Összesen 701 találat (561 - 580) : László József.
Budapest -Nyizsnij Novgorod
A volgai város hajdani fényes vásárainak felélesztésére tavaly egész éves ünnepségeket rendeztek. Ősszel kiállítottak Moszkvából érkezett festményeket, szobrokat, s azok között fedeztek fel magyar művészet- történészek tizenöt, Budapestről … Tovább »
Az Anna Frank iskola építési tervének pályáztatása
Nagyon sokan vettük örömmel a hírt, hogy a kormány az 1950-ben államosított Zsidó Gimnázium épületének kárpótlásaként egymilliárd-ötszázhuszonhétmillió forintot juttat a hitközségnek. Ebből az összegből már telhet … Tovább »
Ez év november 15-án ismét összeültek a jóvátétel ügyében a szokásjog által szavazati joggal felruházott zsidó szervezetek képviselői. (A szervezetek neve alábbi listánkon olvasható.) napirendjükön a korábbi alkalmaktól eltérően döntéshozatal is szerepelt: a jóvátételként … Tovább »
Már 1947 óta működnie kellene a Zsidó Helyreállítási Alapnak, amelynek felállítására a párizsi békeszerződés is kötelezte Magyarországot.
Mi a tartalma, miért a késlekedés, hogyan fogadták a kormány előterjesztését a képviselők, mindez kiderült az Országgyűlés 1996. … Tovább »
Mint angolul beszélő zsidó, aki héberül nem tud és magyarul is csak egy kicsit, nehezen tudtam elolvasni a Közösségi jóvátétel (Szombat, 1996. április – a szerk.) című cikkét, de gratulálni akarok Seres Lászlónak őszinteségéért, nyílt beszédéért. Azt hiszem, mindenkinek … Tovább »
Komoly megrendüléssel olvastam a Szombat májusi számát: az ÁEH-dokumentumokat feltáró cikk nyomán régi emlékek tolultak fel bennem. Mivel az ott említett „cionista métely terjesztője”, néhai Richtmann Mózes professzor (az igaz emléke áldott legyen) köztudottan kedvenc mesterem … Tovább »
Hogy pontosítsak, csak hat napunk van a városban, de az a Tisöbov előtti tejesböjt kilenc napjára esik. Legalább nem frusztrál a bécsi kóser húskínálat, a pestinél, finoman szólva, szélesebb választéka (s persze számunkra még a hazainál is borsosabb ára).
A „kóser szupermarket” … Tovább »
Százezer után egymillió márka a rabbiképző könyvtárának?
Európa három legjelentősebb judaika-hebraisztika könyvtára a párizsi Bibliothéque d’Alliance Israelite Universelle, az amszterdami Bibliotheca Rosenthaliane és a József körúti gyűjtemény. Ám amíg külföldön minden ápolt … Tovább »
Interjú Schőner Alfréddal, az ORI Vallástanárképző Kara új igazgatójával
Mint februári számunkban hírt adtunk róla, a hat esztendeje alijázott dr. Schőner Alfréd, aki azt megelőzően a Dohány utcai zsinagóga vallási vezetője, illetve országos főrabbi volt, felkérést … Tovább »
Lasik figyelmeztetése ellenére
Mottó:
„Ha két zsidó egy talleszt talál – kié legyen a tallesz? Azé-e, aki először megpillantotta, vagy azé-e, aki felemelte? Próbálják csak meg önök ezt a kérdést megfejteni! (…) Lasik (…) már régen elfeledte a tanító botját s … Tovább »
Egy előadásról szóló beszámoló elé nem szokás megjegyzést írni. Ezt megtenni mégis szükségesnek vélte a tudósító, miután ismét arról hallott, hogy elsősorban a Szentszék milyen erőfeszítéseket tesz a zsidóságot sértő dogmák megváltoztatására .
Évszázadokon át a zsidógyűlölet … Tovább »
Az alábbiakban olyan ״jelentéseket” mutatunk be, amelye- két a hitközség 1957 és 1965 között fungáló vezetője, Sós Endre írt az Állami Egyházügyi Hivatal illetékeseinek. A levelezés bemutatásával természetesen nem az volt a célunk, hogy lejárassunk egy embert, aki már nincs az … Tovább »
1996. március 18-a és 20-a között a Bálint Zsidó Közösségi Házban került sor a konferenciára.
Előadásai ha nem is adtak, nem is adhattak egyértelmű definíciót – sokféleségükkel, az általuk felölelt kérdéskörök nagyságával jól érzékeltették, hogy a jelenség igen … Tovább »
Fenákel Judit: Anyu
Buzási Gábor: A kivonulás és a Hallél
Könyvmoly
Berényi Gábor: A honosítás százada
Török Petra: „…miért nem tudok jiddisül?”
Szegő György: Száműzöttek kiállítása Bécsben
Tarbay Dávid: Pilinszky János versei
Pécsi Katalin: Bemutatom Tarbay Dávidot
Dávid … Tovább »
A „zsidó-magyar irodalom” fogalmának felvetése sohasem volt pusztán irodalmi és irodalomtörténeti kérdés: mindig a magyar zsidóság asszimilációjának és történelmi-kulturális identitásának ügyét érintette, és annak függvényében kapott értelmezést, hogy valaki helyeselte, … Tovább »
Centenáriumi emlékezés a Zsidó Múzeumban
„Amikor világos lett, elkezdtük fürkészni a messziséget, jobboldalt a messziségben két hegycsúcs látszott apró pontok gyanánt. Vegyes érzelmekkel közeledtünk atyáink földjéhez.” – A fényképen egy hatalmasnak tetsző, sötét … Tovább »
Csehovtól tudjuk, hogy az író feladata kérdéseket feltenni és nem megoldásokat találni. Vajon mi vállalkozhatunk-e itt többre? Aligha. Az elmúlt hónapokban sokat töprengtem a magyar-zsidó irodalom fogalmán. Eszembe jutott az a szellemes megállapítás, amit az Újság című lap … Tovább »
A Mazsihisz képviselő-testületi ülése
Az írásba foglalt napirend szerinti nyitóima elmaradt. És majdnem elmaradt e tudósítás is, ugyanis Heisler András budapesti küldött a következőt javasolta: „Tekintettel arra, hogy éles viták is lesznek, ne széles körű nyilvánosság … Tovább »
„…a zsidó szellem kétezer év óta sok nyelven nyilatkozott meg és létrehozott egy soknyelvű irodalmat, amelyet azonban a soknyelvűség miatt a zsidó irodalom egységes megjelölésétől megfosztani nem szabad.”
(Bacher Vilmos, 1911)
A magyar-zsidó irodalom létformái című konferencia … Tovább »
Összefoglaló a Szombat és a Yahalom Zsidó Szabadegyetem által szervezett konferenciáról
Az előadások bevezetői szinte kivétel nélkül a következő három alapkérdésre próbáltak választ adni:
Ki a zsidó író? Milyen ismérveket vegyünk figyelembe? Egyáltalán maga az alkotó … Tovább »