Összesen 2,445 találat (2281 - 2300) : Kun Anna.
„Jelentés” a 90-es évekből
Érdeklődve veszem kézbe minden alkalommal a Szombat című újságot melyben mindig találok érdekes, figyelemreméltó írásokat. Formája és tartalma miatt lehetne a mai magyar zsidó kultúra egyik, ha nem is kiemelkedő, de a közepesnél jobb nyomtatott … Tovább »
Szécsi Éva beszélget Mose Jahodával, a Joint budapesti irodájának igazgatójával
Igazgató úr, tudja-e, hogy az idén sokkal több ember szorul segítségre, mint 1992-ben? Ha nem is számszerűsíthető ma még, de annyi bizonyos, hogy az a réteg, amely a Joint klientúráját alkotja, … Tovább »
Kezdetben volt a remény.
1988-89-ben a demokratizálódó Magyarországon gombamód szaporodtak a társadalmi szervezetek, a „szabadság kis körei” népesítették be az országot. Az utána bekövetkező zuhanás, az eufória utáni másnaposság, a válság, szinte valamennyi mozgalmat elérte, … Tovább »
Kárpátalján történt eset, csupán a neveket változtattam meg.
Ezúttal megint kibuggyant a Malom utcai zsidók városszerte ismert vitatkozó kedve, méghozzá köznapi ügyben: Kluge Gréti akit később csak Fräulein néven emlegettek ideköltözése ürügyén. Az egyik tábor, a hangadóbb, … Tovább »
A magyarországi zsidóság múltját, történelmünkben elfoglalt helyét a magyar társadalom nagy többsége alig, vagy sehogy sem ismeri. Pedig a múlt ismerete nélkül a jelent sem érthetjük meg.
A zsidók története Magyarországon az államalapítás koráig nyúlik vissza. A magyar királyság … Tovább »
(Roland Goetschel: A kabala. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1992. Fordította: R. Szilágyi Éva. 140 oldal, 180 Ft.)
1.
Roland Goetschel: A kabala című könyvecskéjéről van szó: a „könyvecske” elnevezés mindenképpen illő erre a kiadványra, hiszen méretei 120×165 mm, 140 oldal, igencsak … Tovább »
A márciusi közgyűlés elé
Beszéljünk őszintén Egyesületünkről. Alapításakor a rendszerváltás eufórikus hangulatában, az önazonosságát kereső magyar zsidóság a rég óta nélkülözött közösségi élet ígéretét tőle remélte. A létrehozók lelkesedése és felelősségvállalása … Tovább »
Az önfelmutatás gyermeki örömével lapozgatom a Modern héber költők antológiát. Ez vagyok, ezek vagyunk.
Próbálom, forgatom a szavakat, nem túlzó-e a pátosz (mert valamennyi kell, ünnepi a
könyv, van-e, lehet-e közünk hozzá, van-e, lehet-e közük hozzánk a borító közé simuló … Tovább »
A Hadtörténeti Múzeum kiállítása
„Türelmetlenség, kirekesztés, erőszak. Tombol a gyűlölködés. Ősindulatoktól fűtött, lélekmérgező előítéletekről megszabadulni képtelen sötét erők feszülnek egymásnak. A békétlenség mindent pusztulással fenyegető réme kezd elhatalmasodni … Tovább »
Rangos kulturális eseményként jegyezték be Budapest őszi-téli zenei kalendáriumába a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület és a Nemzeti Filharmónia Zsidó dallamok a zeneirodalomban című estjét. Értékessé tette már maga a program. Az ugyanis miközben megőrizte az eltérő ihletettségű … Tovább »
Zsidó szerénység
Előző könyvemben azt állítottam – és ezt semmi okom vissza- vonni -, hogy a zsidó humorérzék elveszett valahol útközben Izrael felé. Az igazság az, hogy az izraeliek zsidók és Izrael mégsem zsidó ország. Izrael egy új, független állam, növekvő önbizalommal … Tovább »
Nem téved nagyot a holocaust előtti évtizedre tekintő szaktörténeti elemzés és nyomában a történeti köztudat, midőn a magyarországi zsidóság öngyilkos tehetetlenségéről, helyzetfelismerésének végzetes hiányáról, halálba-tereltetésének belső-lelki jóváhagyásáról beszél.* … Tovább »
Múlt tavasszal, amikor Bush elnök keményen visszautasította a Kongresszus kérését, hogy adjon hitelgaranciát Izraelnek, saját magát úgy jellemezte, mint egy „magányos kis fickót”, aki egymaga állja a telefonok és a levelek ostromát. A kormány pedig általánosságban azzal vádolta … Tovább »
Azon az éjszakán, amikor a világ megtudta, hogy 1993 januárjától Bill Clinton az Egyesült Államok elnöke, Izraelben mindenki örült (bár a hír nem érte őket váratlanul), és Bagdad utcáin táncolt a tömeg (egyes nyugati megfigyelők szerint „felső” bíztatásra vonult ki örülni), … Tovább »
Schneider Rozália (Budapest): Lakótelepen lakom. Jó, s talán nem túlzok, barátságos a viszonyom a szomszédokkal. Ha találkozunk a lépcsőházban, váltunk néhány szót együtt szidjuk a liftest, amiért nem képes tisztességesen rendbe hozni a felvonót, máskor meg a hatóságokat, amiért … Tovább »
A Szombat szeptemberi számában jeleztük, hogy a „marranus-irodalom” idén egy újabb kiadvánnyal gazdagodott. A Les Marranes (La Difference, Párizs, 1992) című kötet nyomán készült az alábbi összeállítás.
A Portugáliában 500 évvel ezelőtt megkeresztelkedett – Jehuda Lahav
erre … Tovább »
Orbán Györgyi helyszíni riportja
A dél-adriai Dubrovnik a világ egyik legszebb középkori városa, amelyet az évszázadok háborúságai megkíméltek, de ez a mostani XX. századvégi őrület súlyosan megrongálta. Ezen az őszutón, utolsó ottjártamkor már csak a hegyek mögül hallatszott … Tovább »
A múlt század végén több mint ötmillió zsidó élt az orosz birodalom nyugat-dél-nyugati részein, Ukrajnában, Belorussziában, Litvániában, alig- alig átjárható, zárt telepeken, a társadalmi hierarchia legalján, megfosztva a legelemibb emberi jogoktól, fejlődési- és munkalehetőségektől, … Tovább »
Balthazár Dezső (1871-1936), a tiszántúli református egyházkerület püspöke (1911- 1936) annak a vallási liberalizmusnak volt – talán az egyetlen – szószólója a két világháború közötti keresztény magyar közéletben, amely nem csak az izraelita felekezetű állampolgárt fogadta el … Tovább »
Az elnök árnyékában
Göncz Árpád köztársasági elnök négynapos izraeli látogatásának egyik fő célja a kétoldalú kapcsolatok elmélyítése, illetve gazdasági téren a két ország közötti vámhátrányok leküzdése, és egy szabadkereskedelmi egyezmény előkészítése volt.