Szabadság?! – Szabadságértelmezések szabadon egy éjszakán át

Meghívó a Katona József Emlékházba az Előadások a kecskeméti zsidóság történetéről című rendezvényre 2015. május 28-án (csütörtökön) 14 órára

Hetven évvel ezelőtt az akkori magyar állam a legnagyobb bűnt követte el állampolgáraival szemben. Miután több évtizeden át tudatosan gerjesztette az indulatokat zsidó honfitársainkkal szemben, a kirekesztés és megbélyegzés eljutott a fizikai megsemmisítéshez. A gettókba zárás, a deportálás végső állomásai a koncentrációs táborok voltak, ahol közel 600 ezer magyar állampolgár, felnőtt és gyerek, nő és férfi pusztult el. Egyetlen bűnük zsidó vagy cigány származásuk volt.

Schmidt Mária beveti politikai szövetségeseit a Sorsok Házáért folytatott harcban. De biztos jó az, ha az emlékezetpolitikát a politikai erőviszonyok határozzák meg a szakmaiság és a társadalmi konszenzus helyett?

Másfél éve húzódik a Sorsok Háza kálváriája. A projekt jelenleg … Tovább »

A kormány aligha bánná, ha személycsere történne a Mazsihisz élén, és Horovitz Tamás váltaná fel a Fidesznek sok kellemetlenséget okozó Heisler Andrást. A választás végkimenetelébe még Feldmájer Péter is beleszólhat.

Mit tudhatunk meg magunkról és magyarságunkról… 

A magyar szellemi, illetve közélet jelesei közül többen nyilatkozatban álltak ki Heisler András mellett, a Népszabadság internetes oldalán. A szöveget alább közöljük. 

“Az elmúlt napokban Heisler András személye a sajtóban sorozatos támadások célpontjává vált. Közeledik … Tovább »

Saját honlapján tette közzé Horovitz Tamás, a Debreceni Zsidó Hitközség – Mazsihisz elnöki tisztségre pályázó – elnöke Vona Gáborhoz intézett petícióját.

Zsidóság, Izrael, antiszemitizmus és a vészkorszak témája is jelen van a Könyvfesztiválon kínált könyvekben. Válogatás a 2015. április 23. és 26. közt a Millenárison (1024 Budapest, Kis Rókus u. 16-20.) megrendezésre kerülő Könyvfesztivál programjaiból.

Ebben az évben is hatalmas, becsülhetően több tízezres tömeg vett részt a vészkorszak áldozataira emlékező Élet menetén. A gyülekező a Dohány utcai zsinagóga környékén volt. Semlegesnek maradni kevés – mondta felszólalásában Vattamány Zsolt erzsébetvárosi polgármester. … Tovább »

A múltunkra büszkék lehetünk, a jövőnket építsük együtt!

A Budapesti Zsidó Hitközség 2015. évi választási jelöltlistája a jelölőbizottság 2015. március 9-ei ülése és a 2015. március 23. szerda, 10:20 óráig beérkezett pótjelölések alapján. A Tisztújító Közgyűlésre, 2015. március 26. (csütörtökön) 16:00 órakor (5775. Niszán … Tovább »

…között nincs éles határ:

a skála egyik végen áll az előimádkozó, aki ismeri az ima szövegét és alapdallamait, a másik végén a kántor, aki nemcsak kiművelt hanggal rendelkezik, hanem ismeri a zsidó dallamkincs szombati, nagyünnepi, zarándokünnepi, stb. változatát, tudja, … Tovább »

A Szegedi Tudományegyetem Ságvári Endre Gyakorló Gimnáziumának átnevezése kapcsán hívták fel a figyelmet arra a jogi helyzetre, hogy az MTA elnöke jogosult egy személyben dönteni, akár felül is bírálni azt a névsort, amelyet az MTA Bölcsészettudományi Kutatóintézet (BTK) meghatározott, mint a XX. századi önkényuralmi rendszerekhez köthető, ezért tilalmas elnevezést. Az MTA elnökének 39/2012. számú határozata és annak melléklete ma is érvényben van.

A Teleki tér: Boltosok, handlék, ellenállók és utódaik

Az Ártatlanok? 1944-es bemutatója

Felszólították a főváros XIII. kerületi önkormányzatának képviselői a testület jobbikos tagját, Benke Lászlót, hogy mondjon le mandátumáról, mert a politikus ülve maradt, amikor a képviselő-testület ülésén egy perces felállással emlékeztek a közelmúltban elhunyt Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbira.

Az elmúlt hetekben megrázta a világot a terror új hulláma. A párizsi véres támadások után, Belgiumban számoltak fel iszlamista sejteket, Izraelben pedig a minap 17 embert késelt meg egy ámokfutó. Mindeközben a közel-keleten hódít az Iszlám Állam, amely nyiltan fenyegeti a nyugati világot. Sokakban felmerül, hogy hol a határ? Mi jöhet még? És miként lehet megálljt szabni az ellenünk irányuló erőszaknak? Ezekre kérdésekre keressük a válaszokat február 12-én 17 órától a Bálint Zsidó Közösségi Házban (Révay utca 16.).

Császár-királyunk, I. Ferenc József 1889. március 4-i rendeletében jelölte ki Abbáziát a birodalom első adriai klimatikus gyógyhelyének, ahová áradtak a Monarchia kékvérűi és nagypolgárai, sőt a külföldi nagyérdemű is.

Holder József, a három nyelven verselő költő emlékének