Összesen 409 találat (361 - 380) : Kun Miklós.
Gadó Györggyel beszélget Szántó T. Gábor
A vastapstól az elszigetelődésig – így foglalható össze elmúlt fél évtizede, amióta megadatott neki a nyilvános közszereplés lehetősége. Bolsevikké szomorú törvényszerűség tette, tudatos demokratává tapasztalatai és az idő érlelték. … Tovább »
Epizódok egy filmszemléből
A fenti címmel filmhetet rendeztek a budapesti Örökmozgóban Surányi Vera szerkesztésében. Az etnikai kisebbségekről, a faji megkülönböztetés hátrányaitól szenvedőkről, az emigrációba kényszerülőkről szóló filmek bemutatósorozatát a budapesti … Tovább »
Az elmaradt német jóvátétel kérdőjelei
A Holocaustot túlélt magyarországi zsidóság nagyobbik része a háború utáni, majd 1956-ot követő években elhagyta szülőföldjét, jelentős számban az amerikai kontinensre, többségük pedig Izraelbe vándorolt ki. Ma Magyarországon … Tovább »
A munkaszolgálatosok történetének két, viszonylag kellően feltárt és ismert, szomorú és tragikus korszaka volt. Az első periódusba az 1942 nyarán behívott – többnyire SAS behívóval – és a második magyar hadseregbe beosztott, Ukrajnába hurcolt mintegy 50 000 zsidó munkaszolgálatos … Tovább »
Interjú Berend Rózsa igazgatónővel és Kohn Gábor igazgatóhelyettessel a BZSH Anna Frank Gimnáziumáról
Iskoláink között „korelnök” a Budapesti Zsidó Hitközségek 75 éves, Anna Frank nevét 1965-ben felvett iskolája. Az elmúlt tanév végén ünnepelték volt és mai, itthon és … Tovább »
(6) Vészkorszak, II
Már május végén készen állt a német terv a budapesti zsidóság „koncentrálás”-ára. Eichmann egyetlen nap alatt akarta keresztülvinni, július közepén. Bizonyítékok nincsenek róla, de emlékezésekben többször felbukkannak a terv részletei. Elterjedt, hogy … Tovább »
A történelmet nem lehet a történelemmel magyarázni, s a történelmi emlékezet sem magyarázza meg a történelmet. Különösen nem azt, ami alig ötven évvel ezelőtt történt, ami – végső fokon – jelenkor. A „jelenkor” értelmezésem szerint azt jelenti, hogy „jelen van”.
Európának … Tovább »
Ember Judit filmrendezővel beszélget Surányi Vera
– Amikor felhívtalak a közelmúltban azzal, hogy szeretnélek bemutatni a MAZSIKE klubjában, csodálkozva azt mondtad: „Hiszen egyetlen zsidó témájú filmet sem csináltam még!” A „Ne vígy minket a kísértésbe” harminc éves filmrendezői … Tovább »
Kertész Imrével beszélget Szántó T. Gábor
– Ha azt mondom, „énregényeket” ír – akár egyes szám első, akár harmadik személyben akkor ezekből nem csak az életútja, de a filozófiája is kirajzolódik. S ha idézem, miszerint Önnél az írás „önterápia”, akkor már Kertész … Tovább »
..házamban és falaimon belül, különbül, mint a fiak és a lányok… (Jes 56,5)
A fenti sorok Jeruzsálemben, a Jad Vasem emlékparkban olvashatók, ahol megörökítik azon nem zsidók nevét, akik a Holocaust idején zsidókat mentettek. Eddig 11 000 Igaz Embert találtak meg, köztük a … Tovább »
(Második, befejező rész)
„Felszabadult” pogromok
Bármilyen hihetetlennek tűnik, de tény, hogy Szlovákiában az antiszemitizmus a zsidók 95%-ának meggyilkolása után is elevenen ható erő maradt, amit bizonyos politikai erők képesek voltak a saját céljaikra felhasználni. Éppen … Tovább »
Mindenekelőtt érdemes talán legalább kísérletet tenni az alapfogalmak tisztázására. Ki tekinthető zsidónak? A vallási hagyomány szerint zsidó az, aki zsidó vallású, illetve zsidó anyától született. Az antiszemiták sok olyan embert is zsidónak tekintenek, aki a fentebb megfogalmazott … Tovább »
1988 tavaszán, amikor feleségemmel Izraelben jártunk, az Al Hamismár interjút készített velem. Első kérdése az újságírónak az volt: mi köt a zsidósághoz. Azt válaszoltam, amit most is felelni szándékozom a „zsidónak lenni?” kérdésre: a becsület. Első hallásra nem értette … Tovább »
1990 nyarán Londonban megalakult a kizárólag parlamenti képviselőkből álló Interparlamentáris Tanács az Antiszemitizmus Ellen elnevezésű nemzetközi szervezet. Miután a Tanács tagjai közé választott, úgy gondoltam, nem nekem kell képviselnem ott a magyar Parlamentet, hanem az … Tovább »
Nézetek a magyarországi cionista mozgalomról a két világháború közötti zsidó sajtóban
III. Pro Palesztina és/vagy cionizmus?
Második korszak: 1926-27. Az ország politikai és társadalmi konszolidációjának kiteljesedése a magyarországi orthodox és neológ zsidóságot az 1926-os … Tovább »
A mellékelt plakát eredetije, a hatalmas menóra és a kékbetűs szöveg függött az Erdei Ferenc Művelődési Központ bejáratánál, belül pedig, a város elmúlt évtizedekben emelt legrangosabb kulturális intézménye termeiben, egy hét alatt közel kétezren fordultak meg. Ilyen közérdeklődést … Tovább »
Felajánlott lemondás • Holocaust emlékbizottsági ״nem” a MIÉP-képviselő tagságára • A kormány késlelteti a jóvátételt • Új vezetőségi tagok
Deutsch László debreceni főrabbi nyitóimája után Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége elnöke … Tovább »
Összefoglaló a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület 1993. október 31-i közgyűléséről
Székely Gábor („civilben” Budapest főpolgármester-helyettese) a közgyűlés levezető elnöke az üdvözlő szavak után azzal kezdte, hogy a hozzávetőleg 1500 főnyi tagságból a határozathozatalhoz … Tovább »
Nagyon korán tudhattam már róla.
Még nem voltam három éves. Nem azt állítom, hogy ismertem már, mi vagyok, hanem csak azt, hogy már megvolt bennem a tudata. Valamiféle tudás volt, nem ismeret.
Akkor tört ki a háború. Nemrég térhettünk vissza a második nyári látogatásunkból, … Tovább »
Szabolcsi Lajos „Két emberöltő” címmel megjelent emlékiratainak itt kővetkező fejezete 1918 őszének egy eseményét eleveníti fel. Kitört az „őszirózsás forradalom”, összeomlott az Osztrák-Magyar Monarchia, és a liberális Magyarországon felnőtt, annak eszményeit magáévá … Tovább »