Részlet Lóránt Endre könyvhétre megjelenő önéletrajzi regényéből.

1997 májusában egy gondosan megszervezett egyetemi tanulmányút ürügyén tett látogatásom során szándékoztam újra felvenni a kapcsolatot az országgal, viszontlátni a túlélőket, tanúságtételeket gyűjteni, … Tovább »

Charles Fenyvesi hat szellemet idéz meg könyvében.

Tudósítás a Mazsihisz május 22-i közgyűléséről.

A közgyűlés – a szokásos bevezető rítusok: létszámellenőrzés, napirend elfogadása, nyitóima után – Heisler András beszámolójával kezdődött. A Mazsihisz elnöke haladó szellemben Power Point-os ábrákkal illusztrálta … Tovább »

avagy: Lefitymálva vidéken

Erdő Péter bíboros, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának elnöke és Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija Tóra, Evangélium, Európa címmel tartott beszélgetést május 18-án a Párbeszéd Házában. 

A keresztény felkérésre … Tovább »

Rotschild Klárát (1903 – 1976) sokféleképpen emlegeti az utókor: a divat királynője, KGST-s Mata Hari, a vörös divatdiktátor, Kádár Jánosné és a Tito házaspár ruhatervezője.

1991 júniusában jelent meg a szombat hasábjain az alábbi cikk. Vajon azóta mennyit változott a helyzet? Önök hogy látják, kedves olvasók?

Egy újonnan megválasztott polgármestertől szokatlan lépés, ha első hivatali aktusként egy Holokauszt-megemlékezésen vesz részt.

Londonban azonban minapi a polgármester-választás körülményei eltértek a normálistól: a munkáspárti Sadiq Khan először pártja, majd moszlim háttere … Tovább »

Régi barátunk és munkatársunk, Uri Asaf, akinek Misna-fordítását hétről hétre közöljük, hirtelen felindulásában (és nagy tudatossággal) lefordította a bibliai Jónás könyvét. Fordítását ezúton nyújtjuk át internetes olvasóinknak. 

avagy: Jó nekünk ez az ember?

Az „Alpenjäger tábor Hetilap” stenciles orgánum volt. Az éppen hogy felszabadult ausztriai Wels lágerében adta ki két korábbi fogoly: Láng György és Ádám István.

A Talmud nem csak nőknek című, havonta jelentkező előadássorozat ezúttal a zsidó démonológia világába ígért betekintést.

Noha a Tóra, és általában a zsidóság kapcsán ritkán gondolunk démonokra, a téma ennek ellenére – vagy éppen ezért – rendkívül népszerűnek bizonyult, … Tovább »

Pészah-záró mulatság a hosszú kovásztalan napok után! Igazi keleti hangulattal várják az érdeklődőket április 30-án este a Bálint Házban; lesz palacsinta, falafel/pita és mártogatós, sütemény, zene és tánc. Gasztro workshop a Kóser de Finom blog lányaival, darbuka workshop … Tovább »

Felröppent a hír, hogy az idei cannes-i filmfesztivál ideje alatt egy dokumentumfilmet mutatnak be, mely igazolni próbálja az 1972-es müncheni olimpián – brutális kegyetlenséggel végrehajtott – 11 izraeli sportoló meggyilkolásának a jogosságát.

A libanoni Nasri Hajjaj rendezte … Tovább »

Részlet a Noran Libro Kiadó által a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra megjelenő regényből. A szerzővel, aki egyben a Midrasz, lengyel zsidó folyóirat főszerkesztője, a könyv bemutatóján, április 23-án, szombaton 17.00-kor a Millenárison, a Kner Imre teremben, Pálfalvi Lajos, a könyv műfordítója közreműködésével Szántó T. Gábor beszélget.

Tudom, nem kell minden nyilvános bírálatra válaszolni, de a Szombat legutóbbi írása ismét olyan kérdéseket vet fel, amelyek fontosak, ezért nem támadásnak, hanem alkalomnak tekintjük a párbeszédre. 

Ha nem online tombolószobákban zajlott volna a csetepaté Biszku Bélának a zsidó Szeretetkórházba való felvételéről, az eset olyan kérdésekre is ráirányíthatta volna a figyelmet, amelyek túlmutatnak ezen az ügyön, zsidók és nem-zsidók számára egyaránt érdekesek – és nehéz megválaszolni őket. A kérdés egészen általánosan fogalmazva a következőképpen hangzik: lehet-e mérlegelési szempont egy partikuláris közösséghez való tartozás (vagy nem tartozás) olyan, korlátosan rendelkezésre álló társadalmi javak elosztásakor, amelyekre az egyenlő emberi méltóság elve alapján mindenki egyforma joggal tart igényt?

Szerkesztőségünk korábban tudósított Langer Ármin rabbinövendék és a németországi Abraham Geiger Kolleg vitájáról a bevándorlásról, aminek nyomán Langert eltanácsolták az intézménytől. Cikkünk nyomán angol nyelvű levelet kaptunk az intézmény képviselőjétől, melynek fordítását az alábbiakban közöljük. 

Lehet-e egy arab zsidó?

Lehet-e egy arab zsidó?