha. … Tovább »
A pesti gettó, 1944. II. rész című összeállítás tévesen állítja, hogy Löw Immánuel „Löw Lipótnak volt az unokája…” A „Die Flora der Juden” szerzője Löw Lipót egyik fia volt.
Kellner János
Szeged, Hét vezér u. 45.
*
Azt olvastam a Pesti gettóról szóló írásban, … Tovább »
(6) Vészkorszak, II
Már május végén készen állt a német terv a budapesti zsidóság „koncentrálás”-ára. Eichmann egyetlen nap alatt akarta keresztülvinni, július közepén. Bizonyítékok nincsenek róla, de emlékezésekben többször felbukkannak a terv részletei. Elterjedt, hogy … Tovább »
Mindenképp szegényebbek lettünk volna, ha Szabolcsi Lajos fél évszázada megírt emlékezéseit a család, jelesül Szabolcsi Miklós akadémikus nem bocsátja a kiadást vállaló Judaisztikai Kutatócsoport rendelkezésére. A memoár a XIX-XX. század legizgalmasabb fejezeteit, lapjait kínálja … Tovább »
Nézetek a magyarországi cionista mozgalomról a két világháború közötti zsidó sajtóban
III. Pro Palesztina és/vagy cionizmus?
Második korszak: 1926-27. Az ország politikai és társadalmi konszolidációjának kiteljesedése a magyarországi orthodox és neológ zsidóságot az 1926-os … Tovább »
Amikor Pesten, március 15-én kitört a forradalom, a pozsonyi születésű 26 esztendős Dux Adolf Nemzeti-dal fordításával, Diósy (Diósi) Márton hírlapíró pedig, az Első Magyar Zsidó Naptár szerkesztője ki a szabadságharc idején Kossuth titkára lett ünnepi vezércikkel köszönti … Tovább »
Hahn István nyolcvan esztendeje született, s közel egy évtizede hunyt el. Szerkesztőségünk az alábbi írással tiszteleg az egykori rabbi, a jellegzetesen közép-európai sorsú tudós emléke előtt
Hahn Istvánról1 fogok most beszélni, a zsidó tudósról.2 Nem mint zsidó, természetesen, … Tovább »
1992A műgyűjtés szegedi hagyományainak megteremtői a XIX. század első felében nem-zsidók voltak.* Schaeffer Ádám vaskereskedő, Vedres István építész, Korda János nemzetőr ezredes francia és holland festők munkáit tartalmazó gyűjteményét kell kiemelnünk az előzmények közül. … Tovább »
Az Alapítvány a Magyarországi Zsidó Kultúra Megőrzéséért, az Országos Rabbiképző Intézet, valamint az MTA Judaisztikai Kutatócsoport közreműködésével és a Moskovits & Greismann Family Memorial Foundation, illetve a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége támogatásával … Tovább »
Bár méreteiben a Dohány utcai megelőzi, a legszebb magyarországi zsidó-templomnak a szegedit tartják. Valóban lenyűgöző. A város polgári felvirágzásának idején, a század elején emelték, s vele, a jómódért is, hálát adtak az Örökkévalónak bőkezű építtetői. Legmagasabb … Tovább »
Glück Jenő: Judaisztika erdélyi könyvtárakban
És ki ül a vádlottak padján?
(-le-): Ohávé Hámoledet
Babits Antal: Asztali Áldás
Babits Antal: „Volt Egyszer, Volt Egy Kis Zsidó”
Vadász Ferenc: Meteor művészsors
Az ősi föld festője
Kartal Zsuzsa: Követem a csillagot
Újlaki Gabriella: … Tovább »
