Szász János A nagy füzet című filmje nyerte a Karlovy Vary filmfesztivál fődíját. Ebből az alkalomból idézzük novemberi számunkban megjelent interjúnkat filmjéről, „hallgató szülőkről”, zsidó identitásról.

Gadó János: A Síp utcai Kádár-rendszer
Mi volt a baj Feldmájer Péterrel? A baj az volt, hogy lassan önálló arculatot öltött. Noha Zoltai machiavellista hatalomgyakorlását tudomásul vette és nem bolygatta, lassan fölépített egy saját imázst. Hűségesen és becsülettel teljesítette … Tovább »

Szántó T. Gábor: Muszklizsidóság
A száműzetés, a középkori gettó- és a kelet-európai stetl-lét – s a „hitetlenség” megvető keresztény álláspontja – gyakran negatív zsidó testképet mutat a döntően nem zsidók általi vizuális ábrázolásokban, ám a zsidók saját magukról … Tovább »

 (…) Magyarország kiveti magából azokat a polgárait, akik embertársaik ellen akarnak cselekedni, uszítanak más nemzetiségek, más vallású emberek kirekesztésére.

Hanuka megállásra kényszerít bennünket, örülni az ünnepnek, örülni a fénynek. Az ünnep utolsó napjához érve, … Tovább »

Az ügynökök köztünk járnak – de kit érdekel? – Gadó János írása

A rendszerváltás után csaknem negyedszázaddal a szolgálatok immár mélyen beépültek a hatalomba. Jelenleg nincs olyan politikai erő Magyarországon, ami a titkosszolgálati múlt feltárásában áttörést érhetne … Tovább »

A középkori hispániai zsidó költészet egyik legjelentősebb figurája, Mose ibn Ezra (1055k-1138 után) Izrael költészete című, arabul írt, de héber címén ismertté vált munkájában többek között arra a kérdésre keresi a választ, hogy miért éppen a spanyol zsidóság hozott létre … Tovább »

Ungvári Tamással beszélget Várnai Pál

„Csak az számít, hogy a történetek elhangozzanak és az emberek odafigyeljenek rájuk.”
(Kate Moira Ryan)

Három könyv. Három zsidó nõi sorstörténet; egy tizenhárom éves kislány, egy elfeledett író, aki rejtélyes körülmények között a zajló Dunába veszett, és egy pszichiáter, … Tovább »

A regény egy csodálatos klezmerhegedű „élő” vándorlását, történetét és sorsát beszéli el a XX. századi Magyarországon és a világon. A hegedű a történet kezdetén néma. Ettől maga a hegedű „szenved” a legjobban, hiszen ez a hangszer érez, sőt lelke van. Hangja azonban – legalábbis ekkor – nincsen.

Megjelent a Szombat májusi száma, melyet döntően tízen-huszonéves fiatalok írtak saját korosztályukról, többek között zsidósággal kapcsolatos élményeikről. Címkefelhők: Akkezdet Phiai, Barcelona, Ökokibuc a Negevben, Marom, kocsmapult és liturgia. Emellett interjúztunk Kőszeg Ferenccel és Alföldi Róberttel is.

Könyvfesztivál alatt/után élvezettel merülhet a könyvtengerbe a kíváncsi olvasó. A zsidók története Magyarországon kötelezően beszerzendő kötetein túl ajánljuk az MTA Judaisztika Kutatócsoport új kiadványait; a Múlt és Jövő új Heller Ágnes-kötetét; Szücs Teri tanulmányait az Auschwitz-elbeszélés lehetőségéről a magyar irodalomban; a világhírű Arnon Grunberg frissen fordított regényét; valamint egy politikával és repüléssel foglalkozó magyar thrillert.

 
Megjelent a Szombat áprilisi száma
Szombat, a 21. század magyar-zsidó folyóirata
Márciusi „Esküvő, házasság” összeállításunk után, áprilisi lapunk „A gyerek” címmel közöl tematikus mellékletet. Zsidó demográfia, gyereknevelés, gyereklélektan mellett e számunkban … Tovább »

A „Heti Midrás” sorozat célja a Midrás Tánhumá bemutatása. A midrás, „halachikus-agadikus” (moralizáló-mesélő) szöveg, mely többek között választ ad a Tóra megválaszolatlan kérdéseire. A Midrás Tánhumá szerzője és névadója feltehetőleg Tánhumá bar Ábá, aki a IV. … Tovább »

Megjelent a Szombat márciusi száma
Szombat, a 21. század magyar-zsidó folyóirata

Gadó János: Iszlám és/vagy demokrácia?
A fülkeforradalmat megtapasztaló magyar polgárok a megmondhatói, milyen nehéz megőrizni a szabadság intézményeit – még egy olyan országban is, ahol … Tovább »

Szombat – A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület folyóirata

A 42-es terv

A varsói gettó több mint két éve, 1940 októbere óta zárt terület. Rendeleti erőszakkal összezsúfolt mintegy fél millió lakosából már csak kb. hatvanezren élnek a járvány, az éhínség és a nyári nagy deportálások miatt. A megmaradtak kétharmada engedéllyel rendelkező … Tovább »

December 24-én a zsidónegyed alternatív kocsmáinak és kávéházainak egy része nyitva tartott, hogy a nem-karácsonyozók, vagy a családi ajándékozás után szórakozni vágyók is eltölthessék valahol az estét. Másutt kínai vendéglőkben jönnek össze a zsidók, ahogy a klasszikussá vált klipből tudjuk, de ehhez nemcsak zsidókra, hanem jelentős létszámú kínai populációra is szükség van.

A Bicske melletti Óbarokon, az Ady Endre utcában három 21-es számú
ház áll. Mi azt az egyet keressük, ahol Nagy Gábor őstermelő és
festőművész él iparművész feleségével. A hátsó kertben kecskék fogadnak,
mint utóbb kiderül, egyikük – az, amelyik két lábbal a karám tetejére
támaszkodva figyel – a Jar Jar Binks nevet viseli, Lucas idétlen
kreatúrája után a Csillagok háborújából.