Összesen 702 találat (661 - 680) : László József.
Két ország gazdasági kapcsolatait, jövőbeli lehetőségeit a hivatalos kormányszervek képesek a legjobban felvázolni. Az üzletemberek, a cégek tevékenységéhez a kereteket egyértelműen ezen intézmények teremtik meg. Két minisztérium illetékes vezető munkatársát kérdeztük meg a … Tovább »
Konferencia a „magasban”
Nagyszabású konferencia helyszíne volt Budapest október végén. Míg a város az 56-os forradalomra emlékezett, a szeminárium résztvevői másfél évszázad rejtélyét igyekeztek megfejteni. Két tudósítónk – szerencsésen eltérő szemszögből és hangvétellel … Tovább »
״Kelj föl, kelj föl, Debora! Kelj föl, kelj föl, zengj éneket!” – olvassuk a Szentírásban, Debóra énekében. És lám, a héber nyelv immár háromezer éve zengi szünet nélkül ezt az éneket, amely váltakozva lebeg ״égi” és ״földi” között, és amely visszazeng rengeteg bajt, szenvedést, … Tovább »
1991. szeptember 7-én és 8-án, a müncheni Éden Hotel dísztermében tartotta szokásos évi összejövetelét az 1945 óta emigrációban tevékenykedő Vitézi Szék. Pusztaszeri László, a vitézek történetének ismerője, az Új Magyarország című kormányhű napilap munkatársa részt vett … Tovább »
Akik kicsit is részesei voltak az elmúlt évek magyarországi zsidó közéletének, legalábbis sejthetik, hogy az Országos Rabbiképző Intézet könyvtára nem kapja meg a közösségtől a méltó érdeklődést, az illetékesektől a pénzügyi támogatást, egyáltalán, azt a figyelmet, … Tovább »
Dési János a Magyar Nemzetben (ápr. 16.) a Belügyminisztérium volt III/III-as (állam- és belbiztonsági) ügyosztálya volt vezetői ellen folyó per kapcsán a vád alapját képező titkos jelentésekből idéz. Ezek egyike szerint:
„…a Kereszténydemokrata Néppárt egyes körei, … Tovább »
A száztíz évvel ezelőtt „Zilahy Sámuel bizományában megjelent” kötetet jegyzetelem könyvszemlénk számára. Bár a kiadást követő friss recenzió kötelezettségének nem tehetek eleget, mégis újdonságként mutathatom be dr. Kohn Sámuel Héber kútforrások és adatok Magyarország … Tovább »
A zsidó kultúra napja a Marcibányi téren
Ki Tud Róluk?
Kozma Pál festőművész kiállítása
Rajk András: József
Héber dallamok
Fürth Éva: Fény az éjszakában
Gervai András: A könyv népe – filmen
Pelle János: A népi írók öröksége
Arcok a magyar zsidó irodalomból – Szép Ernő
Csak … Tovább »
Válasz évkönyv I-II.
Vagy egy éve rakosgatom a könyvespolcomon a Válasz 1989-ben kiadott kétkötetes évkönyvét. Régtől foglalkoztat a gondolat, hogy elmondom róla a véleményem, leteszem a garast a népi–urbánus-vitában, de mindeddig hiányoztak hozzá a politikai előfeltételek. … Tovább »
A magyar-zsidó viszonyt taglaló egyik cikkében (1917) Ady Endre egy erdélyi „jeremiádiróra”, Farkas András prédikátorra hivatkozik, aki „Juda és Árpád balsorsának bolondul nagy hasonlatosságát” bizonyítgatta, majd egy ausztráliai néptörzs sajátos ünnepét, a korrobori elnevezésű … Tovább »
A mi nemzedékünknek talán legnagyobb feladata lenne, hogy megteremtsük a lehetőséget egy átfogó magyar zsidó történelem megíráséra, amely felölelné a Magyarországon letelepedett zsidóság történetét a kezdettől a huszadik század végéig. Ennek a történelmi munkának mindenképpen … Tovább »
T. Szerkesztőség!
Örömmel olvastam a Szombat 9. számában a Slachta Margit életút-méltatást, miként felfigyeltem arra is, hogy a Magyar Szocialista Párt Hívők Szocialista Fóruma november 24-én ugyanezt a témát tűzte napirendre. Vallom, hogy valamennyi mártír méltó az utókor … Tovább »
Napjainkban a bűnüldözés erőit végső próbára teszi a bűnözés nagyarányú megnövekedése, továbbá az, hogy a legkülönbözőbb nációkhoz tartozó csempészek, üzérek, félkézkalmárok, pénzhamisítók és orgazdák nyitnak lerakatot és kirendeltséget az országban.
Ám egy … Tovább »
December 17-én a Honvédség Művelődési Háza színháztermében rendezte közgyűlését a Magyar-Izraeli Baráti Társaság, ahol Hidvégi György főtitkár számolt be az elmúlt két évben végzett sokrétű munkáról. A közgyűlés elfogadta az 1991/92. évi tervet, módosította alapszabályait … Tovább »
A keresztény magyar értelmiség, a politizáló közvélemény egészen 1944 júniusáig képtelen volt számot vetni azzal a ténnyel, hogy a Németország szövetségeseként elvesztett háború következményei Magyarország számára összehasonlíthatatlanul súlyosabbak lesznek, mint az 1918-as … Tovább »
Előtanulmány-vázlat Vitézy Lászlónak egy talán soha el nem készülő filmjéhez
Az első világháború után (román) fegyveres segítséggel uralomra került ellenforradalmi rendszer önmaga ideológiáját „kereszténynemzeti-antibolsevista”-ként definiálta. Mint arra Szabó Miklós … Tovább »
A HÁNYATOTT SORSÚ néhai esztergomi érsek, Mindszenty József bíboros életéről közölt cikksorozatot a Kurírban Stoffán György. Ebben idézte a főpap következő kijelentését:
„A Magyar Püspöki Kar a zsidók üldözése idején körlevelet adott ki a zsidóság üldözése ellen. … Tovább »
Hamburger Mihály és Várdy Péter beszélgetése Fejtő Ferenccel
– Téged, életed folyamán többször és huzamosabban foglalkoztatott a zsidókérdés: személyes ügyed is, tudományosan is vizsgáltad. Hogyan foglalnád össze mai véleményedet erről a kérdésről?
– Most tervezek … Tovább »
TÖRTÉNETI MUNKÁKBAN és memoárokban többen megemlékeztek már az 1945 utáni kelet-magyarországi antiszemitizmusról, amelynek legriasztóbb megnyilvánulása az
1946. májusi kunmadarasi és az ugyanezen év augusztusában lezajlott miskolci pogrom volt. Ezekről a több halálos áldozatot … Tovább »
Női rabbik
– i -I: A rabbi pénteken sokáig aludt
M. B. J.: …én vagyok az Úr, ha bosszúmat állom rajtok
Az iraki agresszió két vetülete
Baljós jelek Lettországban
A zsidókérdés a lengyel hatalmi küzdelemben
„Mi” és „ők”
László József: Emlékezés
Antal Gábor: Szabó Dezső … Tovább »